–

Pontosan mi is az a hüvelyi atrófia, és mi a baj a hüvelysorvadás megnevezéssel?

Az orvostudományban az atrófia, azaz sorvadás általában a szövetek elvesztésére vagy elvékonyodására utal, a hüvelyi atrófia esetében ez a hüvely érzékeny nyálkahártyájának elvékonyodását, rugalmasságának csökkenését jelenti.

Hátterében az ösztrogéntermelődés csökkenése áll, ami azonban nemcsak a változókorban következhet be,

hanem akár szoptatás hatására, a rákos megbetegedések kezelésére szolgáló sugár- és kemoterápia mellékhatásaként, vagy petefészek-eltávolító műtétek következtében is. A hormonális változások azonban nem csupán a hüvely és a vulva működésére vannak befolyással, de a húgycső és a húgyhólyag is ösztrogént igényel a megfelelő működéshez.

Egy félelmetes és kerülendő szó: hüvelysorvadás

A hüvelysorvadás kifejezést a szakértők évek óta szeretnék kiiktatni a köztudatból, ennek érdekében 2013-ban a Menopause Society és az International Society for Study of Women’s Sexual Health (Menopauza Társaság és a Nemzetközi Női Szexuálisegészség-tudományi Társaság) orvosi szakértői testületet hívtak össze. Szándékukat azzal indokolták, hogy az atrófiának, azaz a sorvadásnak véleményük szerint negatív konnotációja van a középkorú nők számára. A kifejezés ennek ellenére továbbra is jelen van az orvosi szakirodalomban, valamint a menopauzán áteső nők egészségügyi ellátásában, és ez számos problémát hordoz.

Sok beteg számára a hüvelyre való összpontosítás olyan, mintha az összes nemi szerv tünetét szexualizálnák. A valóságban ugyanis a behatolással járó közösüléssel gyakran összefüggő problémák, mint a hüvelyszárazság, az irritáció, az égő, viszkető érzés mellett más hétköznapi tevékenységek is igen sok kellemetlenséggel és fájdalommal járhatnak (akár az ülés, egy szorosabb nadrág viselése, vagy az intim területek megtörlése mosdóhasználat után). A cikk azt is kiemeli, hogy

a hüvelyre való túlzott összpontosítás azt a tényt is elfedi, hogy gyakran a menopauzával állnak összefüggésben a vizeletürítési problémák is, beleértve az inkontinenciát, a gyakoribb vizelési ingert és a húgyúti fertőzéseket.

„A hüvelysorvadás kifejezéssel nemcsak az a gond, hogy potenciálisan sértő, de klinikailag is félrevezető. Nők millióinál nem okoz tüneteket – mondta dr. James Simon, a George Washington Egyetem Orvosi és Egészségtudományi Karának szülész-nőgyógyász professzora, valamint a fogalom újragondolásával foglalkozó testület tagja. – Úgy éreztük, rossz a terminológia” – fűzte hozzá.

2014-ben a testület megállapodott egy új kifejezésben, a menopauza urogenitális szindrómájában (genitourinary syndrome of menopause), azaz a könnyebben kiejthető GSM-ben.

A kifejezés nemcsak a hüvelyt érintő problémákat takarja, hanem a húgyúti rendszeréit is, és a „hüvelysorvadással” ellentétben nem megszégyenítő.

„Az öregedés természetes folyamatáról van szó, amelynek egy egész tünetegyüttese van, és amelyre szindrómaként lehet hivatkozni” – tette hozzá dr. Simon.

Korábban volt már példa egyes egészségi problémák átnevezésére

1992-ben például a National Institutes of Health, azaz az amerikai Országos Egészségügyi Központ az impotenciát nevezte át erekciós diszfunkcióra. Az érvelés ebben az esetben is hasonló volt: az impotenciát lekicsinylőnek és pontatlannak tekintették, és azt feltételezték, hogy az állapot főként pszichológiai eredetű, ami akadályozza a betegek és az egészségügyi szolgáltatók közötti kommunikációt. Ugyanakkor míg az „erekciós diszfunkció” kifejezés széles körben elfogadottá és használatossá vált, ugyanez nem mondható el a GSM-ről, és a „hüvelysorvadás” még mindig makacsul tartja magát a terminológiában. 

Hagymát a hüvelybe, vagy pisild le a kilincset! – régi, bizarr terhességi tesztek

WMN Egszsg – 2023. szeptember 5. – DD

A cikk arra is kitér, hogy csupán az utóbbi évtizedben vált a nőgyógyászat olyan területté, ahol a női szakemberek is ugyanolyan arányban – ha nem többen – vannak jelen, mint a férfiak. Nagyrészt valószínűleg ennek köszönhető, hogy sok kifejezés ma már idejétmúltnak tűnik, gondoljunk csak a „petefészek-kimerülés” vagy a „méhnyak-elégtelenség”, szavakra, de az sem kifejezetten szívderítő, hogy

a szakirodalomban a 15 és 49 év közötti nőkre gyakran „reproduktív korúként” hivatkoznak.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a menopauza „a női lét gyermekvállalási szakaszának végét jelenti”, ahogy a Menopause Society weboldala szerint a „reproduktív éveik végét”. Amellett, hogy óriási különbség van egy 15 és egy 49 éves nő teste és szervezete között, azt a hallgatólagos feltételezést is magában hordozza, hogy minden nő szeretne szülni, vagy legalábbis kellene neki. Az ilyen nyelvezet pedig sértő lehet mindazok számára, akiknek nem lehet gyerekük, vagy valamilyen okból kifolyólag úgy döntenek, hogy nem vállalnak gyereket, de azok számára is, akik pusztán azt szeretnék, hogy ne a reprodukciós készségük alapján kategorizálják őket. 

Dr. Judith Joseph, a NYU Langone Health pszichiátere, a Let’s Talk Menopause nevű nonprofit szervezet orvosi tanácsának tagja szerint hasznos volna,

ha a menopauzát inkább a testünkben lezajló folyamatok alapján határoznánk meg, nem pedig bizonyos képességek szerint.

Úgy véli, ha az orvosok például ahelyett, hogy a reproduktív évek végét hangsúlyoznák, úgy fogalmaznának, hogy a „petefészkekben már nem történik ovuláció”, egészen más hangzást adnának az állapot leírásának, akárcsak akkor, ha a hüvely nyálkahártyájának megváltozásával járó problémák esetében széles körben használatossá válna a GSM megnevezés.

Ti mit gondoltok, van jelentősége annak, hogyan nevezünk meg egy egészségi problémát, betegséget? Írjátok meg a véleményeteket kommentben!

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / SIphotography

Krajnyik Cintia