Megtanulhatunk újra vágyni arra, ami a miénk – Így éleszthető fel a tűz egy (hosszú) kapcsolatban

–

Hová tűnik a vágy?

Kezdjük a kályhától: a párkapcsolatokat illetően sokszor hajlamosak vagyunk sztereotipikusan gondolkodni, és elfelejteni, hogy ahány ház, tényleg annyi szokás. Így a pszichoterapeuta szerint

nem is kell feltétlenül több évtized óta tartó, hosszú kapcsolatban élni ahhoz, hogy a vágy elmúljon – a láng kihunyásának ugyanis számtalan oka lehet.

„Ha csökken az érdeklődés a másik iránt akár a megszokás miatt, akár azért, mert az érdekessége a dolognak elmúlik és nem teremtődik újjá, esetleg mert a pár tagjai nem figyelnek oda kellőképpen a másikra, az mind negatívan hat magára a szexuális vágyra is. Annak a fennmaradása tehát nem attól függ, hogy hosszú vagy épp rövid ideje tartó kapcsolatról van szó, hanem magától a kapcsolat működésmódjától. Ha az egymásra figyelés, az érzelmek kifejezése a mindennapok része, akkor a vágy is fenn tud maradni” – fejti ki a szakember.

Az intimitás így tehát nem az ágyban kezdődik, hanem a mindennapok során az egymás felé tanúsított gesztusokban, a másikhoz való odafordulásban mutatkozik meg. „Épp ezért, nem reális, hogy ha egész nap rosszban vagyunk, semmibe vesszük a másikat, akkor este villámcsapás-szerűen jelenik majd meg a mindent elsöprő vágy” – mondja Ágnes.

Az, ahogyan egymással kommunikálunk az ágyban, sokat elárul a kapcsolatunkról

Ha a szeretkezést testbeszédként értelmezzük, akkor a pszichoterapeuta szerint abban megnyilvánulhat az egész párkapcsolat minősége.

„Ha a pár tagjai nem tudnak beszélgetni a saját érzéseikről, ha egymás között sem működik az őszinte kommunikáció, továbbá, ha nem figyelnek oda egymásra, akkor nehezen tudom elképzelni, hogy szexuális együttlét során ki tudják elégíteni a másik ember igényeit – ez a megértés, odafigyelés ugyanis, ami hiányzik a mindennapokból, hiányozhat az ágyban is” – fejti ki Kazimir Ágnes. 

Az viszont, hogy a szex mennyire tudja pontosan leképezni a kapcsolati dinamikát, a benne uralkodó erőviszonyokat is, nagyon egyéni a Kazimir Ágnes szerint.

„Vannak kapcsolatok, amelyekben a szexuális élet remekül működik úgy, hogy mindig csak az egyik fél kezdeményez, de akadnak olyanok is, amelyekben a pár között uralkodó dominanciaharc az ágyban is manifesztálódik” – mondja. Egyenlőtlen viszonyoknál – ha például az egyik fél túlzottan domináns – viszont szerinte nagyon fontos a konszenzus, hogy csak olyannak vesse alá magát a másik, ami neki is jó. „Nemhiába mondják, hogy egy szadista esetében az a legideálisabb, ha egy mazochistával létesít kapcsolatot. De ha van egy, a másikhoz képest sokkal dominánsabb fél, aki a párja tiltakozása ellenére is agresszív marad, akkor már párkapcsolati erőszakról van szó” – hívja fel a figyelmet a szakértő. 

De mi történik akkor, ha egy kapcsolatban a szex csupán feladattá silányul?

A pszichoterapeuta szerint, ha unalmassá válik a párkapcsolat (és ebben az esetben az unalom azt jelenti, hogy már nincs egymás iránt érdeklődés és szexuális vágy), akkor – feltéve, ha valaki nem ragad bele teljesen –, úgyis „kicsábítják” a kapcsolatból. A vágyra való igény ugyanis megmarad az emberben. Persze sokszor egészen apró dolgokon múlhat a tűz felélesztése.

