A megfelelő szem-kéz koordináció az iskolaérettség feltétele, holott felnőttként is keveset tudunk ezekről

–

Kezdjük az elején: mit jelent a laterális, vagyis oldaliságbeli dominancia azon túl, hogy milyen „kezesek” vagyunk?

Ahogy Vajda Zsuzsánna összefoglalja, az oldaliságbeli dominancia a legkevésbé sem csak a kezeket érinti: 

„A testünk egyik felének az ellenkező oldali testrészekkel szemben jobb a teljesítőképessége, ezért azt öntudatlanul is előnyben részesítjük tevékenységek végzése közben. Az evolúció folyamán az emberi agy két féltekéje bizonyos aktivitások tekintetében specializálódott – ezt lateralizációnak nevezzük.

A lateralitás megfigyelhető a páros érzékszervek: szem, fül, a lábak és a belső szervek (például a vesék) működésben is, illetve a pszichés funkciók – mint érzelmek, gondolkodás tekintetében is az agy két féltekéje aszimmetrikusan lokalizált.”

Bár ez a dominancia, ahogy látható, a legtöbb szervet, még az agyat is érinti, valójában a kéz és a szem dominanciájára épül. Az úgynevezett vizuomotoros integráció a vizuális és a motoros rendszer közötti közös munkát jelenti: vagyis, amit vizuálisan észlelünk, azt a szem-kéz (vagy bizonyos esetekben láb) koordináció segítségével mozgásban is le tudjuk követni, használva a vállöv-könyök-csukló mozgást és a finommotoros képességeinket. 

„A szem és a kéz összehangolt irányítása, mozgatása nélkülözhetetlen a mindennapi élet során, a tevékenységek pontos elvégzéséhez, a játékon, öngondoskodáson, írás-olvasáson át a munkavégzésig. A gyermek iskolás korában akkor tud a vonalközben írni, ha a szemével úgy képes követni a keze mozgását, hogy közben nem a kezére, hanem a leírt szövegre néz. A perifériás látását használja a keze irányításához. Az emberi szervezet proprioceptív rendszerét használja ezen mozgások pontos koordinálására. 

Ez teszi lehetővé számunkra, hogy pontosan tudjuk, hogy a végtagjaink hol és hogyan helyezkednek el, hogyan mozgathatjuk őket, akár csukott szemmel is. 

Vagyis ez a testrészek térbeli elhelyezkedését jelenti, egymáshoz viszonyítva. A szem-kéz koordináció fejlődésének folyamata onnantól kezdődik, amikor a csecsemő felfedezi a végtagjait. A kezdeti akaratlan, összerendezetlen mozgásokból idővel tudatos és koordinált mozgás alakul ki” – mondja a gyógypedagógus-mozgásterapeuta.

A „kezesség” öt és hét éves kor körül derül ki, ami fontos a laterális dominancia és a dominanciazavarok szempontjából is

Én már pont az a balkezes generáció vagyok, ahol csak egészen pici koromban merült fel az átszoktatás lehetősége, de szerencsére nem kellett ennek az életre szóló következményeivel küzdenem, maradhatott a domináns a használt kezem. Láttam viszont, hogy a „jó” kezére átszoktatott anyukám bizonyos dolgokat fordítva csinált, más dolgokat pedig egyáltalán nem tudott csinálni (térbeli tájékozódás, a térkép valóságban való alkalmazása). 

A cikkben szakértőként megszólaló Vajda Zsuzsánna is egy iskolában átszoktatott balkezes, aki ma már (köszönhetően az iskolai szigornak és megalázásnak) jobbkézzel ír, de minden egyéb páros szerve közül a bal a domináns. Ő azt mondja, talán ennek köszönhető, hogy gyógypedagógus lett, hisz maga is keresztülment hasonló nehézségeken – ma már ez szerencsére köztudott, és nem történnek ilyen átszoktatások. Szakemberként azt mondja, a legtöbb esetben a domináns kéz oldali szem és fül is „jobban” működik, de nem mindig: „A kezesség fokozatosan alakul ki. 

Optimális esetben az egyik kéz már három-négy éves korban határozott dominanciát mutat. Általában a választott oldalon működik élesebben a fül, pontosabb a láb, és azon az oldalon van a vezető szem is. Ilyen esetben azt mondjuk, hogy a dominanciája jobb vagy bal oldali.

