Erősebb a lónál, szelídebb a szamárnál: Íme, az öszvér

–

Egy hibrid állat

Szóval az első és legfontosabb tudnivaló, hogy az öszvér egy ló és egy szamár hibrid utódja. Keverék.

Ha egy ló kanca és szamár csődör nemz utódot, abból lesz a lóöszvér, a ló csődör és a szamár kanca ivadéka pedig a szamáröszvér.

És hogy kire hasonlít az öszvér? Mindig elsősorban az anyjára.

Szóval a lóöszvér nagyobb, szívósabb, és tovább is él, mint a szülei. A szamáröszvér zömökebb, lassabb, de épp olyan teherbíró. A fülek viszont jellegzetes „csacsi módon” állnak. A hangjuk inkább a szamár üvöltéséhez hasonlatos, mint a nyerítéshez. Izgalmas, hogy hiába keverednek egyformán mindkét faj örökítőanyagai, a színeket illetően egyértelműen a ló árnyalatai érvényesülnek, tehát az öszvér nem szürke, mint a szamár, mindig „lószíne” van.

Ha meg akarnánk ragadni az esszenciáját az öszvérnek, nagyjából azzal lehetne összefoglalni, hogy erősebb a lónál, de szelídebb a szamárnál. Viszont képes oldalra is rúgni!

Hogyan lesz az öszvér?

Felmerül a kérdés: mégis hogy kerül össze ez a két faj? Hát nem spontán, ehhez bizony kell az emberi beavatkozás is.

Mint megtudtam, már az ókori rómaiak is tudatosan foglalkoztak öszvértenyésztéssel. A szamár és ló csikókat egy istállóban tartották, hogy összeszokjanak, hiszen fajtán kívül nem szaporodnának maguktól. De a későbbiekben már nem bajlódtak annyit az összeszoktatással, hanem inkább egy átveréses módszerhez folyamodtak.

A fedeztetésnél a kanca szemét bekötik, először egy fajtatárs csődört visznek hozzá, és amikor már ráállna a párosodásra, akkor kicserélik a csődört.

Valamiért a bibliai Jákob története ugrik itt be, aki hét évet szolgált, hogy elvehesse szerelmét, Ráhelt, de a nászéjszakán a lefátyolozott, idősebb nővérrel, Leával hálta el a házasságot. Nem mondom, hogy nem szorul össze a gyomrom erre az átverős gyakorlatra, de a fedeztetés mint műfaj, már eleve rossz érzéseket kelt bennem. Lépjünk is ezen túl, és foglalkozzunk inkább azzal, hogy egyáltalán miért és mikor jutott az embernek eszébe keresztezni ezt a két fajt.

Az öszvér története

Nem csoda, hogy bibliai történet ugrott be a témáról, hiszen már az Ószövetségből is kiderül, hogy emberemlékezet óta tenyésztettek öszvért az emberek. Igaz, az izraelitáknak tiltott volt az állat tenyésztése, így ők csak vásároltak másoktól, és nem munkára, hanem „lovaglásra” (vagy mire) használták. Felmerül a kérdés, mégis miért kellett kikísérletezni egy új fajt. Hát azért, mert

az öszvér a ló és a szamár legjobb tulajdonságait örökli, így azok gyakorlatilag hatványozódnak.

Rendkívül erősek, teherbírók, könnyen munkára foghatók, tovább bírják, igénytelenebbek. Akár ötven évig is élhetnek, a bőrük strapabíróbb, jobban viseli az erős napsütést és az esőt, fagyot. Kimondottan jól tájékozódnak, intelligensek, így régen akár önállóan is útjukra engedték őket, mondhatni, futárként, és háborús helyzetekben a hadseregben is kiemelkedően szolgáltak.

A Földközi-tenger területén olyan mértékben terjedt el az öszvértenyésztés, hogy például Spanyolországban már a lótenyésztés látta kárát, így néhány lovagrend tagjainak egész egyszerűen megtiltották, hogy öszvér hátán üljenek. Nagy dolognak számított, hogy amikor Kolumbusz Kristóf beteg lett, és nehezen tudott lovagolni, külön királyi engedélyt kapott, hogy öszvérháton közlekedhessen.

