A férfiak is profitálnak a nemek közti egyenlőségből – persze csak ha megvalósul végre

–

Ha a nők nem követelnének olyan „elképesztően őrült dolgokat”, mint az oktatáshoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz és a munkaerő-piaci lehetőségekhez való egyenlő hozzáférés, vagy az erőszak és diszkrimináció nélküli élethez való jog, akkor nyilvánvalóan nem lennénk abban a helyzetben, amiben ma vagyunk. Ebben igaza van a kritikus hangoknak.

Valójában azonban az adatok azt mutatják, még mindig nem mentünk elég messzire. A Világgazdasági Fórum (WEF) várakozásai szerint

több mint 130 évbe telik majd, amíg a nemek közti különbségek világszerte megszűnnek, szemben a világjárvány előtt becsült mintegy 100 évvel.

És bár a nők hibáztatása a férfiak problémáiért – amelyekkel gyakran ugyanolyan vagy hasonló arányban szembesülünk – nem újdonság, mégis aggasztó.

Valójában a nemi egyenlőség ugyanis mindenki számára előnyös – lenne. És ezt megint nem én mondom, hanem a tudomány.

A nemek közötti egyenlőség ugyanis egészséges kapcsolatokhoz vezet

Íme, csak néhány a kutatási eredmények közül:

• Egy férfival való házasság átlagosan nagyjából heti 7 órával növeli a nők háztartási munkáját.
• Megszámlálhatatlanul sok férfi lényegében azt várja el a női partnerétől, hogy mindent megtegyen, amit az anyja is megtett érte gyerekkorában(!). Bár egyesek ezt „aranyosnak” vagy ártalmatlannak találhatják, valójában messze nem az.
• Egy nemrégiben végzett kutatás 675 olyan férfit és nőt vizsgált, akik legalább egy éve monogám kapcsolatban éltek – a legtöbben (80 százalék) házasok voltak, együtt éltek a partnerükkel. A kérdés az volt, hogy a nemi szerepekről alkotott meggyőződésük hogyan befolyásolja a kapcsolatuk minőségét, különösen, ami az egymás iránt érzett vágyat és vonzalmat illeti.

Nem meglepő módon azok a résztvevők, akiknek „hagyományosabb” elképzelései voltak a nemi szerepekről, kevésbé vágytak és kevésbé vonzódtak partnerükhöz.

Ahogy a tanulmány megállapítja, ez többek között azzal magyarázható, hogy a nők kimerültek a háztartási munka terhei miatt. Eközben ha mind a férfiak, mind a nők olyan emberekkel állnak párkapcsolatban, akik egyenrangúként kezelik őket, az pozitívan befolyásolja a romantikus kapcsolatukat.

A nemek közötti egyenlőség javítja a közösség jóllétét

Nézzünk csak egy példát: a mezőgazdaság továbbra is a férfiak által dominált ágazat – bár ez történelmileg nem mindig volt így –, de jó hír, hogy az utóbbi években jelentősen nőtt a női gazdálkodók száma.

Ám amikor bekerülnek az ágazatba, nem éppen a férfitársaik nyomdokaiba lépnek.

Egy tavaly közzétett tanulmány megállapította, hogy azokban az amerikai megyékben, ahol magas a nők tulajdonában lévő vagy általuk működtetett gazdaságok aránya, magasabb az általános közösségi jóllét is. Ez magában foglalta az alacsonyabb szegénységi arányt, a hosszabb várható élettartamot és a nem mezőgazdasági vállalkozói tevékenység magasabb arányát.

Mint Claudia Schmidt, a Penn State egyetemi adjunktusa és a tanulmány vezető szerzője rámutat, ez azért van így, mert

„a női gazdálkodók általában más okokból kezdenek gazdálkodni, mint a férfiak, és gyakran a nagyobb jót szem előtt tartva hozzák meg döntéseiket”.

Mi több, a tanulmány azt is feltárta, hogy a női gazdálkodók és a közösség jólléte közötti pozitív kapcsolat általában átgyűrűzik a szomszédos megyékre is.

