–

Magyarország az Európai Unió sereghajtójává vált az Eurostat 2025 nyarán megjelent, 2024-re vonatkozó adatai szerint az egy főre jutó tényleges fogyasztás, és a háztartási fogyasztási kiadás vásárlóerő-paritáson mért szintje alapján.

Mi micsoda?

A tényleges egyéni fogyasztás (angolul: Actual Individual Consumption, röviden AIC) a háztartások által ténylegesen elfogyasztott összes áru- és szolgáltatásmennyiséget jelenti. Ez magában foglalja a háztartások által közvetlenül megvásárolt fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, valamint a nonprofit intézmények és a kormány által az egyének számára nyújtott szolgáltatásokat (például egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat), írja az Eurostat.

A vásárlóerő-paritás (PPP) az országok közötti árszínvonal-különbségek mutatója. Azt mutatja, hány pénzegységbe kerül adott mennyiségű áru és szolgáltatás az egyes országokban, olvashatod az EU jogi oldalán.

Amint az az Eurostat adataiból kiderül, a kormány „közösségi fogyasztási” kiadásai (ide tartozik a közigazgatás, a rend- és a honvédelem, a környezetvédelem) egy főre vetítve 2024-ben majdnem 30 százalékkal haladták meg az EU átlagát. Ezzel – teszi hozzá Oblath Gábor – megőriztük azt a vezető helyünket, ahova még 2022-ben kerültünk.

Emellett nálunk a legnagyobb az eltérés a kormány „közösségi fogyasztási” kiadásai és a háztartásoknak juttatott természetbeni szolgáltatások – mint az oktatás vagy az egészségügy – között is.

A kormány magára költi a legtöbb pénzt

Az adatokból az is kiderül, hogy az állam „közösségi fogyasztásának” különösen nagy része közigazgatási kiadás – vagyis a kormány elsősorban önmagára és saját céljaira költ.

Érdekesség, hogy ezek a kiadások nem feltétlenül járulnak hozzá a lakosság jóllétéhez, ugyanakkor a GDP-t így is növelik. Ide sorolható például a miniszterek fizetése, valamint az olyan propagandaeszközök finanszírozása, mint a nemzeti konzultációk vagy a plakátkampányok.

Ennek a két mutatónak a valóságát talán úgy tudjuk a legjobban illusztrálni, ha felidézzük, hogy

a kormány ugyanannyi pénzt, közel egymilliárd forintot költött augusztus 22. és szeptember 20. között a Facebookon propagandára, mint amennyit diagnosztikai képalkotó gépekre (tehát például CT-kre és MRI-kre).

Amint azt Oblath Gábor írja, Magyarország az elmúlt két évben emelkedett az uniós rangsor élére az állam „közösségi fogyasztási” költéseiben – mindezt azzal párhuzamosan, hogy a háztartások egyéni fogyasztásában EU-s sereghajtókká váltunk.

És akkor a konkrét számok:

  • A háztartási fogyasztás Magyarországon az uniós átlag 69 százaléka, amivel az utolsó helyen állunk az EU-ban. Ezzel szemben a kormány „közösségi fogyasztása” 130 százalékkal az első helyen van.

  • A kiugró állami fogyasztással GDP-arányosan és egy főre vetítve is az uniós élmezőnyben vagyunk.

  • Mindeközben az állam által biztosított természetbeni juttatások – mint az oktatás és az egészségügy – terén csak az EU alsó harmadába tartozunk, a „közösségi fogyasztáshoz” viszonyítva pedig az utolsó helyen.

Egy rövid összefoglalóját itt találod az elemzésnek.

Illetve, ha tovább olvasnál a témában, a szerző két tanulmányt is ajánl:

  • Palócz Éva kimutatta, hogy GDP arányában, európai viszonylatban a magyar állam költ a legtöbbet közigazgatásra, gazdasági ügyekre, sportra és egyházakra, miközben keveset fordít egészségügyre és szociális ellátásra, az arányok pedig 2010 után változtak meg.
  • Hüttl Antónia tanulmányában a kormányzat beruházási kiadásainak az ágazati szerkezetét vizsgálta, így mutatta ki, hogy 2010 és 2022 között az összberuházás több mint fele ment a közigazgatásra és a védelemre.

Sándor Anna

Kiemelt kép forrása: Getty Images/ A_N, Wikipedia/ Thaler Tamas