A 67 éves férfi áprilisban került először orvoshoz, amikor egyik este légszomj és 190-es vérnyomás jelentkezett nála. Az ügyeletes orvos kizárta a szívinfarktust, gyógyszert írt fel, de napokon belül a vérnyomása már 200-ra emelkedett. A házaspár tudta, hogy kivizsgálásra van szükség, de a háziorvos közölte velük: mivel az állapot nem minősül sürgősnek, a kardiológiai szakrendelésre hónapokat kellene várniuk. Ezért magánorvoshoz fordultak, ahol gyorsan kaptak időpontot.

A háziorvos ugyanakkor figyelmeztette őket: ha a kivizsgálást magánellátásban kezdik el, később nem tudja őket állami szakrendelésre beutalni.

A házaspár végül a gyorsabb ellátást választotta. Az ezt követő két hónapban egymást követték a vizsgálatok: labor, EKG, szívultrahang, CT, nyaki ultrahang, kontrollok és endokrinológiai kivizsgálás. A számla 600 ezer forint körül jár, miközben kiderült, hogy a férfi 50–70 százalékos koszorúér-szűkületben szenved, és várhatóan sztentbeültetésre lesz szüksége. 

„Költjük a százezreket, mert muszáj” – foglalta össze a páciens felesége, aki szerint egyre nehezebb finanszírozniuk a kezeléseket. Bár egyelőre ki tudják fizetni a vizsgálatokat, igazságtalannak érzik, hogy évtizedeknyi társadalombiztosítási járulék fizetése után kizárólag azért maradtak a magánellátásban, mert ott kezdték el a kivizsgálást.

Ráadásul több vizsgálatot is állami intézményben végeztek el esetükben, csak éppen térítés ellenében. Vagyis ugyanabban az infrastruktúrában kezelték a beteget azok a szakemberek, akik a közfinanszírozott ellátásban is dolgoznak. Hasonlóképp járt egy beteg, aki 70 ezer forintos anyajegy-eltávolítást vett igénybe egy a Debreceni Egyetemhez köthető szolgáltatónál – az egyetem közfinanszírozott bőrgyógyászati osztályán. 

Egy szabály félreértése miatt lehet

A magán- és állami egészségügy szétválasztása 2021 óta szigorúbb szabályok szerint működik. A jogszabály célja az volt, hogy megszüntesse azt a gyakorlatot, amely szerint egy orvos a magánrendelésén kivizsgált betegét saját állami osztályára irányította műtétre.

A szabályozás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy egy beteg ne térhetne vissza az állami rendszerbe! A háziorvos szakmai döntése alapján bármikor beutalhatja a beteget közfinanszírozott szakellátásra, ha azt indokoltnak tartja.

Ezt erősítette meg a NEAK is. A biztosító közölte, hogy

a háziorvosnak – amennyiben praxisában bejelentkezett biztosítottjáról van szó – lehetősége és joga van a beutaló kiállítására.

A beutaló kiállításáért a beteget semmilyen szankció nem éri. Ha a beutalás nem történik meg, a beteg csak magánfinanszírozott ellátás keretében tudja a magánszolgáltató által elrendelt vizsgálatokat igénybe venni – írták.

Hangsúlyozták azt is, hogy a közfinanszírozott ellátás igénybevételét nem zárja ki a korábban igénybe vett magánellátás. Az állami ellátásra való jogosultságot kizárólag az érvényes társadalombiztosítási jogviszony határozza meg. A páciens felesége szerint több ismerősük is hasonló tapasztalatokról számolt be, vagyis háziorvosuk arra hivatkozva nem adott beutalót, hogy a kivizsgálás már magánrendelésen elindult.

A magán- és közellátás kapcsolatának újraszabályozását a kormány is napirendre tűzte. Az egészségügyi tárca szerint át kell tekinteni az állami intézményekben működő fizetős szolgáltatások rendszerét, valamint egyértelműbbé kell tenni a két ellátási forma közötti átjárást.

Nagy Andi

Kiemelt kép: Unsplash/Vitaly Gariev