–

Álszent lennék, ha azt mondanám, hogy én még soha nem dobtam ki semmilyen kaját

Amióta az időm jelentős részében magamra főzök, és igyekszem csak heti egyszer nagybevásárlást tartani, sajnos megesik, hogy túlságosan elhalmozom magam mindenféle földi jóval, aztán nem győzöm gyártani az ebédmenüket, rosszabb esetben kidobálni a megromlott alapanyagokat…

Sajnos még a hűtőbe pakolás művészete sem megy mindig, de remélem, ti ügyesebben alkalmazzátok Tóth Flóra útmutatásait.

A belvárosi gangunkon persze nincs komposztgyűjtő, így muszáj volt a tettek mezejére lépnem, és megpróbálni felhasználni a lehető legjobban a megmaradt alapanyagokat. Mondjuk, úgy, „gyökértől a zöldjéig” szinte mindent.

Kis odafigyeléssel viszonylag könnyen beépíthető az ember mindennapjaiba ez a szemlélet, de egy komposztgyűjtő felállítása és rendszeres használata is okos lépés a fenntarthatóbb háztartás kialakításában.

Ma már léteznek közösségi komposztgyűjtő helyek is.

Elég egy „gombot átkapcsolni” – először is magunkban

Amire eddig szemétként tekintettünk, most igyekezzünk meglátni benne a lehetőséget – ehhez csak egy kis képzelőerő kell. Gőzölgő alaplevek, friss saláták, tunkolós kencék (pesztó vagy tésztaszósz), netán színes-szagos (mármint illatos!) frittata és krémes rizottó bármikor készülhet a hulladéknak tűnő maradékokból. Ezen felül a fagyasztás vagy savanyítás is tökéletes módszer a tartósításra. Előbbihez érdemes egy vákuumozót beszerezni, (olvassátok el Borcsa korábbi írását erről ITT), hogy helyet spórolhassunk az elraktározott dolgoknak. A fermentálásról is írtunk már korábban, ezt a cikkünket pedig ITT olvashatjátok el.

A legtöbb zöldség-gyümölcs héjában nagyon sok értékes tápanyag van. Ha tisztítás előtt alaposan megmosod, sőt le is sikálod például a répát, burgonyát, zellert, akkor a héjukból mennyei alaplét főzhetsz. Rakd bele az összes mosott héjat egy lábosba, öntsd fel vízzel, sózd, borsozd, és rotyogtasd egy kicsit. Ha kihűlt, mehet egy tárolóba, és legközelebb elég csak kikapnod a fagyasztóból, máris készülhet belőle a húsleves vagy bármilyen zöldségalapú szósz.

Levelet kaptam, lájf!

Érdemes a piacon és az üzletekben is szárastul, levelestül hazavinni például a retket, a karalábét vagy a céklát. Ezeket is felhasználhatjuk valamihez.

A céklagumó sokoldalú felhasználásáról már ódákat zengtem (azóta már brownie-t is készítettem belőle, hihetetlenül finom), és most arra kérlek titeket, hogy a vörös erezetes levelének is adjatok egy esélyt. Főleg a friss, zsenge hajtásokat érdemes feldolgozni, finom édeskés ízük tökéletes salátaalapanyag. Együk úgy, mintha bármelyik kedvenc salátafélénket rágcsálnánk, bolondítsuk például quinoával, fetasajttal, magvakkal és egy citrusos öntettel. Ötlet híján lessetek rá Szentesi kolléganőm utánozhatatlan salátás receptjeire. A nem túl zsenge céklalevelek tökéletesek spenót vagy mángold helyettesítőjeként frittatában, pitében. Olívaolajon, kevés fokhagymán átfuttatva köretként is finom.

A karalábélevélből remek töltike készíthető, hasonlóan a töltött káposzta mintájára. (Karalábégumós recepteket ITT és ITT találtok, illetve – az egyszerűség jegyében – lereszelve és almával párosítva isteni salátátok lesz.) A zöld tekercs alapötletét Mautner Zsófi konyhájából vettem, de hús nélkül készítem és jóval kisebb mennyiségben.

