–

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról nyújtott be javaslatot a Fidesz-frakció hét tagja, hogy korszerűsítsék az ivarsejt-adományozásról szóló szabályokat.

A módosítási javaslat három fő pontból áll:

  1. „Ivarsejt adományozásért ellenérték nem kérhető és nem adható. Az adományozónak az adományozással összefüggő költségeit, valamint jövedelemkiesését – a miniszter rendeletében meghatározott körben és feltételek mellett – meg kell téríteni.” 

  2. A hímivarsejt és női ivarsejt helyett már csak ivarsejt szerepelne a jogszabályban.

  3. „Ivarsejtet reprodukciós eljárás végzésére, sejtbanki tevékenységen belül ivarsejtbanki tevékenység végzésére, illetve ivarsejt kutatására jogosító működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltatónak, valamint ivarsejt kutatására jogosult kutatóhelynek lehet közvetlenül felajánlani.”

A változások 2026. január 1-jén lépnének hatályba.

Indoklásként a javaslat benyújtói azt írják: „Az a célunk, hogy elérjünk egy olyan állapotot, ahol a gyermeket vállalók nem szenvednek anyagi hátrányt, sőt jobban járnak, mint azok, akik nem ezt az életmódot választják.”

A korszerűsítés a javaslatban foglaltak szerint „a vágyott gyermekvállalás, az egészséges újszülöttek mind nagyobb számban és biztonsággal történő megszületésének

az orvostudomány támogató lehetőségeinek fokozott kihasználásával történő elősegítése érdekében szükséges”.

Jutalom a babák után

A kormány eredményességi díjazást is bevezetne a Rekonstruktív Reproduktív Medicina (RRM) rendszerszintű finanszírozásában.

Mi az a Rekonstruktív Reproduktív Medicina (RRM)?
„A RRM multifaktoriális kezelési stratégiát alkalmaz, melynek célja a női és férfi termékenység helyreállítása és optimalizálása a vágyott várandósság természetes megfoganása érdekében”, írja honlapján a Semmelweis Egyetem.
„Az RRM által alkalmazott kezelések közé tartozik a hormonális rendszer komplex kezelése a tüszőérés és az ovuláció biztosítása érdekében, az immunrendszer működését szabályozó kezelések a beágyazódás elősegítése érdekében, antibiotikus kezelés a gyulladásos folyamatok eliminálása érdekében, a férjek termékenyítő képességének javítása és a reproduktív sebészeti kezelések (pl. kismedencei és méhűri összenövések oldása, endometriózis, myomák, polypok eltávolítása) – mindezeket személyre szabottan kombinálja annak függvényében, hogy az adott párnak mire van szüksége reproduktív potenciáljának helyreállítása, illetve maximalizálása érdekében” – írják.

A Belügyminisztérium rendelettervezete alapján 2026-tól az RRM-et gyakorló egészségügyi szolgáltatók eredményességi díjazást kapnának abban az esetben, ha „a termékenységet helyreállító orvoslás keretében nyújtott ellátás eredményeképpen, az ellátás befejezését követő 21 hónapon belül, igazolható módon közfinanszírozott ellátás keretében” élve született baba.

Ahogy indoklásukban írják: „Az állam elkötelezett a meddőség kezelése során alkalmazott eljárások fejlesztése és bővítése mellett, különös tekintettel azokra a módszerekre, amelyek a mesterséges megtermékenyítéshez képest kevésbé megterhelőek, és lehetőséget biztosítanak a fogamzás természetes támogatására”.

Váratlanul a szociális petesejtfagyasztást is engedélyezték

A hír előzményének tekinthető az a váratlan, a kormány részéről csendben meghozott júliusi rendelet, amely a korábbi szigort felülírva Magyarországon is elérhetővé tette a szociális petesejtfagyasztást. Az eljárást a TB jelenleg nem finanszírozza.

Mint azt a hvg.hu is írta, a „szociális” itt nem valamiféle anyagi támogatást jelent, hanem arra vonatkozik, hogy

a nők szabadon, egészségügyi indoklás nélkül dönthetnek a petesejtjeik lefagyasztásáról.

Így érthetőbbé válik, miért emlegetik az eljárást úgy is, mint „preventív”, hiszen figyelembe veszi, hogy egy nő szeretne valamikor gyereket, viszont az aktuális élethelyzete, például a tanulmányai, a lakhatása, a megbízható partner hiánya stb. miatt még nem áll rá készen. 

Korábban az eljárást Magyarországon csak azok vehették igénybe, akiknek valamilyen súlyos orvosi okból (például betegség) miatt volt rá szükségük. A petesejtfagyasztás eljárásáról, előnyeiről és kockázatairól, valamint a nemzetközi gyakorlatról ebben a cikkben írtunk részletesebben.

Sándor Anna

A kiemelt kép forrása: Getty Images/Natalya Kosarevich, tada