Rizottó, krémleves, saláta vagy chips: a cékla egyszerűen univerzális és megunhatatlan – 4 feltétlen kipróbálandó recept
Nagyon sokan ódzkodnak a céklától, ó, pedig, ha tudnák, milyen remek zöldség! Talán a túl hivalkodó színe vagy a „földízűsége” teszi ellenszenvessé egyes emberek számára, én viszont azt mondom: épp ezekben rejlik a varázsa. Valahol az alap ecetes saláta és a superfoodi magaslatok között kell keresnünk az igazságát. Ha nem hiszitek el, próbáljátok ki a négy recept közül a legszimpatikusabbat, majd a többit is szép sorban. Deli Csenge, a cékla önjelölt PR-osa ajánlja ezeket a recepteket.
–
Kapcsolatom ezzel az élénkbordó gyökérzöldséggel egészen gyerekkoromig nyúlik vissza, bár akkor még csak az üvegben kapható, bolti ecetes céklát tömtem két pofára. A vasárnapi ebédeken, amikor kellett egy kis savanyúság, visszatérő vendég volt mamáéknál, engem pedig már az első alkalommal lenyűgözött. Szó se róla, fura gyerek lehettem: a spenót sem váltott ki belőlem soha ellenérzéseket. Barátságunk pedig azóta is töretlen mindkét zöldséggel – ha nem még szorosabb!
Tudtad, hogy a cékla egy szuperétel = superfood?
Azaz számtalan jótékony hatással van a szervezetünkre. Azon kívül, hogy A-, C- és B-vitaminokban gazdag, nagyon sok benne az antioxidáns, amivel hatékonyan megelőzhetők a daganatos megbetegedések. A macskajajos napokon is jól jöhet a húsleves után, hiszen méregtelenítő hatása is közismert. Sok vasat tartalmaz, így ajánlott vérszegényeknek, alacsony kalóriatartalma miatt pedig a diétázóknak is ideális.
Ami nálam mégis felteszi az i-re a pontot, az a színe.
Rég kinőttem a rózsaszínmániából, de elképesztő, mennyire fel tud dobni egy unalmas ételt, és imádom, ha a szemem is jóllakhat egy fogással.
(Lábjegyzet: ha sokat fogyasztunk belőle, nemcsak az ételt vagy a kezünket festi be, hanem például a vizeletet is színezi, de aggodalomra semmi ok, ez teljesen normális és átmeneti.)
Emellett több tucat módon elkészíthető: sütve vagy főzve, de fogyasztható nyersen is, például levek formájában, édességként vagy sós ételekben, levesnek, salátának vagy egyszerű, de nagyon tápláló zöldséges fogásnak. Ha már kellően felcsigáztalak, nézzünk is pár receptet!
Kezdjünk egy egyszerűvel: narancsos-céklás búfelejtő saláta
A szürke téli napokon terápiás jellegű egy ilyen szivárványos saláta, a testet-lelket egyaránt táplálja. Sosem gondoltam volna, hogy a narancs ilyen remekül kiegészíti a céklát, de bomba párost alkotnak.
Ezekre lesz szükséged két adaghoz:
3 db közepes méretű cékla
3 db narancs
3-4 marék rukkola
olajos magvak vegyesen (tökmag, fenyőmag, kesudió…)
brindza vagy feta sajt
3 evőkanál olívaolaj
3 evőkanál natúr joghurt (elhagyható)
A céklákat leöblítem, alufóliába csomagolom, és százkilencven fokra előmelegített sütőben egy óra alatt puhára sütöm. Ha kész, egyszerűen lehámozom a héját, és felkockázom. (Ez már előző este elvégezhető, napokig is eláll így a hűtőben.)
Az olajos magvakat közepes lángon megpirítom egy serpenyőben, vigyázva, nehogy megégjenek. Közben megpucolom a narancsokat, az egyiknek kifacsarom a levét, amit összekeverek olívaolajjal, sóval, borssal. A rukkolát megmosom, kiterítem a tányéron, rádobálom a céklát, narancsot és a magokat, majd meglocsolom az egészet az olívás-narancsleves öntettel. Rámorzsolom a sajtot is, és néhány magot szórok a tetejére. Ha nem elég szaftos, megbolondítom joghurttal. Amint kigyönyörködtem magam, jól összekutyulom, és belapátolom.
Krémesen lágy, mégis roppanós: rózsaszín gerslirizottó
Amióta megtanultam rizottót készíteni, visszatérő vendég nálam ez a forma a ráérősebb napokon. Valamilyen ízletes lágy sajttal, karamellizált dióval és körtével tálalva bárkit levehetünk a lábáról.
