Tabusítás helyett a kormány is elkezdett beszélni a lakhatási válságról

2024 októberében gazdaságpolitikai akciótervet jelentett be a kormány, amelynek egyik pillére a megfizethető lakhatás lett, tíz intézkedéssel. „A kormányzati narratívában Budapesten van lakhatási válság, mi évek óta azt mondjuk, hogy országos ez a válság – mondta a Habitat for Humanity 2024. évi lakhatási jelentésének (az első két fejezetet ezen a linken olvasható) sajtótájékoztatóján a szervezet ügyvezető igazgatója, Szegfalvi Zsolt. – Valami elindult, még nem tudjuk, hogy pontosan mi. Nem tudjuk, hogy ez egy választási kampány része, vagy valódi változások lesznek belőle” – mutatott rá. 

hajléktalanság lakhatási szegénység csok babaváró hitel Habitat for Humanity lakástámogatások
Szegfalvi Zsolt – Fotó: Habitat for Humanity Magyarország

További pozitív fejleményként emeli ki, hogy a lakhatás kérdése a Fővárosi Közgyűlésben is kiemelt téma volt, és az Európai Bizottságban először neveztek ki lakhatási ügyekkel foglalkozó biztost, a dán Dan Jørgensen személyében. 

Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont munkatársa, aki a jelentés Lakáspolitikák és költségvetési kiadások című fejezetét jegyzi,

az eddig elérhető információk alapján úgy véli, a kormány tervezett intézkedései vagy az építőipar és a gazdasági növekedés fellendítését szolgálják, vagy korábbi, nem hatékony eszközök újracsomagolt verziói, amik valójában nem jelentenek költségvetési többletráfordítást, vagy nem lehet még eleget tudni róluk.

Súlyos gondnak tartja, hogy a lakáspolitika szét van szabdalva különböző minisztériumok között, alá van rendelve négyéves ciklusoknak. Pénz és hosszú távú gondolkodás nélkül viszont nemigen lehet fenntartható megoldásokat kidolgozni.

hajléktalanság lakhatási szegénység csok babaváró hitel Habitat for Humanity lakástámogatások
Czirfusz Márton – Fotó: Habitat for Humanity Magyarország

A lakástámogatások nem jutnak el a leginkább rászorulókhoz

A lakáspolitikák elemzése során Czirfusz Márton arra a következtetésre jut, hogy „a lakáspolitikai eszköztár átalakításai nem szolgálták a lakhatási szegénységben élőkre való pontosabb célzást, és inkább rontották a lakhatási szegénységben élők helyzetét”. 

A családpolitikai típusú lakástámogatásokkal kapcsolatban – amelyeket 2023-ban a költségvetés romló helyzete miatt meg is vágott a kormány – továbbra is probléma, hogy a gyerekvállalást tervezők közül sokan nem hitelképesek, vagy nem a maximális összegig hitelképesek, így ők eleve nem tudják igénybe venni a csokot, amelynek törlesztőrészleteit nem tudják tartósan fizetni.

A kutató új eladósodási kockázati csoportként írja le a családtámogatásokhoz kötött gyerekvállalási feltételt nem teljesítő háztartásokat is: a babaváró hitel esetén több mint tízezer, a csok-szerződések esetén pedig több ezer háztartás érintett. 

Idei fejlemény volt, hogy a babaváró hitel esetén a hitelfelvevő házaspár női tagjára vonatkozó életkori korlátot 41 évről 30 évre szállították le – ez még inkább szűkítette a jogosultak körét, miközben eredetileg sem jöttek szóba az egyedülálló szülők, az élettársi kapcsolatban élő, vagy az azonos nemű párok, szivárványcsaládok (zárójelben írom, de jó tudni: bár a férfiakra nem vonatkozik életkori megkötés, 35 év felett esetükben is drasztikusan csökkenni kezd a spermium mennyisége és minősége, amiről Bátki Anna klinikai szakpszichológus is beszélt a Lélektani határban).

hajléktalanság lakhatási szegénység csok babaváró hitel Habitat for Humanity lakástámogatások
Fotó: Habitat for Humanity Magyarország

Az olyan intézkedések, mint a 2022-ben bevezetett kamatstop, vagy az új építésű lakásokra vonatkozó 5 százalékos lakásáfa (amely alapesetben 27 százalék lenne) szintén azoknak a minimum középosztálybeli embereknek kedvez, akik hitelképesek, vagy akiknél egyáltalán szóba jön, hogy lakást vásároljanak. 2024. július 1-jétől elindult az új otthonfelújítási támogatási program is, amely 20 ezer 1990 előtt épült családi ház energiahatékony felújítására ad lehetőséget (a maximum támogatási összeg 7 millió forint), ám itt is felmerül az a probléma, hogy a lakhatási szegénységben érintett emberek jelentős része nem hitelképes, illetve olyan rossz állapotú ingatlanban él, amelynek jellemzői nem felelnek meg a pályázati feltételeknek.

Tíz éve nem csökken érdemben a lakhatási szegénység

A jelentés A lakhatási szegénység – számokban című fejezetét Lukács György szociológus, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa írta. Lukács először röviden bemutatta a lakhatási szegénység indikátorait, amelyek közé a lakhatáshoz való hozzáférés (közte például a fiatalok lakáshoz jutása, amelyről két hét múlva közöl majd adatokat a Habitat), a lakhatási jog biztosítása (a lakhatás jogviszonyainak tisztázatlansága, földhivatali bejegyzések hiányosságai, lakásbérleti szerződések hiányai, kilakoltatási szabályzások rendezetlensége), a lakásminőség, az elhelyezkedés (és ezáltal az alapvető szolgáltatásokhoz, például iskolához, orvosi ellátáshoz, bolthoz való hozzáférhetőség), a megfizethetőség (ha bevételeik több mint 40 százalékát költik lakhatásra), valamint az energiaszegénység tartozik. 