Olyannyira népszerű lett ez a hibrid állat már az ókortól kezdve, hogy Görögországban, Itáliában, Galliában, Nyugat-Ázsiában, a Pireneusi-félszigeten és Észak-Afrikában is elterjedt. Érdekes módon Magyarországon kevésbé vált népszerűvé. Talán azért is, mert előnyös tulajdonságai ellenére mégiscsak egy „korcs” faj, ami a néphagyományban inkább tisztátalanságot jelentett.

Ám jött az első világháború, ami után a francia hadsereg elárvereztette az öszvéreit, amiket a földművesek jutányos árakon vásárolhattak meg. A mezőgazdaságban hamar népszerűvé váltak ezek az állatok, és ők lettek azok, akiktől jó szívvel soha senki nem akart megválni.

Létezik fajtiszta öszvér?

Na, ez az igazán érdekes része a történetnek. Ugyanis az öszvér nem igazán tud utódot nemzeni. A lovak kromoszómaszáma hatvannégy, azaz harminckét pár. A szamaraké pedig hatvankettő, vagyis harmincegy pár. Mivel a kromoszómák nem tudnak maradéktalanul párba rendeződni, ezért nem lehetséges az utódnemzés. Ám ez sem fekete-fehér történet.

Igaz, az öszvér csődör mindig terméketlen, ám az öszvér kanca termékeny, ezért ritkán, tényleg nagyon ritkán (annyira, hogy az esélye egy a millióhoz), de megtermékenyülhet egy ló vagy szamár csődörtől.

Ha a nagyobbik kromoszómaszámú szülőtől nemcsak egy kromoszómát, hanem egy egész párt kap az utód, az öszvér elvileg szaporodóképessé válik. 2004-ben például egy butáni faluban született egészséges utódja egy öszvérnek, és óriási nemzetközi érdeklődés övezte a kiscsikót. 

Azért sem nagyon lehet tudni, hogy hím öszvéreknél is előfordulhat-e termékenység, mert őket javarészt nagyon hamar ivartalanítják. Erre azért is van szükség, mert bár a hibridek nem szaporodóképesek, vannak nemzési ösztöneik. Egy párzásra kész, megvadult öszvér pedig kimondottan veszélyes lehet, pláne, hogy rendkívül erős állatról van szó.

Ám nem is nagyon forszírozza senki, hogy szaporodjanak az öszvérek, és ez már a babonásabb korokban is jelen volt.

Régen a Sátán művének tartották, ha egy öszvér utódot szült, amiért a gazda(sszony) akár máglyára is kerülhetett, de ha nem is fajult idáig a történet, a csikó ritkán úszta meg a lebukást.

Skóciában egy feljegyzés szerint egyszer, amikor megellett egy öszvérkanca, az emberek a szegény csikót szörnyszülöttnek hitték és agyonverték. 

Zebmárok és zebroidok

Ahogy kutakodtam a témában, azért további érdekességet is találtam: van ám az öszvérnél is furcsább jószág, mégpedig Kenya, a zebra és Levente, a foltos szamár utódja, Lelle, a zebmár. 2019-ben a Magyar Nemzeti Cirkusz egyik zebrája és szamara a szoros együttélés következményeképp a szokásosnál jobban összemelegedtek, és ennek lett a végeredménye a csíkos szamárnak kinéző Lelle. A lovak és zebrák között is előfordulhat speciális körülmények között ilyen fajta kereszteződés, őket zebroidoknak nevezik. Megáll az ész!

Igaz, számomra nem volt új infó, hogy az öszvér nem egyenlő a szamárral, ám rengeteget tanultam, miközben anyagot kerestem ehhez a cikkhez. Nektek (mi) volt új infó a fentiek közül?

Források: ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk forrása: Getty Images/ John McKeen

Szabó Anna Eszter