Ez összhangban van a korábbi kutatásokkal, amelyek szerint a nők munkaerő-piaci szerepvállalásának erősítése és a munkájukért járó tisztességes fizetés biztosítása jelentősen csökkentheti a szegénységi rátát.

A nemek közti egyenlőség abban is segít, hogy tovább éljünk. Igen, mindannyian…

De továbbmegyünk: a nemi egyenlőség a várható élettartammal is összefügghet – derül ki egy 156 ország adatait vizsgáló kutatásból.

Az eredmény pedig? Dobpergés:

a nagyobb nemi egyenlőség valójában mind a nők, mind a férfiak esetében hosszabb élettartammal jár.

Összességében az index minden tízszázalékos növekedése 3,7 évvel, illetve 2,9 évvel növelte a nők és a férfiak várható élettartamát, és az is kiderült, hogy az oktatás területén létrejött nemek közötti egyenlőség mutatja a legerősebb összefüggést a hosszabb várható élettartammal.

Annak biztosítása, hogy minden gyerek egyenlően hozzáférjen az oktatáshoz, és ne csak a fiúk, ahogy ez még ma is jellemző a világ számos országában, valóban sokat számít. A lányokra, nőkre és mindenki másra nézve is.

De javítja az élettel kapcsolatos elégedettséget is

Hogy mi az, ami jobb a hosszú életnél? Ha elégedettek is vagyunk! A nemek közti egyenlőség pedig nemcsak a várható élettartam javulását eredményezi, de az élettel való elégedettséget is növeli.

Egy néhány évvel ezelőtt megjelent tanulmány a World Values Survey és az Eurobarometer – amelyek az emberek meggyőződéseit és értékeit, valamint ezek időbeli változását mérik – adatait elemezte, és ezeket kombinálta a nemi egyenlőség szintjének értékelésével több országban, így például az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Dániában, Görögországban, Izlandon és Japánban, hogy csak néhányat említsünk.

Kiderült, hogy ahol nagyobb az egyenlőség mértéke – például Dániában vagy Izlandon –, az ott élő egyének átlagosan lényegesen elégedettebbek az életükkel, mint a kevésbé egyenlően berendezkedett társadalmak – például Japán vagy Görögország – lakói. Magyarországon egyébként az EU-s átlag alatti, 10-ből 6,9-es az élettel való elégedettség mértéke.

Felmerülhet a kérdés, hogy az általános életelégedettség növekedése a férfiak elégedettségének rovására megy-e, de a tanulmány nemek szerint lebontott eredményei azt sugallják, hogy a válasz egyértelműen nem. A nemek közti egyenlőség mindenki számára növeli az élettel való elégedettséget, bár, ahogyan az előre látható volt, ez a növekedés a férfiak esetében szerényebb, mint a nőknél.

A nemi egyenlőség kéz a kézben jár az innovációval

A nők még mindig kisebb valószínűséggel dolgoznak teljes munkaidőben, mint a férfiak, és ez a helyzet csak rosszabbodott a Covid-járvány idején, amikor világszerte 64 millió nő vesztette el állását (kétszer annyi, mint férfi).

Pedig egyértelmű kéne legyen, hogy minél több embernek van egyenlő esélye a munkaerőpiacon, annál több új perspektíva, sokféle készség és tapasztalat kerül az asztalra. És ami ebből következik: annál nagyobb az esélye az innovációnak is.

Az Európai Bizottság átfogó szakirodalmi áttekintése megállapította, hogy

a nemi sokszínűség valóban fokozhatja az innovációt, valamint többek között a termelés hatékonyságát, a problémamegoldást és a pénzügyi stabilitást.

A jelentés azt is megemlíti, hogy a nemek közti egyenlőség előmozdítása felgyorsíthatja a zöld megoldások elfogadását, mivel a nők nagyobb valószínűséggel fogadják el és szorgalmazzák a környezetbarát magatartást, mint a férfiak. Ez egyébként általánosan megfigyelhető jelenség, a témáról ITT írtam korábban.

Tekintettel arra, hogy bolygónk és az emberek milyen jövő elé néznek, ez nyomós érv lehet a nők szerepvállalásának erősítése mellett.

