–

Februárban több hazai lap – köztük a WMN is – beszámolt arról, hogy az Érdi Gárdonyi Géza Általános Iskolában és Gimnáziumban a 11. osztályosoknak kézigránátról szóló filmet vetítettek a honvédelmi alapismeretek órán, és lövészeti gyakorlatra is elvitték őket. A történtek több szülőnél kiverték a biztosítékot. Egy érdi apa az RTL-nek arról beszélt, hogy a gyerekek közül többen azt kérdezgették, hogy most akkor tényleg lesz-e háború. 

A film kapcsán az RTL megkereste a Honvédelmi Minisztériumot is. A tárca válaszában azt írta: a tantárgy „nem fokozza, hanem csökkenti a bizonytalanságot, mert világos, kontrollált keretek között ad magyarázatot a fiatalokat is körülvevő biztonsági kérdésekre.”

A Népszava tavaly decemberében már arról írt, hogy

az idei tanévben már több mint 31 ezer diák tanul honvédelmet. 

Ez a szám jelentősen nagyobb, mint az előző tanévben, amikor még csupán 3 590 tanuló órarendjében szerepelt a tantárgy.

Túlélési technikák és lövészet heti egyszer

A honvédelemről tanulni az iskolában egyébként nem teljesen új ötlet. Az Eduline egy 2025 októberében megjelent cikkében az áll:

a katonai jellegű képzések már a szocializmus idején is részei voltak a tantervnek „honvédelmi nevelés” címszó alatt, és egészen a rendszerváltásig jelen voltak az iskolákban.

A források szerint a diákoknak honvédelemi alapismeretek órájuk heti egyszer van, amikor olyan témák kerülnek elő, mint:  honvédelmi alapfogalmak, a haderőnemek és a haditechnikai eszközök. A tananyag azonban nemcsak elméleti, az iskolák ugyanis különböző gyakorlati foglalkozásokon is részt vesznek, ahol egészségügyi és életmentési alapismereteket, túlélési és táborozási technikákat sajátítanak el, sőt lövészet is szerepel a programban. 

Az órákat katonaoktatók tartják, akik pedagógiai végzettség nélkül is taníthatnak. Ez többekben aggályokat vetett fel. Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője a Népszavának arról beszélt, hogy bár a Honvédség biztosít egyfajta gyorstalpaló képzést az oktatóknak, a pedagógia nem olyan szakma, amit egyik napról a másikra el lehet sajátítani.

Miklós György szerint az is kérdés, mi a kormány célja a tantárggyal. A közösség képviselője úgy fogalmazott, hogy

miközben más európai országok az orosz fenyegetettség erősödésére reagálva bővítették a honvédelmi oktatást, Magyarországon a kormányzati kommunikáció jellemzően bagatellizálja ezt a fenyegetést.

Litvániában a drónozásról, Lettországban pedig az álcázásról is tanulnak a diákok

Az orosz-ukrán háború kitörése után különösen az Oroszországgal szomszédos balti államokban – vagyis Litvániában, Lettországban és Észtországban – ,valamint Lengyelországban erősödött meg a honvédelmi jellegű oktatás az iskolákban.

Lettországban például minden középiskolában 112 óra kötelező katonai képzés van

– erről írt tavaly májusban az Euronews.

A cikkben két diákkal, Agnijával és Agnesével beszélgettek, akik az újságírónak arról meséltek, hogy többek között megtanulták, hogyan tudják festékkel álcázni magukat az erdőben, hogyan lehet megkülönböztetni a különböző fegyvertípusokat, és részt vettek lövészeti gyakorlaton is.

„A terepgyakorlatokon megtanultuk a katonai nyelvet is, a NATO-ábécét, de azt is például, mit jelent az, hogy »ellenség négy óránál«”

– mondta Agnes.

Hasonló irányba mozdult el Lengyelország is.