Bankban tárolt emberi ürülék lehet a túlélésünk kulcsa?
Noé bárkája – újragondolva
Még a nyolcvanas években, egy esetleges világégés esetére hoztak létre Norvégiában egy magbankot, hogy az ismert élelmiszerek magvait biztonságban tárolhassák. Ez abszolút logikusnak tűnhet, és nem igényel különösebb magyarázatot. Most tudósok újabb bankot terveznek létesíteni, ám ezúttal nem mást tárolnának benne, mint emberi székletet. Úgy bizony. Szabó Anna Eszter írása.
–
Kaki a fagyasztóban?!
Kinek a pap, kinek a papné, ugye… Míg mások maradékokat, mirelit pizzát és zöldségeket, gyümölcsöket tárolnak a fagyasztójukban, addig Adrian Egli mikrobiológus emberi ürülékmintákat gyűjt. Ám mielőtt bárki szörnyülködni kezdene, itt
most kivételesen nem valami eszement hóbortról van szó, hanem egy tudományosan abszolút megalapozott elméletről, ami az emberiség túlélése szempontjából is fontos lépés lehet.
A mínusz nyolcvan fokra lehűtött székletmintákat gyűjtve és tárolva Egli gyakorlatilag Noé bárkáját építi, csak épp nem állatok és emberek, hanem az emésztőrendszerben található baktériumok, gombák és más mikrobák billiói számára. Sok közülük jótékony hatással van az emberi egészségre, például befolyásolják az anyagcserénk és az immunrendszerünk működését is.
Alternatív Noé bárkája
„Még csak most kezdjük megérteni, hogy a mikrobák mennyire fontosak a jóllétünk, egészségünk és betegségeink szempontjából” – mondta Egli, a svájci zürichi Orvosi Mikrobiológiai Intézet igazgatója. „Életmódunknak, feldolgozott élelmiszereinknek és antibiotikum-fogyasztásunknak köszönhetően gyorsan csökken a mikrobiális sokféleség, különösen a nyugati társadalmakban. Most kell megmentenünk ezt a biológiai diverzitást, mielőtt túl késő lenne.”
Egli ötletét a bevezetőben már említett Spitzbergák Nemzetközi Magbunker adta, amely egy több mint egymillió magmintát tartalmazó biztonságos tartalékraktár, mélyen az északi-sarkvidéki örökfagyásban eltemetve.
Az Egli-féle székletbank esetében a bennünk és körülöttünk élő mikrobák – együttes nevén mikrobiom – megőrzése a cél.
A kutatások egyre inkább rámutatnak arra, hogy a helytelen táplálkozás, az urbanizáció és a túlzott antibiotikum-használat miatt a mikrobiom sokfélesége veszélyben van. Mondhatnánk erre, hogy „és akkor mi van?”, ha mindez nem jelentene komoly kockázatot a saját egészségünkre, sőt, akár a túlélésünkre nézve is.
Székletminták a bolygó minden szegletéből
Nyilván mikrobiológusnak kell ahhoz lenni, hogy ennyi fantáziát lásson meg az ember a székletmintákban, mert a laikusok számára nem biztos, hogy elsőre egyértelmű, mi is e bizarr gyűjtögetés célja. Dióhéjban, közérthetően fogalmazva:
a minták tárolása azért lehet fontos például az utókor számára, hogy a rég elveszett baktériumokat egy napon újraéleszthessék, tenyészthessék, és akár betegségek kezelésére is használhassák.
A Mikrobiom Bunker jelenleg mintegy háromezer ürülékmintát tárol a világ különböző tájairól, főleg Svájcból, de Peruból, Ecuadorból, Puerto Ricóból és távoli etióp közösségekből is.
Az egyelőre kísérleti fázisban lévő projekt azt kutatja, mi a mikrobatenyészetek tárolásának, felolvasztásának és újraélesztésének legjobb módja. Egli hosszú távú célja, hogy a bolygó minden szegletéből legyen begyűjtött mintája, ezért a legbiztosabb módszer kidolgozása kardinális kérdés, hiszen belegondolni is rossz, milyen következményei lehetnek annak, ha tíz- vagy százezer ürülékminta nem megfelelően van tárolva.
„A Microbiom Bunker biztonságos és megbízható biobankot biztosít majd a világ minden tájáról származó minták százezreinek tárolására” – mondja Egli. Jól bevált protokolljaink lesznek a minták tárolására az elkövetkező évtizedekben, és hálózatot biztosítunk a módszer oktatásához, kutatásához és fejlesztéséhez az egész világ számára.”
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Petr Svoboda
