–

Aki eddig katás egyéni vállalkozó volt – és többségében cégeknek számlázott

Lenkei Zoltán szerint a legtöbb esetben számukra az átalányadózás lesz a megoldás, ami többletköltségekkel jár: „Az eddig cégekben számlázó katások számára az átalányadózás tűnik a legkedvezőbb formának egyéni vállalkozóként. Ez a kata eddig megszokott tételes adójával szemben bevételalapú, de szemben az általános szabályok szerinti adózással (vállalkozói személyi jövedelemadó), itt egy vélelmezett költséghányaddal csökkenthető a megszerzett bevétel. (Ez azt jelenti, hogy vállalkozástípustól függően van egy meghatározott százalék, ami után adózni kell, annak tükrében, hogy az adott szakma űzése mennyi extra költséggel jár az adóhatóság feltételezése szerint, ezt a tevékenységi kör alapján a könyvelő meg tudja mondani, akire egyébként is szükség lesz, de erről majd később – a szerk.) A katás vállalkozások döntő többsége alacsony költségszinttel rendelkezik, így számukra ez előnyös lehet (még olyan helyzet is előállhat, hogy átalányadózó egyéni vállalkozóként kisebb lesz az adóteher, mint korábban katásként). Azon keveseknek, akik katás egyéni vállalkozóként sok költségszámlát tudnak összegyűjteni (tehát például anyagigényes tevékenységet végeznek), érdemes lehet a cégalapításon elgondolkozniuk, és kivás (kisvállalati) adózóként osztalékágon felvenni a megtermelt jövedelmüket.”

Az átalányadózásnak több hátránya van az eddigi katával szemben. Egyrészt 

a kötelezően fizetendő járulékok összege magasabb, másrészt annak, aki főállású átalányadózó (tehát nincs mellette egy heti 36 órás főállása), akkor is meg kell fizetnie a járulékokat, ha nincs abban a hónapban bevétele. 

Az, akiknek főállás melletti vállalkozása van, annyival kerül könnyebb helyzetbe, hogy jövedelemarányosan fizeti a járulékokat is, tehát nincs minimum járulékfizetési kötelezettség, és az átalányadózásnak van adómentességi alsó határa is (ez is attól függ összegszerűen, hogy ki melyik kategóriába kerül a tevékenységi kör alapján). Azok, akik mellékes tevékenységet folytatnak a főállásuk mellett, tehát nem ebből élnek, valószínűleg könnyebben maradnak az adómentes jövedelem kategóriában (ami a legtöbb vállalkozás esetében évi 2 millió forint). Ami kis trükk az átalányadóval kapcsolatban még, hogy aki az elmúlt 4 adóévben már volt átalányadózó, de váltott, az csak 4 adóév elteltével térhet vissza. (Csak hogy mindenkinek könnyebb legyen.) Ez esetben a korábban már felvetett cégalapítást érdemes megpróbálni.

Szót kell ejteni a kényszerkatásokról, akik bújtatott foglalkoztatottként egy cégnek számláztak

Számukra a szakértő szerint kockázatos ezt továbbra is fenntartani egy másik adózási formában: „Aki a későbbiekben egyetlen cégnek ad számlákat, akár átalányadózóként, akár kisvállalkozóként, könnyen kerülhet abba a helyzetbe, hogy a NAV egyszerűen átminősíti a jogviszonyát vállalkozásból munkavállalói jogviszonnyá a körülmények alapján. A kata esetében voltak bizonyos feltételek, amelyek teljesítése esetén nem minősült munkaviszonynak az ilyen típusú jogviszony, így az átminősítés elkerülhető volt. De a jelenleg elérhető adózási formák esetében ez a kitétel nincs, így a bújtatott foglalkoztatás fenntartása mind a megbízó, mind a megbízott javára jelentős kockázatot jelent. Ez esetben – a magasabb terhek ellenére is – indokoltnak tűnik a munkaviszony felvállalása.” Persze tudjuk, hogy ez általában nem a munkavállalón múlik, de érdemes a munkáltatónak is jelezni, hogy az új adózási felállásban 

könnyen megtörténhet, hogy egy cég végül a bújtatottan dolgozó felvételére kényszerül.

Ezért a kkv-knak is elemi érdekük, hogy azt, akit valójában foglalkoztatnak, egy általuk választott konstrukcióban felvegyék, mert megtörténhet, hogy később úgyis erre kényszerülnek. Ez azért probléma, mert utólag is megteheti az adóhatóság az átminősítést, akár 5-6 évre visszamenőleg, kivetve az ezalatt keletkezett munkaadói és munkavállalói adóterheket késedelmi kamattal és adóbírsággal.