Ráadásul a női egyenjogúság elősegíti a békét

A férfiak és nők közötti egyenlőtlenség csakúgy, mint bármely más típusú egyenlőtlenség, ritkán létezik önmagában. Ehelyett gyakran a kirekesztés, a megkülönböztetés, az igazságtalanság és a strukturális erőszak más formái súlyosbítják és erősítik, ami szintén kihívássá teszi felszámolását.

Egy szintén tavalyi jelentés azt vizsgálta, milyen összefüggésben áll egymással a nemek közti egyenlőtlenség, az egészségi állapot egyenlőtlensége és az erőszak, majd a következőre jutott:

az egészségi állapot és a nemi egyenlőség kézzelfogható és jelentős javulása nemcsak a méltóságot és a lehetőségeket növeli, hanem a társadalmakat is a tartósabb béke felé vezető útra tereli.

Érdekes módon az ENSZ szerint a nemek közti egyenlőség erősebb előrejelzője egy ország békéjének, mint a demokrácia szintje vagy a GDP.

De van még valami, ami hajlamos a nemi egyenlőtlenségekkel együtt létezni: a korrupció

Nemrég 35 európai országból származó, a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó adatok elemzésével vizsgálták a nemek közötti egyenlőtlenség és a korrupció növekedése között lévő kapcsolatot. A felmérés megállapította, hogy

minél több nő van jelen döntéshozói szerepkörökben, annál jobban áll az adott országban a nemek közti egyenlőség kérdése, de csökken a korrupció aránya is, és átláthatóbbá válik a rendszer. 

Ez persze nem meglepő. Hiszen az egyenlőség megvalósításához legközelebb álló országok, amelyekben a legmagasabb a nők részvételi aránya a köz- és vállalati szférában, mint például Dánia, Finnország és Norvégia, arról is ismertek, hogy a jogállamiság érvényesítése terén is a legsikeresebbek közé tartoznak.

Emellett pedig itt alszanak a legjobbakat az emberek. Bár ennek valószínűleg semmi köze az alacsonyabb korrupcióhoz, ez is összefügg a nemi egyenlőséggel.

Ez azonban nem mindig elég indok

Persze mondhatnánk, hogy a nők és lányok életének javítása elegendő ok arra, hogy továbbra is szorgalmazzuk a nemek közti egyenlőséget anélkül, hogy azt is ki kellene fejtenünk, hogy a férfiak életét milyen módon teszi jobbá mindez. És ezzel egyetértek. Bizonyos mértékig.

Ha a nők helyzetének javulását sokan nem úgy állítanák be, mint ami elkerülhetetlenül a férfiak bukásához vezet, akkor koncentrálhatnánk az üzenetnek erre a részére. Csakhogy egyelőre sajnos távol állunk ettől.

Éppen ezért tartom fontosnak, hogy ellensúlyozzuk ezeket az állításokat, és megmutassuk, ahogyan a fenti tanulmányok is teszik, hogy ha egy jobb, egészségesebb, boldogabb, békésebb, összetartóbb és virágzóbb világban akarunk élni, akkor nem szabad hátradőlni, és nem szabad abbahagynunk a nemi egyenlőségért folytatott munkát. (Vagy ami még rosszabb, visszaforgatni az idő kerekét, ahogyan azt néhány ország újra és újra megpróbálja.) 

Aztán ott van a nemek közti egyenlőség összes többi, kevésbé kézzelfogható előnye is, amelyeket itt nem említettem, és amelyek a „hagyományos” nemi szerepek és sztereotípiák visszaszorításából fakadnak. Az egyenlőség azt jelenti, hogy a nők teljes mértékben és szabadon részt vehetnek a világunkban, de azt is, hogy a férfiak is megszabadulnak azoktól a szerepektől és elképzelésektől, amelyek megszabják, hogyan viselkedjenek, éljenek és fejezzék ki az érzelmeiket.

Mindannyian profitálunk abból, ha az egyenlőségért dolgozunk – beleértve a férfiakat és a fiúkat is.

Mózes Zsófi