Országos bombariadó: hogyan nyugtasd meg a gyereket, hogy biztonságban érezze magát?

–

Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint valószínűleg egy helyről származó, hasonló tartalmú elektronikus levél érkezett több oktatási intézménybe 2025. január 23-án reggel. „Ezzel kapcsolatban a rendőrség minden szükséges intézkedést megtesz. Kérjük, aki ilyen küldeményt kap, értesítse a hatóságot, és a rendőrség utasításai szerint járjon el” – írták a Police.hu oldalon.

Az iskolai protokoll ilyen esetekben a következő: kiürítik az épületet, értesítik a tankerületet, a szülőket és a hatóságokat. Ezt követően a rendőrség evakuálást végez, átvizsgálja az épületeket, majd az ellenőrzés után visszaengedik a tanulókat és dolgozókat.

Annak ellenére, hogy sok esetben néhány órán belül visszaáll a rend, a gyerekekben mély nyomot hagyhat egy-egy ilyen esemény – a reakcióik pedig eltérők lehetnek.

Sokuknak, különösen a kisebb korosztály számára ijesztő lehet a helyzet. „Félelmet vagy szorongást tapasztalhatnak, ami nem minden gyereknél jelenik meg úgy, hogy sírni kezd, vagy szavakba önti az érzéseit” – mondja Rosta Ágnes, a Hintalovon Alapítvány pszichológusa. Szerinte fontos figyelembe venni azt is, hogy ezek a reakciók nem feltétlenül jelennek meg akkor és ott a gyerek viselkedésében, van, amikor csak később jelentkeznek.

Vannak, akik kifejezetten frusztráltak vagy mérgesek lesznek, hogy el kell hagyni az osztálytermet, meg kell szakítani a tevékenységet egy nem várt esemény miatt, de előfordul az is, hogy a gyerekek inkább kíváncsiak lesznek. „Ilyenkor nem a félelem kerül előtérbe, hanem az izgatottság, de ettől függetlenül többféle érzést is átélhetnek, lehet ez bizonytalanság is, mert nem tudják, hogy mi fog történni” – mondja a pszichológus.

És hogy szülőként hogyan tudunk erre jól reagálni? A szakember szerint a legfontosabb, hogy ne reagáljuk túl, de ne is bagatellizáljuk a történteket. „Fontos, hogy tudjuk kezelni az érzelmeinket, meg tudjuk őrizni a nyugalmunkat. Emellett pedig joga van a gyereknek ahhoz, hogy megtudja és megértse, mi történik. Ez viszont nem azt jelenti, hogy meg kell ijeszteni” – mondja.

Ahhoz, hogy ne zúdítsunk rá túl sok információt a gyerekre, érdemes kérdéseket feltenni, megnézni, hogy mit gondol, mennyit tud a történtekről, majd e szerint kommunikálni.

Ha ugyanis ahhoz igazítjuk a mondanivalónkat, ami a gyerek fejében van, nem esünk abba a hibába, hogy túl sok mindent, esetleg olyan dolgokat mondunk, ami nagyon megijesztené őt. Bármennyire váratlan is egy ilyen helyzet, segít a gyerekek biztonságérzetének a megerősítésében, ha utána úgy keretezzük a történteket, hogy a biztonság, a megelőzés miatt kellett elhagyniuk az iskolát, végig együtt voltak, és nincsenek egyedül az érzéseikkel sem. 

„Előfordulhat az is, hogy úgy tűnik, különösebben nem érintették meg a gyereket a történtek, vagy nevetgél rajta, viccelődik, közben viszont belül dolgoznak az élmények, és csak később jönnek elő. A játékában is megjelenhetnek a reakciói, de ha van már saját okoseszköze, és rákeres a témára, találhat olyan dolgokat, amik nem neki valók. Ezért is fontos, hogy akkor is foglalkozzunk az érzésekkel, ha úgy tűnik, nem rázták meg különösebben a történtek, és legyen lehetősége a későbbiekben is hozzánk fordulni. Ha pedig azt látjuk, hogy ami történt, az nagyon-nagyon megterhelte a gyereket, érdemes szakember segítségét kérni” – figyelmeztet Rosta Ágnes.

Mózes Zsófi