–

Alig néhány nappal azután, hogy hazaértem az olaszországi nyaralásról, máris értetlenkedve nézek: mégis hova lett ez a nyár, és miért telik el ennyire gyorsan ez az évszak? Ezerrel dübörögnek a „vissza az iskolába”- kampányok, jelezve: bizony hamarosan kezdődik az iskola! Én is készülök már a diákoknak tartandó különböző kurzusaimra. 

A pedagógusok gőzerővel dolgoznak a következő tanév elindításán, a szülők igyekeznek, hogy minden taneszköz meglegyen időre, a gyerekek pedig számolgatják, hány napjuk van még az évnyitóig. Van, aki ezt örömmel és izgatottsággal teszi, más inkább szorong tőle…

Hadd játsszon még a gyerek!

Nagyon sok szülő kéri ilyenkor, hogy a gyerek nézze át a tavalyi anyagokat, és készüljön fel az iskolára. Pedagógusként ezt felesleges konfliktusforrásnak tartom.

Hiszen legalább a szeptember első két hete erről kellene hogy szóljon az iskolában. Ott majd jó esetben újra felveszik a fonalat, felelevenítik a tavalyi tudást, és kicsit ismételgetnek.

Vagyis ez volna a rendje, ha lenne rá elég idő. De sajnos nincs.

Még így is azt gondolom, hogy ez nem az augusztus programja, és nem is a szülő feladata.

Ha a kisebbekkel mégis gyakorolni szeretnétek a szorzótáblát, azt inkább játékos formában, főzés, kertészkedés, kirándulás közben, gyakorlati példákon keresztül tegyétek.

Programkavalkád az utolsó napokra

A másik, amit sok szülő tesz ilyentájt, hogy megpróbálja még a maradék időt kiélvezni a nyárból, és teletolja programokkal az utolsó napokat.

Még egy gyors utazás, két strand, három kiállítás, jöjjön minden, ami a csövön kifér.

Ezzel pedig azt éri el, hogy a gyerek hullafáradtan, még szomorúbban kezdi meg a tanévet, hisz tegnapelőtt még vidáman pancsolt egy medencében, ma meg már az iskolapadban kellene ülnie, ami valljuk be, sokkal élesebbé és fájdalmasabbá teszi a váltást.

Nem azt mondom, hogy semmit sem kell csinálni ebben az időszakban! El lehet menni strandolni, fagyizni, kirándulni, de figyeljünk arra, hogy ez már inkább lazább és nyugodtabb időszak legyen.

Ami még kardinális kérdés, az az alvás és a korai kelés

Teljesen természetes, és egyáltalán nem megvetendő, hogy nyáron a családok, gyerekek napirendje eltolódik, később fekszenek le, és később is kelnek. Ennek visszaállítását azonban nem az első tanítási napon kell elkezdeni! Napról napra mindig egy kicsivel korábban érdemes lefeküdnie a gyereknek, és valamivel korábban kelnie, hogy szeptemberre visszaszokjon az iskolai üzemmódba a szervezete.

Tudom, mindegyik nehéz, és így is fáj, de ezekkel egy kicsit csökkenthetjük az amúgy is magas szinten lévő stresszt, amit az iskolakezdés okoz.

Azért a jogalkotók a nyáron sem pihentek ám

Ismét olyan változások lesznek az iskolai életben, amelyek máris hatalmas fejtörést okoz a tantestületeknek, mert fogalmuk sincs, hogyan is tudják ezeket megvalósítani, kitalálni, bevezetni.

Megjelennek új tantárgyak: például a valamelyik másik tárgy rovására bevezetett honvédelmi ismeretek, valamint a még mindig „levegőben lógó” KRESZ-oktatás, amit majd sebtiben átképzett katonák fognak tartani… elvileg.

Emellett elkezdődik a béremeléssel együtt bevezetett TÉR (teljesítményértékelési rendszer), ami a pedagógusok munkáját érinti. Meg kell határozni a tanévre a felsoroltak közül három olyan célt, amit idén megvalósítanak.

Ki kell dolgozni ennek a menetét, majd a későbbi mérési lehetőséget, amivel bizonyítják, hogy tényleg megvalósították azt, amit vállaltak. Mondjuk, eddig is rengeteg vállalt feladat volt, de ez most így hivatalos formát kapott, aminek az a lényege, hogy ez lesz az egyik eleme a fizetések meghatározásának.

Na, ettől most vagy hirtelen hiperszuper lesz az oktatási rendszer, vagy sok helyen inkább csak megmásított dokumentum születik belőle, hiszen „a papír mindent elbír”. Lehet tippelni, melyikre van nagyobb esély!

