„De ő kezdte!” „Te meg folytattad!” – Ezért ne érvelj így se a gyerekeknek, se másnak
Tényleg ugyanolyan súllyal esik latba az eredeti bántás és a rá adott reakció?
Tényleg ugyanolyan súllyal esik latba az eredeti bántás és a rá adott reakció?
Annak ellenére, hogy ma már viszonylag ritkán látunk embereket, akik a nyilvánosság előtt korbácsolják magukat, mégis rengetegen vannak, akik egy-egy megszegett ígéret vagy elhibázott döntés után úgy érzik, ha nem is a középkorra jellemző mértékben és eszközökkel, de büntetést érdemelnek.
Ismerünk gyereket, akit megbüntettek, mert ivott óra közben. Olyat is, aki nem mehetett ki vécére, hiába kérte a tanárt. Ismerünk gyereket, akit megaláznak, ha hibázik, és kőkeményen megbüntetnek, ha valamit rosszul csinál. Az ENSZ gyermekjogi egyezményében ott van feketén-fehéren, hogy milyen jogai vannak egy gyereknek… az iskolában is. Az más kérdés, hogy erről a gyerekek semmit sem tudnak.
Amikor bántalmazásról beszélünk, elsősorban fizikai erőszakra gondolunk. Pedig az érzelmi bántalmazás is gyilkolhat, tudjuk. Például az, ha valaki csak akkor mutat egyértelmű ragaszkodást és figyelmet, ha „jól” viselkedtünk, azaz úgy, ahogy ő szeretné. Iszonyú nagy károkat okozhatnak egészen hétköznapi játszmák is:
Káosz a köbön, nevetséges rendelkezések, ködös ígéretek és tengernyi büntetés
És te kaptál valaha bizarr büntetést?
A legjobb bosszú, a boldogság... tartja a mondás. Ezzel együtt mit tehet az ember, amikor legszívesebben kiszúrná hűtlen párja autójának összes kerekét?
Egy figyelmetlen anyuka a mozgássérülteknek fenntartott parkolóhelyen, öt rendőr, és első körben százezer forintnyi büntetés. Szerinted helyesen jártak el a történet szereplői?
Ha nem úgy sikerült a félév, ahogy szeretted volna, akkor azért, ha meg színjelessel zártad, akkor viszont azért olvasd el Jocó bácsi véleményét a félévi bizonyítvány jelentőségéről.