Szabó Anna Eszter: Attól, hogy nem olvasunk híreket, még nincs minden rendben körülöttünk

WMN Ügy – 2022. augusztus 7. – SzAE

Nehéz helyzetben vannak azok, akik eddig magánszemélyeknek és cégnek is számláztak

„Elsőként a lakossági és céges ügyfélkör arányát tanácsos kiszámítani. Amennyiben egyik sem elhanyagolható, akkor két entitás fenntartása javasolt a két csoport kiszolgálására, de ez nyilván többletköltségekkel jár. Alapos számítást igényel, hogy a minimum adó- és járulékterhek mellett megéri-e párhuzamos vállalkozások fenntartása. Ha bármelyik célcsoport jóval kisebb arányt képvisel a teljes árbevételben, akkor az esetek többségében a piacvesztés elfogadása számít kisebbik rossznak, vagyis a kevesebb bevételt hozó ügyfélkört egyszerűen fel kell számolni. Ez is mutatja, hogy az új szabályozás rendkívül igazságtalan, és közgazdaságilag nehezen értelmezhető.

Ha mégis érdemes mindkét lábat fenntartani, az új katás egyéni vállalkozás üzemeltetése mellett a vállalati ügyfeleknek nyújtott szolgáltatása csak egy korlátolt felelősségű gazdasági társaságon keresztül valósítható meg. A hatályos társasági jogi szabályozás szerint 

ugyanazon magánszemély nem vállalhat egyszerre két helyen is korlátlan felelősségű szerepet, tehát egy egyéni vállalkozó például nem lehet beltagja egy bt.-nek. 

Az új katatörvény a főállású vállalkozókat is kizárja a jogosultak köréből, tehát a fenti esetben is csak részmunkaidőben dolgozhatnak az erre alapított társaságban. Ez a struktúra sok kérdést vet fel, ezért az eset összes körülményei birtokában érdemes adótanácsadóhoz fordulni” – mondja Lenkei Zoltán. De egyébként is, mindenkinek, aki eddig katásként dolgozott, javasoljuk, hogy a saját egyéni helyzetéről egyeztessen szakemberrel. A változások egy részét augusztus végéig kell bejelenteni, de aki jogosulatlanság (tehát nem azért, mert leginkább cégeknek számláz) esik el a katától (mert máshol alkalmazott vagy hallgatói jogviszonya van), ráér októberig dönteni arról, hogy hogyan tovább.

A nyugdíjas átalányadózók vannak a legjobb helyzetben – szóval ne lepődjünk meg, ha sok nagyi és nagypapa lesz hirtelen egyéni vállalkozó

Lenkei Zoltán szerint: 

„Talán az érintett szereplők közül a nyugdíjas egyéni vállalkozók járnak a legkevésbé rosszul, hiszen átalányadózás választása esetén nekik csak személyi jövedelemadót kell fizetniük. 

Az általános 40 százalékos költséghányad mellett ez csak 9 százalékos tényleges adóteherként csapódik le. Vagyis a legtöbb tevékenységi kör esetében egy átlagközeli jövedelemnél ez kedvezőbb, mint korábban a kata volt.” (Gondolom, nem én vagyok az egyetlen, aki arra számít, hogy a következő hónapokban megszaporodnak a hirtelen vállalkozásba kezdő nyugdíjasok, akik „kedvet kaptak” a családtagjaihoz hasonló tevékenységi körökben kipróbálni magukat. És közben dolgozó anyaként – aki nagyon sokáig gyed mellett volt egyéni vállalkozó – muszáj megemlítenem, hogy 

egy deklaráltan családbarát országban kicsit visszásnak érzem, hogy a nyugdíjasok vállalkozását több támogatás illeti meg, mint a kisgyerekkel otthon lévők munkaerőpiacon maradását nagyban segítő lehetőséget.) 

Ez azért is nagyon szomorú, mert kiemelten fontos lenne, hogy abban a helyzetben, amikor sok családban pénzügyi előnyökkel jár, ha az apa munka mellett igényli a gyedet (és ezáltal az ő számlájára érkezik, hiába nem ő van otthon a gyerekkel, gyerekekkel), még azt is megnehezítik, hogy azok az anyák, akik szívesen vállalkoznának az otthoni feladatok mellett, maguk jussanak – általában nem túl magas – jövedelemhez. Bár számukra jövedelemarányos az átalányadózás (tehát nem kell járulékot fizetniük a minimálbér után akkor sem, ha éppen nincs jövedelmük), de még mindig nem olyan kedvező, mint a nyugdíjasok esetében.

Ez azért nagy probléma, mert az átalányadózás nemcsak költségesebb, de bonyolultabb is, mint a korábbi katázás (erről majd később írok részletesebben), ezért sokszor nem éri meg belevágni, vagy sokkal előnyösebb megkérni egy nyugdíjas szülőt, hogy névleg vigye ő a vállalkozást. Ami persze azzal is jár, hogy egy más típusú függőségi viszony alakul ki. Ez a probléma, ami elsősorban az anyákat érinti, már a munka mellett igénybe vehető gyed extrával is megjelent a családok életében, hiszen emiatt sokszor jobban megéri az apának igényelnie a gyedet. (A gyed extrával kapcsolatos problémákról ITT írtam hosszabban.) És személyes tapasztalatból mondom, hogy a még mindig nem eléggé elismert otthoni munka mellett igenis minden forint számít, amit egy éppen kisgyereket nevelő anya tisztán, lehetőleg kevés extra adminisztrációval a SAJÁT bankszámlájára kap.