„Ha egy pár alapvetően jól megvan egymással, és a kapcsolatuk megmentése inkább a szexuális életük rendbe tételén múlik, akkor a terápia során vissza kell fejtenünk, hol halt el a dolog. Ha olyan oka van, amin lehet változtatni, az a beszélgetések során kiderül. A szexualitást nagyon sok tabusítás övezi, így a nyílt, őszinte kommunikáció a kulcsa mindennek. A terápia során a párok sok esetben olyan evidenciákat mondanak ki, amiket előtte mélyen magukba zártak, mert úgy szocializálódtak, hogy nem beszélhetnek ilyen dolgokról. Ebből kifolyólag azt sem tudták szavakba önteni, mi az elutasítás valódi oka – amiről egyébként nagyon gyakran kiderül, hogy orvosolható. Az elhallgatásokkal azonban frusztrációvá növi ki magát, ami mindkét felet feszíti” – hangsúlyozza a szakember.

Az őszinte kommunikáció tehát kulcsfontosságú a vágy újraélesztésében, és így az egymáshoz való visszatalálásban. Ez azonban nem megy önismeret nélkül.

Sokszor ugyanis azzal sem vagyunk tisztában, mire vágyunk valójában

„Sokan még csak addig sem jutnak el, hogy feltegyék magukban a kérdést: mire vágyom valójában, mi okoz nekem valódi örömöt? Aki még önmagának is hazudik e tekintetben, az a párja felé hogyan tudná nyíltan kommunikálni a vágyait? Szerencsére már számtalan olyan eszköz van, ami – nem csak terápiás helyzetben – elősegítheti az erről való gondolkodást, kommunikációt” – fejti ki Ágnes.

A felnőtteknek szóló társasjátékok egy része például kifejezetten az egymásra figyelésre, a kommunikációra épül, rávezet arra, hogyan lehet szavakba önteni a vágyainkat. „Mindez az őszinteségről szól, ennek előmozdítására a játékos forma pedig tökéletes. Terápiás helyzetekben is bevett szokás a hasonló társasjátékok használata, amelyek segítségével kilépünk a megszokott keretek közül. Így sokkal kevésbé válnak félelmetessé a szexualitást érintő kérdések, mintha »direktben« tennénk fel őket. A játékos forma miatt olyan, mintha nem lenne akkora tétje a dolognak, kevesebb a szégyenérzet, elnevetgélünk a válaszon, ami viszont mégis megszületik – és ez már segít elindulni az úton.

A játékosság az intimitás fontos, lényegi része. Így a finom, empatikus humor sokszor életmentő lehet akár egy probléma megfogalmazásakor is; 

hogy amikor kimondjuk, amire vágyunk, az ne pusztán szigorú elvárás, pláne ítélkezés legyen” – mondja a szakember, aki szerint teljesen mindegy, hogy egy társasjáték, önismereti csoport vagy terápia segítségével, de meg kell tanulnunk empatikusan kommunikálni azt, ami bennünk zajlik. Ez tulajdonképpen maga az önismeret, aminek része a vágyról való beszélgetés, ahogy az is, hogyan változnak az érzéseink a kapcsolaton belül. 

A szexualitás matematikai képletében ugyanis a vágyak nem állandó tényezők

Ahogy maga az ember is változik, úgy alakul az is, mi csigázza fel éppen az ágyban. Így akár a céljainkat, úgy a szexuális vágyainkat sem árt a szakember szerint időszakosan újratárgyalni.

„És nem csupán akkor, amikor krízis van, mert akkor már sokkal nehezebb. Nem is mindig sikerül, annyi kudarc és szégyen halmozódik fel addigra. Ha ugyanakkor a mindennapok része, hogy a pár nyíltan tud a szexualitást érintő témákról is beszélgetni, akkor sokkal nagyobb esélye van annak, hogy megmarad a vágy. Arra persze, hogy tíz év múlva is boldogok lesznek, nincs garancia. De ha most boldogtalanok, és nem tesznek ellene semmit, akkor nagyobb eséllyel maradnak azok az évek múltán is.”

Filákovity Radojka

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/PhotoAlto/Laurence Mouton