Azonban a gyerekek elég jelentős részénél nehézség jelentkezik a dominancia kialakulásánál. Még az óvoda középső csoportjában is jellemző, hogy hol egyik, hol másik kezükkel nyúlnak a tárgyak után, cserélgetik a kezüket rajzolás közben, egyes tevékenységeket jobb kézzel, másokat bal kézzel végeznek. Jó, ha iskoláskorra kialakul a domináns testoldali kézhasználat, néha mégis megfigyelhető úgynevezett »kétkezesség«. Ha a koordináció jól kialakul, ez nem okoz nehézséget. Létezik úgynevezett »keresztezett dominancia«, amikor a különböző működések nem ugyanarra az oldalra kerültek, tehát a jobbkezesség mellett jobb szem, de bal láb dominancia van jelen. Érdemes ebben az esetben mozgásterápiás fejlesztést igénybe venni, lehetőség szerint a nagymozgásokon, egyensúlyfejlesztésen, reflexleépítésen keresztül. Ha a nagymozgások és a finommotorika elmarad az életkornak megfelelő szinttől, fennáll a szem-kéz koordináció fejlődésének problémája. Emögött állhat a korábban már említett keresztdominancia, de látásprobléma vagy nehezített izomműködés is eredményezheti, ezért is fontos utánajárni.” 

Honnan tudhatom, melyik a domináns oldalam? 

Számtalan vizsgálati eljárás, megfigyelési szempontsor létezik, amellyel a laikusok és a szakemberek igyekeznek meghatározni a dominanciát. Van, aki arra esküszik, hogy 

az a vezető kezünk, amelyikkel fésülködünk, fogat mosunk, kanalazunk. 

A kézkulcsoláskor és a karfonáskor felül lévő ujjunkról, illetve kezünkről is sokan gondolják, hogy vezetőoldali, de ez sem biztos (nekem mindenben domináns a balkezem, de a karjaimat például fordítva teszem). A szem dominanciáját egy nagyon egyszerű önvizsgálattal meg lehet állapítani: 

a hüvelyk és mutató ujjunk között formázott V-alak tövébe egy távolabbi tárgyat helyezünk, úgy, hogy a tárgy a V-alak közepén legyen, miközben mindkét szemünk nyitva van. Majd befogjuk az egyik szemünket, és amelyiknél a tárgy középen marad, nem „ugrik el”, az a domináns szemünk. 

Ha egyiknél sem „ugrik” el a tárgy, akkor vegyes dominancia áll fenn. Ráadásul a szakértők szerint ez akár napszakonként, vagy az évek során változhat, például szemprobléma miatt, szóval nincs kőbe vésve. 

A láb esetében általában nagyon egyszerű dolgunk van: amelyikkel a felénk közeledő labdát elrúgjuk, az a domináns lábunk. Na, kinek van keresztdominanciája, tegye fel a domináns kezét!

Nem a keresztdominancia a gond, hanem az, ha ez zavart okoz, és nem járunk utána

Vajda Zsuzsánna azt mondja, az iskolakezdés idején feltűnő nehézségek mögött állhat dominanciazavar, és ezt fontos észrevenni: 

„Sok tanulási nehézség mögött oldaliságbeli bizonytalanság is lehet. A gyermekek ültetésénél, testnevelésórákon számításba kell venni a dominancia sajátosságait, ezért szükséges, hogy a pedagógus erre figyelmet fordítson. 

Emellett nagyon fontos, hogy már a kisgyerek intézménybe kerülésekor – akár bölcsődében, akár óvodában történik –, tilos egyöntetűen arra tanítani a gyerekeket, hogy a jobb kezükbe vegyék a kanalat, ceruzát. Lehetőséget kell adni a választásra. Ugyanis dominanciazavart nemcsak a keresztdominancia, de az átszoktatás és az úgynevezett ambidextria, vagyis kétkezesség is okozhat. Ezeknek a következményei a beszédfejlődéstől a tájékozódáson át az írás és olvasástanulásig számtalan helyzetben okozhatnak zavart, ezért fontos már az első jeleknél szakemberhez fordulni, például a Pedagógiai Szakszolgálaton keresztül, és megkezdeni a megfelelő fejlesztéseket. Felnőttként az ember általában már kompenzálja az esetleges hiányosságokat, ha annak idején nem kapta meg a szükséges fejlesztést, de még ilyenkor is érdemes felkeresni egy gyógypedagógust.”

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ FatCamera

Tóth Flóra