Súlyos készlethiány volt tápszerekből, előfordult, hogy egy szülő 9-10 patikát hívott végig

–

Komoly bizonytalanságban indult az év azoknak a magyar szülőknek, akik tápszerrel etetik csecsemőjüket. Januárban a svájci Nestlé több termékét is visszahívta Európa több országában, mert bizonyos sorozatszámú tápszerekben a babákra veszélyes baktérium toxinját mutatták ki. A visszahívás nyomán országszerte hiány alakult ki: a Beba és Lactogen termékek – köztük a Beba Optipro 1, a Beba Expertpro különböző változatai, valamint az Alfamino készítmények – szinte teljesen eltűntek a boltok és patikák polcairól.

Szülők beszámolói szerint volt, aki 9-10 budapesti gyógyszertárat hívott végig, mire talált abból a tápszerből, amelyet a gyermeke életkora vagy érzékenysége miatt fogyaszthatott. Védőnők vidéki gyógyszertárak felkeresését javasolták, egyes gyermekorvosok ideiglenes tápszerváltást.

Február elején pedig a francia központú Danone is visszahívott több Milumil és Milupa márkájú tápszert. Sokan, akik a Nestlé-termékekről váltottak volna, ismét bizonytalansággal szembesültek.

Mi áll a háttérben?

A visszahívások oka a Bacillus cereus baktérium által termelt, hőálló cereulid toxin jelenléte volt. A mikroorganizmus gyakori a környezetben, élelmiszerekben – például rizsben, tejben – is előfordul. A toxin 6–16 órán belül hányást, hasmenést okozhat, csecsemőkre különösen veszélyes. 

A szennyeződést a Nestlé hollandiai üzemében észlelték belső ellenőrzés során. A cég december 9-én értesítette a holland hatóságot, Magyarországon december 11-én indult az első visszahívás, majd január 6-án globális intézkedés következett 63 országban. A Nestlé belső vizsgálata szerint a fertőzés forrása egy Belgiumból vásárolt, arachidonsavban gazdag (ARA) olaj volt, amelyet a kínai Cabio Biotech gyártott. Az alapanyag több gyártóhoz – köztük a Danone-hoz – is eljutott.

Az ügy nyomán az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) február 2-án szigorította a cereulid határértékét, ami újabb visszahívásokat eredményezett.

A Danone közlése szerint ez elővigyázatossági lépés volt, és a magyar ellátás zavartalan.

Külföldi megbetegedések

Magyarországon a cégek nem tudnak igazolt megbetegedésről. Külföldön azonban több esetet jelentettek: Brazíliában két csecsemőt kezeltek, Belgiumban egy esetet erősítettek meg, Hollandiában hat bejelentés érkezett, Nagy-Britanniában sajtóértesülések szerint akár 36 baba is megbetegedhetett. Franciaországban két csecsemő halála ügyében vizsgálják az esetleges összefüggést.

A holland Foodwatch fogyasztóvédelmi szervezet pert indított a Nestlé ellen, azt állítva, hogy a cég késve és hiányosan tájékoztatott.

Itthon a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság közösségi oldalán számos szülő számolt be gyanús tünetekről, de hivatalos információ nincs arról, hogy összefüggés lenne a tápszerekkel.

Szakértők szerint enyhébb eseteknél fel sem merül, hogy a tápszer lehet az ok.

A vásárlóktól hallottak a visszahívásról

A Magyar Gyógyszerészi Kamara szerint január 6-án a patikák sokszor a vásárlóktól értesültek a visszahívásról. Az eljárásrend kialakítása után a Danone februári bejelentésekor ismét hasonló helyzet állt elő – állítja a kamara alelnöke. A Nestlé szerint mára a patikai ellátás helyreállt, a kiskereskedelmi boltokban lassabb a feltöltés.

Kun Judit IBCLC laktációs tanácsadó arra hívja fel a figyelmet: Magyarországon a tápszerek nem gyógyszerként, hanem különleges táplálkozási célú élelmiszerként kerülnek forgalomba, ezért jóval lazább szabályozás vonatkozik rájuk. Hozzátette, hogy a poralapú tápszer nem steril, ezért az elkészítés módja kulcsfontosságú. A WHO ajánlása szerint legalább 70 Celsius-fokos vízzel kellene készíteni, ám a dobozokon gyakran 40 fok szerepel – részben a hozzáadott probiotikumok miatt.

Hogy hányféle társadalmi, gazdasági, finanszírozási és egyéb tényező befolyásol egy édesanyát abban, hogyan dönt a kisbabája táplálásáról, arról itt írtunk korábban, a táplálás alakulására ható leggyakoribb tévhiteket pedig ebben a cikkben szedtük össze.

Nagy Andi