A rendelkezésre álló adatok alapján Lukács szerint a magyarországi lakosság mintegy 30 százaléka, körülbelül 2,877 millió ember érintett a lakhatási szegénység legalább egy jellemzője által, két indikátor is több mint félmillió ember életében van jelen, azok száma pedig, akik legalább három szempontból hátrányos helyzetűek, több mint 160 ezer.

hajléktalanság lakhatási szegénység csok babaváró hitel Habitat for Humanity lakástámogatások
Lukács György – Fotó: Habitat for Humanity Magyarország

A jelentésből lesújtó kép bontakozik ki: 

  • mintegy 230 ezer ember él ma úgy Magyarországon, hogy a házában, lakásában nincs víz, fürdő, vécé;

  • további 150 ezren élnek városok környékén zártkerti, külterületi ingatlanokban, amelyek minőségéről nincsenek elérhető információk;

  • 2023-ban 475 ezer háztartás jelezte (az összesen 4 millióból), hogy az általa lakott, használt ingatlanban súlyos problémák vannak: beázik a tető, a ház, lakás falazata/padlója/alapja nedvesedik, penészes, esetleg a nyílászárók vagy a padló rothad – mindez közel 1,2 millió főt érint; 

  • nagyjából 680 ezer ember él olyan ingatlanban, amit nem tud megfelelően fűteni;

  • 1,6 millió ember él túlzsúfolt ingatlanokban; 

  • 106 ezer háztartás (a hazai háztartások 13 százaléka) a bevételének több mint 40 százalékát költi lakhatásra; 

  • becslések szerint 10 ezer ember él fedél nélkül.

A hajléktalan emberek száma a Habitat első, 2011-es adatokat vizsgáló lakhatási jelentésének idején is tízezres nagyságrendű volt, ahogy az sem változott, hogy továbbra is közel félmillió a különböző okok miatt üresen álló lakások száma. 

Jó hír viszont, hogy 2011-hez képest jelentősen csökkent az alapvető komfortot nélkülöző, illetve a rossz állapotú lakások aránya. 2011-ben még 440 ezer embernek nem volt zuhany, fürdő a lakásában; és akkor még a háztartások 20 százaléka jelezte, hogy problémák vannak az ingatlanában – ez az arány most 12 százalék. Ugyanakkor a legalacsonyabb jövedelmi helyzetű emberek változatlanul súlyos problémákkal küzdenek. És ők azok, akiknek gyakran esélyük sincs a lakhatási támogatásokat igénybe venni, önerőből pedig nem tudnak változtatni a helyzetükön.

„Egyszerre van túlkínálat, az üresen álló lakások miatt, és lakhatási szegénység. Aki pedig lakhatási és mélyszegénységbe született, valószínűleg ott is marad” – mondta Lukács György.

Hátrahagyott, kiszolgáltatott, kiszorított csoportok

Czirfusz Márton a költségvetési kiadások elemzésekor szintén rámutat: „a lakhatási célú költségvetési kiadások több mint 90 százaléka szociálisan nem célzott”, tehát nem jut el azokhoz, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. 

hajléktalanság lakhatási szegénység csok babaváró hitel Habitat for Humanity lakástámogatások
Lukács György és Czirfusz Márton - Fotó: Habitat for Humanity Magyarország

A kevés számú célzott támogatás összege pedig már elértéktelenedett: 

  • a gyermekvédelmi lakásalap az állami gondozásból kikerülő fiatalok lakhatását nem tudja megoldani; 

  • a mozgáskorlátozott emberek által igénybe vehető akadálymentesítési támogatás költségvetési kiadása reálértéken a rendszerváltás utáni mélypontra esett vissza; 

  • a szociális tüzelőanyag-támogatás pályázati kerete 2019 óta nem emelkedett.

Czirfusz arról is beszámol, hogy „a kormány több, kiszolgáltatott lakhatási helyzetű csoport támogatásától is elfordult 2023–2024-ben”. Az egyik csoportot az ukrajnai háborús menekültek alkotják, az ő lakhatási támogatásokhoz való hozzáférésüket szigorította a kormány, az intézkedés hatására 2-3 ezer ember lakhatása került veszélybe. A másik csoportba a recski kőbányából lezúdult sárlavina károsultjai tartoznak, akiknek 500 millió forintos támogatását visszavonta a kormány. 

Czirfusz Márton arról is ír, hogy „a kiemelt kormányzati beruházásokhoz kapcsolódóan felerősödtek a lakossági kiszorítási folyamatok”,

sok ember kénytelen elhagyni az otthonát, és a beruházó gyakran nem gondoskodik megfelelően a lakosság elhelyezéséről. 

Budapesten a Rákosrendező rozsdaövezeti területén szorították ki azokat, akik a MÁV szolgálati lakásaiban éltek, de Józsefvárosban is több helyszínen zajlik olyan állami beruházás előkészítése (a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vagy a Pázmány-campus fejlesztése), amely a lakosság kiszorításával fenyeget. A kutató Debrecen Szepes nevű városrészét is említi, ahonnan a repülőtér fejlesztése miatti megnövekedett zajterhelés következtében költöznek el vélhetően emberek. 

Arról, hogy az akkugyárak építése milyen mozgásokat indít el a lakosság körében, a jelentés elkészültéig még nem állt rendelkezésre megbízható adat. 

Milanovich Domi

Kiemelt képünk illusztráció  Forrás: Getty Images / MHJ