Hegyi Barbara 60 éves: „Miért kellene életformát váltani? Egyik nap megy a másik után!”

–

Szerethető – a Hegyi Barbara-jelenség

Sokáig kerestem azt az egyetlen szót, amely kellőképpen megmutatja a Hegyi Barbara nevű jelenséget. Merthogy ő jelenség, méghozzá kivételesen üdítő. Végül kettő maradt az utolsó körre: a „hiteles” és a „szerethető” közül az utóbbi győzött. Ez persze cseppet sem jelenti azt, hogy ne volna legalább ugyanannyira hiteles a szerepeiben, mint amennyire szerethető minden nyilvános megszólalásában, de a pályaívéről majd az interjúban kérdezem.

Egy számomra igen fontos gondolatot szeretnék megosztani veletek elöljáróban, amelyet Ábel Anita műsorában mondott nemrégiben Hegyi Barbara a közös kiállással kapcsolatban: „A PRIDE-on hiába vagy te »csak egy«, az a rengeteg egy, valami irgalmatlan tömeggé nőtt.”

30 éve hűséges a Vígszínházhoz

A Víg társulatában betöltött fontos szerepéről mi sem árulkodik jobban, mint az, hogy 2025-ben ő kapta a Harsányi Zsolt Emlékdíjat, amelynek odaítélésénél az alapító szándéka szerint fontos szempont, hogy a díjazott sokat tegyen a magyar nyelv ápolásáért. De ezen kívül hat szakmai- és két állami díjjal is büszkélkedhet. Ő amúgy pont nem az, aki bármivel is büszkélkedne, pedig még a Libri Aranykönyve is az övé lett az Abraka Babra című rendhagyó szakácskönyvéért.

Legendás szinkronszerepeibe most bele sem kezdek, mert akkor sosem érne véget ez a cikk, elég, ha csak egyetlen nevet mondok: ő volt Susan Mayer hangja például a Született feleségekben… és még annyi csodálatos színésznőnek adott élettel teli magyar hangot.

A filmszerepeit sem kezdem el sorolni, hosszú lenne a lista, amely Mészáros Márta Útközben című filmjével kezdődött 1978-ban.

Az idén 130 éves Vígszínház első 100 éve ugyan nélküle telt, az utolsó 30-ban viszont mindvégig meghatározó előadásokban brillírozott, méghozzá a legkülönfélébb karakterekben.

A szakmai ars poeticának is beillő mondatát a Nők Lapjának adott egyik interjújából idézem:

„Minden azon múlik, mennyire vagyok képes alaposan megfigyelni az engem ért traumát, és a színpadon újra átélni.”

Ő volt Millerné az Ármány és szerelemben, a Babaarcú Démon Varró Dániel Maszathegyében, Rosztova grófnő a Háború és békében, vagy Karen Weston az Augusztus Oklahomában című darabban. Kern András mellett Linda Christie szerepében is több mint két évtizede láthatjuk a Játszd újra, Sam!-ben.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Hegyi Barbara (@hegyibarbaraofficial) által megosztott bejegyzés

A Padlás című, szintén évtizedek óta futó sikerdarabba is becsatlakozott nemrégiben Igó Éva mellé kettőzve, ő lett Mamóka, az öreg nénike, aki mindent tud az emberekről. És Börcsök Enikő betegsége idején is ő vette át Az öreg hölgy látogatása főszerepét, amelyet nagy sikerrel játszott egészen a közelmúltig. A Büszkeség és balítéletben ő Mrs. Bennet, és a decemberben bemutatott Arthur Schnitzler-drámában, az Ismeretlen tájban Anna Meinhold színésznő szerepét viszi. Hét előadásban játszik jelenleg, de ami igazi csemegének tűnik, és amit a napokban fogok megnézni, az egészen kivételesnek ígérkezik: ez pedig a Történetek a konyhámból című stand up-estje a Vígszínház Szalonjában. (A Szalonról írtam is a nyitás idején, egyben az akkor 65 éves Rudolf Pétert is köszöntöttem.) 

Imád főzni, beszélni és élni – a konyha mint életfilozófia

Valódi életöröm sugárzik belőle, imád főzni, enni és beszélgetni. A Monológok a konyhámból című könyvében is sokat írt erről az érzésről, ami meghatározza az egész életét. A családtagjai ételhez, főzéshez, asztalhoz, ünnephez kapcsolható történeteiből kerekedett ki ez az előadás, amelyet így ajánl a színésznő: „Egy ötlet, egy gondolat mentén kezdett alakulni az az elképzelés, hogy ezeket a történeteket osszam meg az erre kíváncsi nézőkkel önálló estként. Hónapokon át gyúrtuk a családi sztorikat, amik végül megrajzolják az én családfámat, és humorral, derűvel, fájdalmas szépséggel tudják elmesélni a mi generációnk kapcsolódását a hagyományainkhoz és szokásainkhoz, az ételeinkhez és az ünnepeinkhez. Mert mint tudjuk (és én hiszem is), hogy aki szeret: ETET.

Szóval behozok egy hokedlit és ráülök, majd felállok (»Stand up, Barbara!«) és mesélni kezdek történeteket a konyhámból.”

Nem érdekli különösebben az életkora

D. Tóth Krisztának mesélte néhány éve az Elviszlek magammalban, hogy: „Jót tesz egy színésznőnek, ha a saját korától idősebb szerepet is játszik, és egy picit fiatalabbat is. Mert az valahogy megtart. Van átjárás a korosztályok és a korok között, és akkor elmosódik az éles határ, hogy tényleg hány éves is vagy.”

Kun Zsuzsának pedig azt mondta a Klubrádióban pár hete, amit a címben is idéztem: „Miért kellene életformát váltani? Egyik nap megy a másik után!” Majd hozzátette: „Minden pont úgy van, mint tegnap. Nem azért, mert egy 6-os után egy 0 következik. Ez 5+8-nál is így van. Egyik kerek évfordulóra sem így gondolok.

Nem számokhoz, hanem magamhoz kötök mindent. Ez egy folyamat, amelyben végig jelen vagy.”

Na, hát ezért állítom én, hogy Hegyi Barbarát leginkább a szerethető szó jellemzi.

Nem csinál nagy ügyet abból, hogy születésnapja van. Egyszerűen csak jelen van, és ahogy sokszor mondja az interjúiban: mindig, mindenhol megpróbálja a legjobbat adni magából.

Adjon neki az ég még sok-sok örömöt, és akkor mi is részesülhetünk belőle! Boldog születésnapot, Hegyi Barbara!

Both Gabi