A HIV-vírus kezelésében ma már rendkívül hatékony gyógyszerek állnak rendelkezésre: világszerte több mint 40 millió ember él a vírussal, és többségük napi tablettákkal vagy rendszeres injekciókkal kordában tudja tartani a fertőzést. A probléma azonban az, hogy a vírus képes elbújni a szervezet bizonyos részeiben, és ha a kezelés abbamarad, gyorsan újra aktiválódik.

Egy friss amerikai kutatás áttörést hozhat. Eredményeit ezen a héten mutatják be egy bostoni génterápiás konferencián, de az előzetes adatok már most nagy visszhangot váltottak ki a tudományos világban. A vizsgálatot a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem HIV-szakértője, Steve Deeks vezette.

A módszer alapja az a technológia, amelyet korábban már bizonyos vérrákok gyógyítására is sikeresen alkalmaztak. A kutatók a páciensek saját immunsejtjeit – úgynevezett T-sejteket – vették le, majd úgy génmódosították ezeket, hogy felismerjék és elpusztítsák a HIV-fertőzött sejteket. Ezután a módosított sejteket visszajuttatták a szervezetükbe.

A kezelés különlegessége, hogy a sejtek nemcsak támadják a vírust, hanem egyben védettek is vele szemben, tehát maguk nem fertőződnek meg. A módszert a nonprofit Caring Cross fejlesztette ki.

A vizsgálatban részt vevő hét beteg az infúzió napján abbahagyta a hagyományos HIV-gyógyszerek szedését. Normális esetben ilyenkor a vírus néhány héten belül újra elszaporodik.

Az egyik páciensnél azonban 12 hétig maradt alacsony szinten a vírus, két másik embernél viszont 48, illetve 92 héttel később is remisszióban maradt a fertőzés.

A kutatók szerint különösen fontos lehet, hogy ezek az emberek már a fertőzés korai szakaszában elkezdték a HIV elleni kezelést. Ilyenkor a vírus még kisebb mennyiségben rejtőzik el a szervezetben, az immunrendszer pedig kevésbé károsodott, így nagyobb eséllyel reagál jól az új terápiára.

Nagyon az elején vagyunk

A szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek. A vizsgálat mindössze néhány ember bevonásával zajlott, ezért egyelőre korai lenne áttörésről beszélni. A módszer még kezdeti szakaszban jár, ez egyelőre egy proof-of-concept eredmény: tehát nem azt bizonyítja még, hogy tömeges gyógymódról van szó, hanem azt, hogy az elképzelés emberekben is működhet. 

Ahogy Steve Deeks fogalmazott: az ilyen korai vizsgálatok során „gyakran menet közben születnek az új felismerések” – és most is éppen ez történik.

A kezelés ráadásul rendkívül bonyolult és drága: jelenleg minden páciens számára külön kell előállítani a módosított sejteket.

A kutatók hosszabb távon olyan megoldásokban gondolkodnak, amelyeknél az immunsejteket közvetlenül a szervezetben módosítanák, így a kezelés jóval olcsóbb és szélesebb körben hozzáférhető lehetne. Más kutatócsoportok közben úgynevezett „szélesen neutralizáló antitesteken” dolgoznak, amelyek a HIV több változatát is képesek lehetnek semlegesíteni.

A tudósok szerint a két módszer kombinációja hozhatná el a régóta keresett funkcionális gyógyulást – vagyis azt az állapotot, amikor a HIV ugyan nem tűnik el teljesen a szervezetből, de gyógyszerek nélkül sem tud újra aktiválódni.

Nagy Andi

Kiemelt kép: Unsplash/National Cancer Institute, Hiroshi Tsubono