Túlterhelt gyermekvédelem, kiüresedő jogok – súlyos képet fest a Hintalovon 2025-ös gyermekjogi jelentése

–

„Ha egyetlen mondatba kellene fogalmazni 2025-öt, azt így tudnánk megtenni: ez volt az az év, amikor a magyar társadalom a legszélesebb körben szembesült azzal, hogy nem bántalmazásokat látunk a rendszerben, hanem egy bántalmazó rendszer működését” – foglalja össze az alapítvány Gyermekjogi jelentésének jubileumi, 10. kiadása. Tavaly továbbra is hangos botrányok és ezekre adott, sokszor szimbolikus jogalkotási válaszok határozták meg a gyermekvédelmet. A kegyelmi ügyet követően különösen nagy figyelem irányult a területre, a szerzők szerint ugyanakkor ez nem párosult rendszerszintű megoldásokkal. Hogy az Orbán-kormányok elmúlt 16 évében hogyan alakult a gyermekvédelem, arról D. Tóth Kriszta a Látlelet rovatunk vonatkozó cikkében írt.

A leghangosabb ügy a Szőlő utcai javítóintézet körüli gyermekbántalmazási esetek voltak, amelynek nyomán a több évtizede fennálló rendszerszintű problémákra jogalkotással próbált válaszolni a hatalom: a javítóintézetek irányítását kivonták a gyermekvédelemből, és a büntetés-végrehajtás részévé tették. Az átalakítás hatásait jól mutatja, hogy 2025. december 31-én a javítóintézeti szakmai munkakörökben engedélyezett álláshelyek 23 százaléka betöltetlen volt. A kórházban hagyott csecsemők ügyére adott válaszként csecsemőgondozó intézmények létrehozását jelentették be – a Hintalovon értékelése szerint ez a megoldás a gyermekvédelmi törvény előtti időket idézi.

A jelentés azt is megállapította, hogy 2024-ben több mint 33 százalékkal emelkedett a szexuális bántalmazásban érintett gyerekek száma.

Kizsigerelt rendszer, fogyatkozó szakemberek

A jelzések, a veszélyeztetett és a védelembe vett gyerekek száma egyaránt nőtt, ahogy a bántalmazott és elhanyagolt gyerekek száma is emelkedett. A gyermekvédelmi rendszer kapacitásai nem birkóznak meg ezzel a teherrel. A fenntartó által engedélyezett szakmai munkakörökben csaknem minden tizedik álláshely betöltetlen volt – ez a betöltetlen álláshelyek 20 százalékos növekedését jelenti egyetlen év alatt. A nevelőszülők száma is csökkent. Emellett

ezerrel több a nyilvántartott örökbe fogadható gyerekek száma, mint azoké a szülőké, akik örökbe akarnak fogadni.

A még rendszerben maradó szakemberek annyira túlterheltek, hogy egyes vármegyékben átlagosan több száz órát túlóráztak:

• Budapesten ez az átlag 319 óra volt;
• Baranya és Tolna vármegyében is közelítette a 300-at.

A helyzet drámai romlását jelzi, hogy 2024-ben a legtöbb túlóra 62 óra volt – tehát egy év alatt ötszöröződött a szám.

Ennek következtében

az alapellátás sokszor nem tud valódi segítséget nyújtani, az eljárások elhúzódnak.

A szakellátásban 2025-ben 2169, tizenkét évesnél fiatalabb gyerek élt gyermek- vagy lakásotthonban – holott a törvény szerint minden 12 éven alulinak nevelőszülőnél kellene élnie.

A hazagondozás – amikor a gyermek családi környezete újra biztonságos vagy alkalmassá tehető, ezért visszaintegrálják – sem működik: a legfrissebb adatok szerint évente csupán a szakellátásban élő gyerekek 5 százalékának van esélye visszatérni a családjához.

Meghatszorozódott az önsértéssel kapcsolatos hívások száma

A gyerekek mentális egészségének helyzete az egyik legsúlyosabb fejezete a jelentésnek. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány adatai szerint az önsértéssel és önagresszióval kapcsolatos megkeresések száma 2020 óta folyamatosan nő:

• míg 2020-ban 301 ilyen hívásuk volt,
• addig 2025-ben már 1866 – öt év alatt meghatszorozódott.
• Az öngyilkossági gondolat közel 2500 beszélgetésben merült fel, amelyek közül 107 esetben akut életveszélyt jelzett a hívó.
• Míg 2024-ben naponta átlagosan 5 esetben jelent meg öngyilkossági gondolat a segélyszolgálatnál, 2025-ben ez a szám naponta 7 eset volt.

Az ellátórendszer eközben túlterhelt: a pszichiátriai gondozóintézetek száma csökkent, a gondozottak száma nőtt, helyben elérhető szakemberek alig vannak. Kutatási eredmények hívják fel arra a figyelmet, hogy az iskolapszichológusi ellátás és az iskolai szociális munka egyaránt súlyos hiányosságokkal küzd – az iskolapszichológusok közel fele két éven belül pályát szeretne módosítani.

Kiüresedő gyerekjogok

A gyerekjogok érvényesülését garantáló intézményrendszer kiüresedésének tendenciája 2025-ben is folytatódott. Az alapvető jogok biztosa feleannyi jelentést tett közzé, mint a korábbi években, és hivatalból egyetlen vizsgálatot sem folytatott le – holott erre törvényi felhatalmazása van. A gyerekekkel foglalkozó szakemberek számára nincs átfogó gyerekjogi képzés. 

A tizedik kiadás elkészítése egybeesett a 2026-os választási időszakkal. Az Alapítvány arról számolt be, hogy az adatigénylésekre a törvényes határidőn belül rendre nem érkezett válasz az érintett szervektől – köztük az Igazságügyi Minisztériumtól, a Belügyminisztériumtól, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól és az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálattól. Április 12-ét, a választások napját követően azonban néhány nap alatt minden hiányzó adat megérkezett.

A 13–17 éves Kiskorú Kollégák –  a gyerekek, akiknek bevonásával készült a jelentés – szerint a gyerekek mindennapjait egyre inkább a túlterheltség és az érzelmi magány határozza meg.

„A jelentés legfontosabb üzenete egyszerű: a gyerekek helyzete nem javul magától. A problémák évek óta ismertek, az adatok rendelkezésre állnak. A kérdés most már nem az, hogy látjuk-e a valóságot, hanem az, hogy lesz-e végre politikai és társadalmi akarat a változtatásra”

– összegez az alapítvány. A kérdésre jó eséllyel igen a válasz, már csak azért is, mert a Hintalovon alapítója, a gyermekjogi jelentés szerkesztője, dr. Gyurkó Szilvia időközben gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár lett – D. Tóth Kriszta ebben a cikkben búcsúzott tőle mint WMN-szerzőtől.

Nagy Andi