Szeptembertől a minisztérium vizsgáztatni szeretné a pedagógusokat a Nemzeti Alaptantervből

Elindul az év eleji őrület, több ezer ember hiányzik a pályáról, és akkor mi a legfontosabb? Hogy a pedagógus tudja-e betéve a NAT-ot. Jelzem, az határozza meg, mit kell tanítani, szóval tudja.

Ez megint teljesen felesleges túráztatás. Szeretném javasolni, hogy mindenki, aki az oktatásirányításban részt vesz, szintén vizsgázzon le belőle! Sőt, én a minisztert és az államtitkárokat is szívesen vizsgáztatom módszertanból, elméletből és gyakorlatból egyaránt. Csak hogy lássuk, mi a helyzet.

Azt a minisztert is vizsgáztatnám, aki kijelentette, hogy „ő nem ért az oktatáshoz, de vannak unokái”. Ebben például pont igazat mondott, mert látjuk, hogy tényleg nem ért hozzá.

A mobilhasználat tiltásának kivitelezése is több sebből vérzik

Azt is vizsgáljuk meg, hogyan vizsgázik a kormány abban, hogy biztosít-e minden feltételt a minőségi oktatás működéséhez...

A választ tudjuk: nem.

Szóval mielőtt a pedagógusokat csuklóztatják, talán a saját dolgukat kellene megfelelően végezni, mert ez eddig nem nagyon sikerült.

Az már csak hab a tortán, hogy a pedagógusok mobiltelefon-használatát is korlátozni akarják, hogy a dolgozatok íratása közben is kizárólag az iskolai dolgokkal foglalkozhassanak. 

A legnagyobb fejtörést okozó újítás most az, hogy kitiltják a gyerekek mobiljait az iskolákból. Vagy ha behozzák, akkor el kell venni tőlük.

Az alapkoncepció nem rossz, mert én is tapasztaltam, mennyivel nyugodtabbak a gyerekek, ha a szünetben nem lövöldöznek zombikat, és nem kapnak külső ingereket a külvilágból. Viszont ennek a kivitelezése iszonyatosan nagy logisztika, amiben természetesen semmilyen segítséget nem kapnak az iskolák. 

Rengeteg kérdést vet fel mindez: kinek a felelőssége a telefonok őrzése? Milyen módon és hol kell ezeket szabályosan tárolni? Mi történik, ha egy gyerek nem adja le? Mit kezdünk azzal, ha azt mondja a gyerek, hogy reggel még nem volt betörve a kijelzője, és biztosan a dobozban tört össze? A cukorbeteg gyermekeknél mindenképpen ott kell lennie a telefonnak, hisz a szenzor küldi a mérési adatokat és jelez… akkor ők kivételek? A tanórán oktatási célra lehet használni? Ilyenkor a diák megy érte vagy a pedagógus viszi fel és teszi vissza? (A mobilhasználat tiltásáról dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember ITT írt nálunk.)

Ezek és ehhez hasonló számtalan kérdés záporozik most a tanári szobákban, de a megoldása, megválaszolása is teljesen rájuk hárul.

Hisz ez valóban pozitív változtatás lenne, ha a nyáron megfelelő tárolószekrényekkel, jogi és egyéb szabályozással, megvalósítási tervvel látták volna el az iskolákat, ami természetesen nem történt meg. Csak a tiltási rendelet van, a többit pedig oldja meg mindenki maga.

Izgalmas tanévkezdésnek néznek elébe a pedagógusok és a diákok is, sajnos sok olyasmi van, ami már az elején rengeteg konfliktushelyzetet teremthet.

Csak egyet nem szabad elfelejteni: ezek bizony fenti ukázok, amiket meg kell valósítani.

Persze azt is lehetne, hogy mindenki azt mondaná: „ezt aztán már nem”. Ilyen meg úgyse lesz. (Illetve ahol mégis volt, mint például a Madách Imre Gimnáziumban, ott azonnali hatállyal kirúgták az igazgatót, mert nem tiltotta ki a mobilokat az iskolából. A minisztérium a döntést azzal indokolta, hogy „egy jogszabályt be nem tartó, azzal nyíltan szembehelyezkedő vezető nem irányíthat állami intézményt.”) 

Azt kívánom mindenkinek, hogy képes legyen megélni a viszontlátás és az újbóli együttlét örömét, és a sok őrület ellenére mégis szuperül sikerüljön a tanév!

Én ezt remélem a pálya széléről, mindenkivel teljes együttérzéssel! 

Balatoni József

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ Elena Medoks