Hozzávalók:

  • 1 db karalábé levelestül
  • 1 db vöröshagyma
  • 1 db kisebb padlizsán
  • 1 db sárgarépa
  • 1 db tojás
  • 10 dkg bulgur
  • fűszerként: só, bors, fokhagyma
  • körülbelül fél liter alaplé
  • 1 evőkanál olívaolaj
  • 1 dl görög joghurt
  • fél citrom leve, egy teáskanál méz

Érdemes a nagyobb leveleket kiválasztani, ezeket (mosás után) forrásban lévő sós vízbe mártjuk pár másodpercre, hogy puhuljanak. Közben elkészítjük a bulgurt az ajánlás szerint. A töltelékhez nagyon apróra vágjuk a vöröshagymát, a sárgarépát és a padlizsánt, kicsit megpirítjuk őket. Hozzáadjuk a bulgurt, reszelt fokhagymát, fűszerezzük ízlés szerint, és ha kihűlt, a tojást is ráütjük, összeforgatjuk. Közben a karalábégumót meghámozzuk, nagylukú reszelőn lereszeljük, és a lábas aljára tesszük, amiben főzzük az egészet. Felöntjük az alaplével, és sóval, borssal ízesítjük. A megpuhított levelekbe becsomagoljuk a tölteléket, és a reszelt karalábéra tesszük, meghintjük az olívaolajjal, majd fedő alatt 35–40 perc alatt puhára főzzük. Az elkészült töltelékeket kivesszük, a mártást pedig botmixerrel, natúr joghurttal, a fél citrom levével és pici mézzel összeturmixoljuk, majd a töltelékkel együtt szervírozzuk.

Ha az élet még több levelet ad, csinálj belőle pesztót!

Elképesztő, de tényleg bármilyen zöldből készülhet pesztó. Tudjuk, hogy „az igazi” hihetetlenül sok bazsalikomból és olívaolajból jó adag fenyőmagból, néhány gerezd fokhagymából és egy picike parmezánból áll. Remek hír viszont, hogy az olívaolajon kívül bármelyik összetevőt helyettesíthetjük mással.

A fonnyadásnak indult zöldek így még kapnak néhány hetet, hiszen az olaj és a hűtő tartósítja őket, mi pedig pillanatok alatt ínycsiklandozó szószt kapunk, és a lelkiismeretünknek is könnyebb lesz, mert végre nem a kukában végzik a szépséghibás, de még tökéletesen hasznosítható alapanyagok.

Nálam készült már reteklevélből (tudom, sokan már a boltban vagy a piacon leszedik a csomóról a zöld részt, pedig irtó klassz alapanyag), maradék medvehagymából és soknapos rukkolából is pesztó, de például a brokkolit is meg lehet menteni ilyen formában. Mindegyiknek kicsit más lesz az íze, de pont ezért izgalmas. Ezeket akár mixelni is lehet. 

Gombabújócska a tányérodon – Két tuti recept, nem csak gombakedvelőknek

WMN KNYHA – 2021. október 4. – DD

 

Nem muszáj ragaszkodni a fenyőmaghoz, szinte bármilyen magkeverék, dióféle megteszi. Parmezán helyett is választhatunk más keményebb sajtfélét, akár cheddart vagy pecorinót is, de ha összességében kihagyjuk belőle a sajtot, az sem tragédia, és akkor teljesen vegán pesztót kapunk.

Autentikusan mozsárban készül ez a zöld krém (ezt is jelenti: törni, zúzni), mert a bazsalikom nem érintkezhet fémmel, ám mivel már több szabályt áthágtunk a készítésével kapcsolatban, nem lehet nagy baj belőle, ha minden cuccot egy aprítógépbe dobunk. Talált zöldek, ehhez mérten nagyjából 30–40 gramm mag, két–három gerezd fokhagyma (medvehagyma esetén nem ajánlom, nélküle is elég csípős lesz), két–három evőkanál jó minőségű reszelt sajt, só, bors ízlésetek szerint, és annyi olívaolaj, amennyivel jó krémesre zúzhatjuk ezt a sok mindent. Ha kész, üvegbe vele vagy tésztára, pirítósra, saláta mellé. A hűtőben legalább két hétig eláll, de valószínűleg hamarabb elfogy majd.

 Szóval spóroljatok, kísérletezzetek bátran, egyetek finomakat, és mentsük meg együtt a Földet!

Deli Csenge

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Dougal Waters