Megbánta a kutató az autizmusról tett állítását – sok félreértéshez vezetett

–

„Egyes kifejezéseket, mint például a »férfi agy« és a »női agy«, ma már egyszerűen nem tartok szerencsésnek”

– fogalmazta meg Simon Baron-Cohen, aki szerint az általa korábban népszerűsített elmélet, miszerint az autizmus úgy írható le, mint egy szélsőségesen férfias agy, könnyen félreértelmezhető, és hozzájárulhat az autizmusról szóló leegyszerűsítő narratívákhoz.

Baron-Cohen elmondása szerint a két évtizede kidolgozott elmélet tudományos magja továbbra is érvényesnek tekinthető: az autista emberek átlagosan inkább a rendszerekre, mint az empátiára fókuszálnak, de a „férfi agy”–„női agy” keret ma már inkább félrevisz, mint segít megérteni az autizmust. (Arról, hogy az ehhez hasonló leegyszerűsítések különösen a nőknél hosszú ideig téves vagy elmaradt diagnózishoz vezettek, korábban Milanovich Domi a Lélektani határban is foglalkozott.)

„Egyes kifejezések nagyon könnyen félreérthetők voltak, és ezt ma már sajnálom” – mondta Baron-Cohen. Hozzátette: az ilyen fals megfogalmazásokból gyakran születnek olyan leegyszerűsítő címek, mint hogy „az autista emberek nem éreznek empátiát”, ami szerinte nem igaz.

A kutató szerint a probléma inkább az, hogy az empátiának több formája van. Az autista emberek esetében a kognitív empátia – vagyis mások érzelmeinek felismerése és értelmezése – eltérhet az átlagtól, ugyanakkor az affektív empátia, azaz a mások érzéseire adott belső érzelmi reakció nem feltétlenül csökkent. „Ha tudják, hogy valaki szomorú, őket is megviseli, és segíteni akarnak” – fogalmazott.

Hiánypótló kutatásokra készülnek

A kutató egy gigaadomány apropóján beszélt a Guardiannal: a Cambridge University 26 millió fontot (mintegy 10,7 milliárd forintot) kapott egy amerikai filantróptól, Lisa Yangtől. Az összegből egy kutatási és egy gyermekklinikai központ jön létre, amelyek tevékenységét Baron-Cohen fogja felügyelni. A kutató szerint ez azért is fontos, mert az autizmus nem csupán neurológiai kérdés. A központ várhatóan olyan, eddig kevésbé vizsgált területekre is fókuszál majd, mint az autista nők reprodukciós egészsége, a szülés élménye vagy a menstruációhoz kapcsolódó erősebb szenzoros terhelés.

„Bár az autizmust sokan az elmével és az aggyal kötik össze, eddig kevés figyelem jutott arra, hogy az autista emberek gyakrabban halnak meg fiatalon”

– mondta. Saját csoportjának még nem publikált eredményei szerint az autista nők körében akár 71 százalékkal magasabb lehet a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, még a hagyományos rizikófaktorok figyelembevétele mellett is. 

• az egészségügyi ellátáshoz való nehezebb hozzáférés,
• életmódbeli tényezők
• vagy a genetikai hajlam.

„Ha egy páciens autizmussal él, külön figyelmet kell fordítani ezekre a kockázatokra” – figyelmeztetett. 

Baron-Cohen az elmúlt években több vitát is kiváltott kutatási projektjeivel, köztük egy 10 ezer autista ember genetikai szekvenálását célzó programmal, amelyet végül a közösségi konzultációt követően elvetettek. A kutató szerint ma már sokkal nagyobb hangsúlyt kap, hogy az érintetteket már a kezdetektől bevonják a kutatási prioritások kialakításába.

A diagnosztizált autizmus esetszáma jelentősen nőtt az elmúlt évtizedekben, ami sok vitát szült a túldiagnosztizálás kérdéséről, Baron-Cohen azonban elutasítja azt a felvetést, hogy az emberek „könnyelműen” keresnének diagnózist. Szerinte inkább az történik, hogy az egészségügyi rendszerek kezdenek jobban rálátni az állapotra – és akár a háziorvosok szerepe is bővülhet a felismerésben. Ez pedig akár a várólisták csökkentését is segítheti.

Nagy Andi