Azbesztkrízis: Milliárdokat kereshettek a szennyezett kőzúzalékkal az osztrák bányák

–

Több burgenlandi kőbányából éveken, sőt évtizedeken át azbeszttel szennyezett kavics és kőzúzalék kerülhetett Magyarországra. A G7 cikke egy 1981-es tanulmányt is idéz, amely szerint már 1933-ban észlelték a magas azbesztkoncentrációt Rohoncon, az 1970-es évektől pedig konkrét mérések és orvosi vizsgálatok is igazolták a problémát. 1994-ben mérésekkel igazolták az azbeszt jelenlétét azokban a bányákban, amelyekből Magyarországra is érkezett szennyezett kőzúzalék, számos nyugat-magyarországi építőanyag-kereskedésben is meg lehetett vásárolni. Áprilisban egy szombathelyi lakóövezetben mutattak ki a határérték sokszorosát meghaladó szennyezést, amely után több településen is bebizonyosodott az azbeszt jelenléte.

Az azbeszt belélegezve 1-es kategóriájú rákkeltő anyag: hosszú távon súlyos tüdőbetegségeket, akár daganatos megbetegedéseket is okozhat, ha belélegezzük a felszabaduló azbesztrostokat. 

A Greenpeace álláspontja és az osztrák Falter oknyomozása szerint több burgenlandi bánya is érintett lehet. A környezetvédők által vizsgált mintákban helyenként 5–50 százalék közötti azbeszttartalmat mértek.

Egy német laboratórium még a további vizsgálatot is megtagadta, mert nem rendelkezett megfelelő védőfelszereléssel ilyen súlyos szennyezés kezelésére.

Németh Martin, Bük város önkormányzatának képviselője kikérte a NAV szállítási adatait,

ez alapján 250 magyar településre érkezett kőzúzalék az azbesztbotrányban érintett osztrák bányákból. Kisebb mennyiségben Budapestre, az agglomerációba és a Duna–Tisza közére is érkezett építőanyag.

De ezek csak szállítási adatok, ezekből nem következik szükségszerűen, hogy ezeken a településeken fel is használták az anyagot. De épp ezért felmérni is nehéz, hogy pontosan hány út, parkoló vagy közterület érintett az országban.

A szakértők szerint a hosszú távú megoldás csak a szennyezett anyag teljes visszabontása és speciális kezelése lehet, ami óriási költségekkel járhat. A kárelhárítás ára várhatóan sok tízmilliárd forintra rúg majd, és évekig, rosszabb esetben évtizedekig is eltarthat.

Milliárdokat kerestek az azbesztes köveken

A háttérben komoly üzlet húzódik. 1998 és 2025 között 2,8 millió tonna követ és kavicsot szállítottak osztrák bányákból Magyarországra, mai árakon számolva mintegy 77 milliárd forint értékben. A G7 becslései szerint

az osztrák bányák csak a magyar exportból körülbelül 34 milliárd forint bevételt értek el.

A botrányban érintett négy bányát három osztrák vállalat működtette. Ezek mérete jóval meghaladja az Orbán Győző érdekeltségébe tartozó Dolomit Kft.-ét:

a három cég éves forgalma összesen nagyjából 90–100 milliárd forint lehetett. Bár a profitjuk nem kiemelkedően magas, így is milliárdos nagyságrendű saját tőkével rendelkeznek.

Az ügy egyik legfontosabb kérdése az, hogy ki viseli majd a felelősséget. A Greenpeace szerint az osztrák hatóságok legalább 2011 óta tudhattak a problémáról, mégsem állították le időben a kitermelést. A Falter szerint dokumentumok és mérési jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy a veszély ismert volt, mégsem történt érdemi beavatkozás. 

Ausztriában egyelőre lassan haladnak a vizsgálatok, és sem az állam, sem az érintett cégek nem ajánlottak fel kártérítést vagy segítséget a magyarországi kárelhárításhoz. Magyarországon ugyanakkor már nyomozás indult, és a téma Magyar Péter bécsi tárgyalásain is előkerült. A két ország közös vizsgálóbizottság felállításáról állapodott meg, amely kedden meg is kezdte a munkát – erről Gajdos László élő környezetért felelős miniszter beszélt az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

Mint mondta, jelenleg azt próbálják kideríteni, ki a felelős azért, hogy a szennyezett kőzúzalék Magyarországra került, és a magyarországi közvetítő tudhatott-e arról, hogy azbeszttartalmú követ árul. De azt tudni lehet, hogy az öt érintett bányából négyet már bezártak, az ötödik tulajdonosát önkorlátozásra kérte Gajdos.

Valamint a szennyező fizet elve alapján úgy látják, a felszedett követ vissza kell szállítani Ausztriába, de ez sem egyik napról a másikra fog megtörténni, ugyanis 100 ezer tonna követ kell felszedni és tárolni, valamint új utakat kell építeni. 

Szerdán délelőtt a kormány szóvivői közölték, hogy a kormányhivatalok vizsgálják a lakosság által beküldött minták szennyezettségi szintjét, a kabinet kiemelten fontosnak tartja az érintett lakók egészségügyi állapotának monitorozását is. A tudastar.kszgysz.hu oldalon részletes útmutató érhető el az azbesztszennyezés gyanúja esetén szükséges mintavételi eljárásokról, valamint arról, hogyan előzhető meg, hogy a veszélyes anyag a levegőbe kerüljön.

Nagy Andi