Hozzávalók kábé két adaghoz:
3 db közepes cékla
2 evőkanál olívaolaj
1 fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
80 g árpa
500 ml alaplé
150 ml vörösbor
3 evőkanál vaj
50 g kemény sajt
A céklát megpucolom, felkockázom, összeforgatom az olívaolajjal, és sózás, borsozás után betolom a kétszáz fokra előmelegített sütőbe kábé negyven percre. Közben elkészítem az alaplevet, egy másik edényben pedig kevés olívaolajon megdinsztelem az apróra vágott vöröshagymát. Hozzáadom a szétzúzott fokhagymát, várok pár percet, majd jöhet az átöblített árpa, és egy kicsit megpirítom az egészet. Ráöntöm a vörösbort, amit közepes lángon elfőzök. Folyamatos kevergetés mellett merőkanálnyi mennyiségekkel adagolom az alaplevet, mindig csak annyit, hogy ellepje, és megvárom, míg elfő. Fűszerezem, és türelmesen várok (valamivel több idő kell az árpának, mintha rizst főznék).
Amikor megsült a cékla, a felét botmixerrel és egy kis alaplével pürésítem, majd hozzáöntöm a készülő árpához, illetve a maradék céklakockát is belekeverem.
Ha megpuhult a gersli, jöhet a vaj és a reszelt kemény sajt, tőlük lesz igazán krémes. Nem kifejezetten fast food, de megéri a befektetett időt!
Újabb páratlan páros: almás céklakrémleves
Egyszerűen rajongok a krémlevesekért, mert színesek, üdék, és hát krémesek. Ez a szemet gyönyörködtető alkotás is egy remek páros eredménye: alma + cékla. Na meg a levesbetétnek használt kecskesajt.
Kell hozzá:
3 db közepes cékla
2 db savanykásabb alma
1 fej vöröshagyma
pici vaj
500 ml alaplé
150 ml tejszín
só, bors, szerecsendió ízlés szerint
Az apróra vágott hagymát kevés vajon megdinsztelem, majd felöntöm az alaplével, amiben elkezdem főzni a felkockázott céklát. Amikor már félig kész, hozzáadom a szintén kockára vágott almát, és fűszerezem, például szerecsendióval bolondítom. Ha teljesen megpuhultak az összetevők, nekiesem a botmixerrel, majd hozzáadom a tejszínt, ezzel is elkeverem. Jöhet az előkóstolás, itt még lehet állítani az ízeken. Tálaláshoz fetát vagy kecskesajtot ajánlok, és valami kis zöldet – így már szinte meg fog szólalni.
Jolly joker: céklachips, az egészséges nasi
A boltokban lehet kapni zöldségchipset, de sajnos aranyárban mérik. A cékla viszont olcsó, és ha van otthon uborkagyalu, pikkpakk elkészülhet házilag is. Nekem nem mindig sikerül extra ropogósra, de legalább tudom, hogy egészségeset nassolok.
Ezek nélkül nehéz lesz:
2 db közepes cékla
1-2 evőkanál olívaolaj
só, bors, fűszerek
Meghámozom a nyers gumót, és vékonyan legyalulom (nem ajánlom, hogy késsel nekiálljatok két-három milliméter vékony szeleteket vágni, mert a végén lehet mást is vágnátok). Picit besózom, és állni hagyom, hogy kiereszthesse a levét, nehogy ezen múljon a ropogósság. Miután leitattam a nedvességet, sütőpapíros tepsibe teszem a szeletkéket, hogy még véletlenül se fedjék egymást. Egy locsolásnyi olívaolaj kerül rá, meg akár rozmaring, és mehet a sütőbe, amit előmelegítettem száznyolcvan fokra. Kábé tíz-tizenöt perc alatt készül el, de érdemes gyakran ellenőrizni, mert könnyen megég. Még melegen újra megsózom, majd győzhetem kivárni, hogy hűljön. Magában is remek, de hogy jobban csússzon, néha tejfölbe vagy joghurtba mártogatom…
Ha mindez nem lenne elég meggyőző, kukkantsatok be Lilla, Szentesi vagy Fló konyhájába is, ők mit boszorkánykodtak ezzel a csodálatos színű, szuperegészséges zöldséggel!
Ha elkészült valamelyik fogás, mutassátok meg nekünk Instagramon. Amúgy meg örömteli barátkozást, jó kísérletezést!
Deli Csenge
A képek a szerző tulajdonában vannak