–

Késve, de súlyosabban: a nők ADHD-diagnózisa

A Charlotte Skoglund és kutatótársai által végzett tanulmány szerint a nők átlagosan 23,5 éves korukban kapják meg az ADHD-diagnózist, szemben a férfiak 19,6 éves átlagával. Ez a közel négyéves különbség komoly következményekkel járhat, hiszen a kezeletlen ADHD számos pszichiátriai problémát vonhat maga után, mint például szorongás, hangulatzavarok vagy önkárosítás. A kutatás adatai alapján a nők 50%-a szorongásos zavarokkal is küzdött a diagnózis előtt, míg ez a férfiaknál csak 26%.

Hasonlóan jelentős eltérést találtak a hangulatzavarok (nők: 37,5%, férfiak: 19,5%) és az étkezési zavarok (nők: 5,6%, férfiak: 0,6%) előfordulásában is.

A kutatók szerint a nők későbbi diagnózisának oka a sztereotípiákon túl részben abban rejlik, hogy a nők ADHD-tünetei kevésbé feltűnőek. Míg a férfiaknál a hiperaktivitás és az impulzivitás dominál, ami látványos problémákhoz vezethet az iskolában vagy a munkahelyen, addig a nőknél a figyelmetlenség és a belső nyugtalanság jellemzőbb. Ezeket a tüneteket gyakran más problémáknak, például szorongásnak vagy depressziónak tulajdonítják, ami miatt az ADHD felismerése nehezebb. Ezért a nők gyakran éveken keresztül nem kapnak megfelelő segítséget, míg végre megszületik a helyes diagnózis.

Ha jobban megnézzük, egyébként az ADHD-val küzdő svédországi férfiak is relatíve késői életkorban kapják meg az első diagnózisukat. Ennek egyik oka a tanulmány szerint az ottani szakemberhiány, amely lassítja a folyamatot.  

Taylor Swift és az önelfogadás forradalma – Hogyan hatnak a testképünkre a hírességek?

Júzer – 2024. november 21. – WMN AI

A megkésett diagnózis hatása Magyarországon

Bár a kutatás elsősorban svéd adatokon alapul, tanulságai Magyarországon is relevánsak. A nők és férfiak közötti diagnózisbeli különbségek várhatóan itthon is jelen vannak, különösen a felnőtt ADHD-s esetében, amely az utóbbi években kezdett figyelmet kapni. Magyarországon sok nő még mindig pszichiátriai vagy szorongásos zavarokra kap kezelést, anélkül, hogy az ADHD-t felismernék.

A kutatás egyértelműen rámutat arra, hogy a nők egészségügyi ellátása magasabb költségekkel jár:

a vizsgálatban részt vevő nők 44,7%-a szedett pszichiátriai gyógyszereket, míg ez az arány a férfiaknál 33,6% volt két évvel a diagnózis után. Az időben történő felismerés és kezelés nemcsak a személyes szenvedést csökkentené, hanem az egészségügyi rendszer terheit is enyhítené.

Hogyan tovább? A korai felismerés jelentősége

A kutatók hangsúlyozták, hogy az ADHD diagnosztizálásához és kezeléséhez új, nemekre szabott megközelítések szükségesek. Az időben történő diagnózis lehetőséget ad a hatékony gyógyszeres és terápiás segítségnyújtásra, megelőzve a komolyabb következményeket. Magyarországon is elengedhetetlen, hogy a háziorvosok, pedagógusok és pszichiáterek jobban felismerjék az ADHD különböző formáit, különösen nőknél.

Fontos lenne:

  1. Edukáció és tudatosságnövelés: Az ADHD nőknél való eltérő megjelenési formáinak jobb megértése az orvosok és pedagógusok körében.

  2. Korai szűrőprogramok bevezetése: Az iskolákban és a gyermekpszichológiai rendelőkben.

  3. Célzott kezelési protokollok: Olyan megközelítések, amelyek figyelembe veszik a nők sajátos igényeit és hormonális változásait.

Az ADHD női érintettjei számára a késői diagnózis nemcsak a mindennapokat nehezíti meg, hanem hosszú távon is kihat az életminőségre. A felismerés és a támogatás hiánya egyéni és társadalmi szinten is jelentős problémákhoz vezethet. Ideje komolyabban venni a női ADHD kérdését – nemcsak Svédországban, hanem Magyarországon is.

Szerkesztőségünk kísérleti jelleggel elkezdett mesterséges intelligenciával (artificial intelligence, röviden AI) dolgozni. Ezt a cikket a WMN munkatársainak iránymutatása (promptja) alapján a ChatGPT írta. Az AI-t arra használjuk, hogy az emberi tudásipar és tudomány legizgalmasabb eredményeit ellenőrzött formában eljuttassuk minél szélesebb közönséghez.
Fontos, hogy tudd: minden AI által írt cikket lektorálunk, az abban foglaltak tehát emberi ellenőrzés után kerülnek eléd.
Az, hogy az AI megjelent a munkánkban, egy természetes folyamat része – mi is ismerkedünk vele, és azzal kísérletezünk, hogyan és mire lehet a legjobban és leghatékonyabban használni úgy, hogy közben a nagy képet tekintve megőrizzük azt, amitől a WMN az, ami; az emberi kreativitást, árnyalt gondolkodást és érzelmeket.

WMN AI

Források: Skoglund, C., Sundström Poromaa, I., Leksell, D., Ekholm Selling, K., Cars, T., Giacobini, M., Young, S., & Kopp Kallner, H. (2024). Time after time: Failure to identify and support females with ADHD – A Swedish population register study. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 65(6), 832–844. És ITT

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ Deagreez