Volt viszony, nincs viszony – így dolgozik egy szeretőelválasztó Kínában
Kiváló, és egészen bizarr dokumentumfilm a Volt szerető, nincs szerető, aminek garantáltan napokig a hatása alá kerülsz. Azt mutatja meg, hogyan dolgozik Kínában egy hivatásos „szeretőelválasztó”, akinek azért fizetnek a tehetős ügyfelek, hogy a házastársuk külső viszonyát szétrombolja. Hogy miként éri el a „szakember” a célját? Nos, leginkább hazudozással és manipulációval. Borsódzik az ember háta, miközben nézi Elizabeth Lo filmjét. Kurucz Adrienn írása.
–
Egy csinos, jól öltözött, középkorú nő magába roskadva ül a fodrász székében. Egészen közelről nézhetjük az arcát, süt róla a szomorúság.
A következő jelenetben már a férjével vacsorázik, aki nem veszi észre az új frizuráját. A feszültség vibrál köztük, de hallgatnak. A férfi behabzsolja az ételt, és már ott sincs. A teát már máshol, másvalakivel issza meg.
A férfinak szeretője van. A feleség rájön a titkára, de nem vonja kérdőre. Sőt, a hallgatás, amely kapcsolatuk sajátja, idővel egy stratégia részévé válik.
Tehetetlen dühében és fájdalmában az asszony ugyanis egy hivatásos szeretőelválasztóhoz fordul, amely egy létező és nem is ritka foglalkozás Kínában, ahol gazdaságpolitikai cél a házasságok egyben tartása és a három gyerek nemzése.
Ördögien angyali machinátor
A Volt szerető, nincs szerető című dokumentumfilm harmadik szereplője tehát Wang Zhenxi, a szakma fiatal, nyájas és a módszerek terén meglehetősen gátlástalan képviselője. Őt, akárcsak társait, azért alkalmazzák a megcsalt házastársak, hogy a szeretőt kiiktassa a történetből, és helyreálljon a családi harmónia (látszata?).
Hogy miként jutott oda a pár, hogy felbukkanhatott egy harmadik a történetben, azzal nem foglalkoznak, a folytatás zálogát kizárólag a csábító felszívódásában látják.
Wang „tanárnő”, akiről kiderül, hogy pszichológiai tanulmányokat is folytatott, lelkesen veti rá magát az új ügyfél férjére. Mint a feleség barátnője tűnik fel a színen, és beférkőzik a férj bizalmába. Mivel a férfinak amúgy is erős lelkiismeret-furdalása van, és mind a két nőhöz ragaszkodik, csak másként, kapva kap az alkalmon, hogy meggyónhassa bűneit, és készséggel megfogadja az okos, határozott nő „jótanácsait”. Mintha csak arra várt volna, hogy valaki levegye a döntés súlyát a válláról, és megmondja, mihez kezdjen az életével.
A szeretőt likvidálni
Miután a férjet megdolgozta, Wang eléri, hogy mint egy unokatestvért, a szeretőnek is bemutassák. A fiatal, magányos lányt nem nehéz magához édesgetnie, ki van éhezve a jó szóra, a törődésre. A szeretője is ezért olyan fontos többek közt számára, mondja ki (pontosabban mondatja ki vele Wang): gondját viseli. A férfiról a felesége is azt meséli, hogy kedves ember, odafigyel másokra, és kifejezetten gyengéd, odaadó partner – esetében csak volt (hosszú éveken át), hisz most már másba szerelmes.
Megismerünk a filmből négy perspektívát: a férjét, a feleségét, a szeretőét, és a szeretőelválasztóét. Az első három hús-vér ember, akiket az érzéseik mozgatnak: szeretnek, szenvednek, próbálják fegyelmezetten elviselni a legfájdalmasabb helyzeteket is, megőrizni a méltóságukat, és keresik a kiutat.
Wang ezzel szemben ördögien cinikus az empata álarc mögött. Nem riad vissza a tisztességtelen eszközöktől: hazudik, színlel, manipulál. Kétsége sincs szemmel láthatóan afelől, hogy nemcsak joga van durván beavatkozni mások életébe, de ítélkezhet is felettük, valamiféle erkölcsi magaslatról tekintve le rájuk.
Persze Wang azért ilyen magabiztos a szerepében, mert a politikai légkör igencsak kedvez a tevékenységének.
Kínában lehet válni, de sokba kerül az ügyintézés, a házasság és a családi összetartás pedig hagyományosan nagy értéket képvisel. A hűtlenség társadalmi megbélyegzést vonhat maga után, különösen ha nő követi el.
Komoly propagandája van ugyanakkor a házasságok fenntartásának, abban az esetben is erre sarkallják a párokat, ha ez nagy áldozatot követel. A szeretőelválasztó tevékenység ennek a törekvésnek az egyik vadhajtása, és Kínában is sokan vitatják a létjogosultságát. De persze vannak, nem is kevesen, akik úgy vélik, jó, hogy ezek a vállalkozások segítenek helyreállítani a családok egységét, különösen, ha gyerekek is vannak benne.
A cél szentesíti az eszközt?
A szeretőelválasztók csapatban dolgoznak, és rafinált tervet dolgoznak ki a különféle helyzetekre. Gyakran alkalmaznak magándetektívet, hogy információkat gyűjtsenek a szeretőről, majd ezeket az információkat felhasználják a kapcsolatok szétbombázására. Előfordul, hogy a szeretőt megpróbálják összeboronálni valakivel, vagy a bizalmába férkőzve lebeszélni őt a szeretői viszonyról, meggyőzni, hogy az méltatlan számára. Ez történik a filmben is egyébként.
Az „iparág” sok kritikát kap, különösen az emberi jogok megsértése és az etikátlan módszerek miatt. De a társadalmi igény továbbra is fennáll a szeretőelválasztókra, sőt, virágzik az üzlet Kína nagyvárosaiban.
Fontos kérdések nincsenek szájbarágósan kimondva a filmben – bár a közhelyes pszichologizálás végig a diskurzus része –, de ott lapulnak minden jelenet mélyén, és a nézőben egyértelműen megfogalmazódnak az alkotó céljának megfelelően.
Mi lesz ezekkel az erőszakkal megmentett kapcsolatokkal? Mi van, ha sokkal nagyobb tragédiához vezet bizonyos esetekben a visszarendeződés, mint amit egy válás jelentett volna? Ha kívülről levezényli valaki az eseményeket, hogyan tanulnak meg az érintett emberek szót érteni egymással, őszintén beszélni az érzéseikről, kiállni magukért, rájönni együtt, hol szúrták el a közös dolgaikat? És ha nem fejlődnek a történtek hatására, csak behódolnak valaki más akaratának, akkor hogyan lehetnek majd elégedettek a folytatással?
A filmbeli házaspártól ott szakadunk el, hogy épp megpróbálják a folytatást. A nő nosztalgiázik, arról beszél, milyen figyelmes volt vele a férfi régebben. Aztán megpróbál beszélni vele a jelenről, de a férfi leinti. Maradnak inkább a semleges terepen, ahol nagy rutinnal mozognak: a gyerek kutyát szeretne.
Hogy ők mit szeretnének és hogyan, azt talán egyszer képesek lesznek egymásnak megfogalmazni. Talán sohasem.
A Volt szerető, nincs szerető filmet a BIDF (Bodapest International Documentary Festival) keretén belül négy alkalommal vetítik január 26. és február 2. között, fővárosi és vidéki helyszíneken is.
