Japán földrengés – újabb bizonyíték arra, mennyit ér a felkészültség és az edukáció

–

Amit eddig tudni lehet

A hétfői földrengésnek eddig harminc áldozata van, de ez a szám még jócskán emelkedhet, hiszen a kutatások és mentések még most is zajlanak. A cunamiriasztást már visszavonták, de a figyelő szemek továbbra is a partvonalon vannak, sőt, Oroszország veszélyeztetett, keleti partvidékéről is evakuálták a lakosságot.

Számtalan jelzés érkezett, miszerint emberek csapdába estek, megsérültek, és legalább harmincezer háztartás maradt áramellátás nélkül. Az atomerőműveket szigorú megfigyelés alatt tartják, de a jelentések szerint sértetlenek maradtak. Ez a tizenkét évvel ezelőtti fukusimai katasztrófa (amikor 9-es erősségű földrengés és az azt követő cunami végzetes nukleáris üzemzavarok és balesetek sorozatát indította el) miatt is kardinális kérdés, aminek kiemelt figyelmet szentelnek. 

A Törökország és Szíria területén nagyságrendileg hatvanezer áldozatot követelő tavalyi földrengés-sorozathoz képest a 2011-es katasztrófának körülbelül tizenegyezer áldozata volt.

Felmerül a kérdés, hogy mivel Japánban kifejezetten gyakorinak számítanak a komolyabb földmozgások, vajon a szigetország felkészültsége mennyiben befolyásolja a katasztrófák végkimenetelét.

Rengésbiztos sztenderdek

A szigetország az úgynevezett csendes-óceáni tűzgyűrűn helyezkedik el, abban a zónában, ahol az eurázsiai, csendes-óceáni és Fülöp-szigeteki tektonikus lemezek egymás alá szorulnak. Ez hatalmas nyomással jár, ami időszakosan óriási energiafelszabadulást, azaz földrengést eredményez. 

Japán számos földrengést szenvedett már el történelme során, közülük az egyik legsúlyosabb az 1923-as, 7,9-es erősségű nagy kantói katasztrófa volt. Akkor Tokióban és Yokohamában több mint száznegyvenezer ember vesztette életét.

A tragédia és a második világháború után a japán kormány sokkal szigorúbb intézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy az épületek földrengésbiztosak legyenek.

Minden egyes következő földrengés után levonták a megfelelő következtetéseket.

Az újonnan felhúzott épületeket már eleve ilyen szemmel tervezték, de a meglévő épületek tetőszerkezetét, a faépületek alapját is újragondolták. Végül kialakítottak egy rengésbiztos építési sztenderdet, aminek háromféle szabványa van. 

Az első a Taishin, ami a minimum követelményeknek felel meg. Előírja, hogy a gerendáknak, oszlopoknak és falaknak milyen minimális vastagságot kell elérniük a rengésbiztosság érdekében. A második a Seishin, ami a magas épületekre vonatkozik. A földrengés energiájának elnyeréséhez lengéscsillapítókat használnak, amit az épület alapja alatt beépített tömörgumi-rétegekkel érnek el. A harmadik a Menshin, ami a rengésbiztos épületek legkifinomultabb és legdrágább fajtája. Az épületszerkezet ólom-, acél- és gumirétegekkel van elválasztva a talajtól, így maga az épület egy esetleges rengés esetén is alig mozog. 

Mivel Japán egyértelműen élen jár az újfajta, földrengésbiztos építészeti technológiák fejlesztésében és kialakításában, a világ építészei is már csodájára járnak az új, biztonságosra tervezett felhőkarcolóknak. 

A földrengéseken túl a cunamik ellen Tokióban még egy vízelnyelő rendszert is kidolgoztak, ami a hirtelen bezúduló víztömeget is képes elnyelni, majd visszavezetni a környező élővizekbe. Ám Japán nem áll meg a technológiák fejlesztésénél – az edukálásra is rendkívüli hangsúlyt fektet.

Mi a teendő földrengés esetén?

Az újévi földrengésről készült felvételeken látszik, hogy az emberek viszonylag higgadtan kezelték a helyzetet, szinte reflexszerűen guggoltak le és húzták össze magukat. Ez annak is köszönhető, hogy a japán kormány igen komolyan veszi a lakosok felkészítését is.

Azon túl, hogy az iskolákban havonta egyszer gyakorlatot tartanak, számtalan online és offline anyagot tettek elérhetővé, hogy az emberek minden forgatókönyvre felkészülhessenek.

Mivel Tokió a földrajzi elhelyezkedése (és a népsűrűség) miatt a térséghez képest is fokozottabb veszélynek van kitéve, ezért létrehoztak egy kifejezetten tokiói lakosoknak szóló anyagot, ami egy esetleges katasztrófára készít fel Tokyo Bokusai (a bokusai a katasztrófára felkészülést jelenti) címen.

A fővároson túlra is érvényesek természetesen a legfontosabb tudnivalók, miszerint földrengés esetén:

Zárt helyen 

• olyan helyre kell bújni, ami biztonságot nyújt a leeső elemekkel szemben (például asztal alá)
• minél távolabb kell kerülni a mozgó, illetve üveg bútorelemektől,
• tilos kiszaladni az épületből.

Szabadtéren

• táskával, bőrönddel vagy valamilyen védelmet nyújtó tárggyal óvjuk a fejünket,
• lehetőség szerint kerüljük a téglaépületeket, és védjük magunkat a lehulló elemektől, például a cseréptől és az üvegtől.

Az oktatóanyagokban külön kiemelik a higgadt viselkedés fontosságát, mondván, hogy így lehet minimalizálni a károkat és a káoszt. 

A hatóságok a médián, különböző riasztásra való alkalmazásokon keresztül, és SMS-ekkel igyekeznek időben figyelmeztetni a lakosságot. Az előírások szerint a középületek és a háztartások is általában rendelkeznek túlélő-felszereléssel, amik többek között például párnázott fejvédőt, ivóvizet, kötszert és zseblámpát is tartalmaznak. 

Hogy milyen jellegű károkkal járhatott volna az újévi földrengés egy kevésbé felkészült országban, azt nem tudhatjuk, de a fenti számok alapján sejthetjük, hogy a felkészülésen igenis rengeteg múlik. 

Magyarországon nem valószínű, hogy hasonló katasztrófa történhetne. Tavaly 4-es erősségű földmozgásokat érzékeltek, de ennél sokkal nagyobb volumenű rengésre a térségben a szakértők szerint nem lehet számítani. 

Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk forrása: Getty Images/ Buddhika Weerasinghe / Stringer

Szabó Anna Eszter