Van rá észszerű magyarázat? – 77 éve érte atombomba-támadás Hirosimát

WMN Ügy – 2022. augusztus 6. – WMN

A katásként, de céges formában dolgozók nehéz helyzetbe kerültek – katás cégek ugyanis szeptembertől egyáltalán nem működhetnek

„Az új kata választására kizárólag egyéni vállalkozók jogosultak. Az elsősorban magánszemélyeknek számlázó bt.-k ezért kénytelenek megszüntetni a vállalkozásukat, és a beltagok egyéni vállalkozást alapítani. A cég megszüntetése (végelszámolása) azonban időigényes feladat, alapesetben százötven nap (de a gyakorlatban is legalább kilencven nap), és mivel – ahogy korábban említettük – egy bt. beltagja nem lehet egyszerre egyéni vállalkozó is, ezért a vállalkozás folyamatos üzemeltetése nehézségekbe ütközhet. A probléma áthidalására rendelkezésre álló kreatív megoldásokról érdemes ügyvéddel vagy adótanácsadóval egyeztetni” – mondja Lenkei Zoltán.

Én, aki egyáltalán nem vagyok adószakértő, de igyekeztem beleásni magam a témába, azt találtam, hogy az nem ütközik törvénybe, ha a végszámolás előtt álló cég tagot vált, tehát 

ha valaki, akinek ez a 90 vagy akár 150 nap bevételkiesés a megélhetését veszélyezteti, megkéri egy családtagját vagy barátját, hogy vegye át a beltagságát, és ő a cégből kilépve akár azonnal megkezdi az egyéni vállalkozói tevékenységet.

Persze sokkal jobb lenne, ha a törvény lehetőséget adna arra, hogy okoskodás, trükközés és szívességkérések nélkül lehessen folytatni ugyanazt a tevékenységet, ami a törvényi változások miatt ellehetetlenült abban a céges formában. 

Amiről még nem beszéltünk – a kata nemcsak olcsó volt, de egyszerű is

Nem elég, hogy a főállású átalányadózóknak minden hónapban meg kell fizetniük a járulékokat a minimálbér után, akkor is, ha a jövedelmük egyébként nem érte el a minimálbért, maga a rendszer is sokkal bonyolultabb. A korábbi nagyon egyszerű, akár könyvelő nélkül is intézhető katázáshoz képest átalányadózóként havi bevallást kell készíteni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 

egyéni vállalkozóként vagy kiképezed magad könyvelésből, vagy elviseled, hogy a könyvelődnek eddig fizetett díj jócskán megemelkedik

(sok katás évente egyszer dolgoztatott könyvelővel, minden mást maga csinált). De nemcsak ez a bonyolult, hanem például az is, hogy bizonyos adóterheket havonta, másokat negyedévente, megint másokat éves elszámolással kell fizetniük az átalányadózóknak, attól függően, hogy milyen státuszban átalányadóznak, van-e másik munkaviszonyuk, esetleg alkalmazottat is foglalkoztatnak-e. 

Az e pillanatban a legtöbb katást foglalkoztató kérdés: lehet augusztusban, még katásként „előre” számlázni?

Lenkei Zoltán a NAV szakértői kérdésekre adott állásfoglalása alapján azt mondja, bizonyos feltételek mellett igen: „Ebben a kérdésben a NAV meglepően megengedő álláspontot képvisel, ha a felek aszerint módosítják a szerződésüket, hogy, mondjuk, 

a havi átalánydíjukat előre leszámlázzák akár az egész évre még augusztus 31. előtt, akkor az még katás bevételnek fog számítani, akkor is, ha az ellenérték csak szeptember 1. után folyik be a vállalkozóhoz. DE:

figyelni kell a rendeltetésszerű joggyakorlás adózási alapelvére is, amely kimondja, hogy az ügyleteket valós tartalmuk szerint kell értékelni.

Vélhetően ennek a szabálynak nem felel meg, ha valaki előre leszámlázza a 2022. év hónapjának összes díját, de azokat csak az eredeti havi ütemezésben kapja meg. 

Ez esetben az adóhatóság nagy valószínűséggel az adószabályok megkerülésének fogja értelmezni az ügyletet. 

Ha azonban a megbízó az év hátralévő hónapjainak díját az üzleti életben szokásos fizetési határidőn belül (például harminc nap) ki is fizeti egyedi megállapodás (szerződésmódosítás) alapján, akkor az a NAV eddig kiadott állásfoglalásai alapján elfogadható gyakorlatnak minősülhet.” Tehát még van idő arra, hogy szerződésmódosítással, némi rugalmassággal a lehető legtöbb számlát adja ki még katásként minden érintett, aki nem reméli, hogy olyan konstrukciót tud választani, ami a katához hasonló feltételeket teremt (tehát nagyjából mindenki, aki nem nyugdíjas). Viszont arra figyelni kell, hogy az egy cégnek kiszámlázott összeg ebben az esetben sem érheti el az évi 3 milliót. A legtöbb esetben a katásként szerzett teljes jövedelem azonban lehet összesen 12 millió is, hiszen aki vált, az az év további négy hónapjában már nem katázik. 

Tóth Flóra

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / urbazon