–

Habár az utókor elsősorban Gertler Viktor Aranyember-adaptációját ismeri, a Jókai-regénynek igazából három feldolgozása is volt a XX. században. Az első egy 1918-as némafilm, Korda Sándor rendezésében, amelynek Tímeáját Makay Margit játszotta többek közt Beregi Oszkár partnereként. (A harmadik, pontosabban a kronológialiag köztes verzió pedig a fekete-fehér Gaál Béla-produkció.)

A némafilmet sokáig elveszettnek hitték, de szerencsére a közelmúltban nemcsak hogy előkerült egy német archívumból, de restaurálták is (sőt, Farkas Bence zeneszerző kísérőzenét írt hozzá, amellyel díjat nyert a Müpa 2020-as Zeneműpályázatán).

Makay Margit ifjúkori műtermi portréja – Forrás: Labori Miklós/MaNDA fotótár

E némafilm nagy jelentőséggel bírt Makay pályáján,

hiszen sztárrá tette a fiatal színésznőt, aki egészen regényes úton került a pályára.

Az apja egy szívtipró huszárkapitány volt, aki szerelmi kalandjai miatt még párbajozni is kényszerült, boldogtalanságba taszítva bihari földbirtokos ősökkel bíró nejét.

Három gyermekük a jászberényi laktanyában cseperedett, annak a parancsnoka volt egy időben az atya, ám egy nap a feleség úgy döntött, elég volt a megaláztatásokból, és Pestre vitte lányait. Nem lehetett könnyű döntés: anyagilag ellehetetlenültek, könyöradományokból éltek, és az asszony kézimunkákat árult, hogy etetni tudja a gyerekeit.

Makay családja elleni nagy lázadása a színészet volt,

de a magánéletben hű maradt a nemesi gyökerekhez. Szabó G. László írja róla: „Bájos asszony volt, nagyszerű színésznő. Élete utolsó tíz évében gyakran feljártam hozzá. Még ha házi öltözékben is, kényelmes otthonkában, mindig rendezetten fogadott. Ápoltan, kifésülködve, rózsaszín köntösben, szép papucsban. Az eleganciáról soha semmilyen helyzetben nem mondott le. Ha az ágyában ült, párnák között, akkor is királynői méltósággal, egyenes tartással, a helyzethez illő finom ízléssel megválasztott ruhadarabban. Soha egy folt, egy gyűrődés, akár csak egy pici, időskori lezserség. Adott magára. Az utolsó percig.”

Majdnem száz évig élt, és szellemi frissességét, agilitását őrizte: kilencvenhárom éves korában még színpadra léphetett. Karinthy Ferenc Bösendorfer című darabjában özvegy Brodarics Antalnét, a zongoráját árusító idős asszonyt játszotta, akit egy csaló próbál rászedni, de nem hagyja magát. Kilencvenhat évesen pedig még forgatott Mészáros Mártával (ő volt a dédnagymama a Piroska és a farkasban).

Makay Margit színészkép – Forrás: Savaria Múzeum Forradalmi Gyűjteménye/MaNDA fotótár

Nyolcvanéves rutinja volt már akkoriban a pályán!

Tizenöt évesen lett (korkedvezménnyel) a színművészeti akadémia növendéke (a negyvenes években pedig tanára). Színinövendék korában Jászai Mari egzecírozta a színházban. Rövid miskolci kitérő után a Vígszínház, majd a Nemzeti társulatának a tagja lett (haláláig), a drámairodalom fontos női szerepeinek sorát játszotta el.

Karinthy Ferenc így jellemezte a már említett Bösendorfer kapcsán: „A kicsi, fáradt, idős asszony egészen betölti a teret, azonnal érződik, hogy sugaras egyéniség. Mi ennek a titka? Talán ha meg se szólalna, varázsa úgyse szűnne meg. De hát mondja a hosszú szöveget, hibátlanul, egyetlen baki vagy megakadás nélkül…

Szívszorító, ahogy ez az özvegy, magára maradt, beteg teremtés érvel, magyaráz, dicséri, kínálja nyilván utolsó megmaradt emléktárgyát, a kereszthúros, angol mechanikájú, páncéltőkés zongorát, hogy legalább az elhunyt férjének sírkövet emelhessen. S amint a telefonbetyár komisz tréfájának újabb és újabb csavarintásaira, ütéseire szinte testileg is mind kisebbre zsugorodik, mind védtelenebb, kiszolgáltatottabb, esendőbb, és mégis, a viccből előadott sorsokat képes átélni, segítségre kész részvéttel. Szerepe szerint úgyszólván végig karosszékben ül, csupán arcával, szemével, kezével játszhat, még a hangját is alig emeli fel, nem is szükséges, oly tisztán, világosan artikulál – ezt nevezi eszköztelenségnek? Nincs szüksége eszközökre: ott van, él a színpadon, a legparányibb erőltetettség nélkül, életeleme, lételeme.”

A filmes katalógus is hosszú,

van rajta vagy száz alkotás, például az Úri muri, a Rokonok, az Egy magyar nábob, A kőszívű ember fiai vagy az Egy erkölcsös éjszaka. És nyolcvankét éves korából Örkény István Macskajáték című drámájának filmváltozata Makk Károly rendezésében!

Pedagógusként is nagyon népszerű volt, híres színészek sorát tanította beszéd- és légzéstechnikára: Ruttkai Évát, Kálmán Györgyöt, Sztankay Istvánt, Venczel Verát, Lorán Lenkét.

Férje 1936-os halála után, 45 éves korától özvegyként élt.

Marton Miksa, a férj a kor legendás alakja volt, ügyvéd, de színikritikusként is működött, aztán színházi és irodalmi ügynökséget vezetett, amely magyar írók műveit juttatta el külföldre. Otthonuk zajos művésztanya volt, Marton barátja volt többek közt Molnár Ferenc és Max Reinhardt, a híres színházi rendező, akinek salzburgi otthonában és leopoldskroni kastélyában vendégeskedett a Makay–Marton-házaspár nyaranta. Makay írja visszaemlékezéseiben:

„Bizony, sokszor előfordult, hogy éjféltájt angolosan távoztam a saját fényes estélyünkről. Bementem a szobámba aludni, hogy másnap reggel kipihenten kezdhessem a munkát a színházban. A férjem is tudta, elfogadta, hogy számomra a színpad az első.”

Reinhardt rávette a németül jól beszélő Makayt egy közös munkára is,

Goldoni egy darabjában szerepeltette, de a színésznő szorongott: „Hiányzott a színész legbiztosabb támasza, fegyvere – az anyanyelv.”

Forrás: MaNDA fotótár

Legendás volt a szövegtanulása. Állítólag tizennyolc évesen egy nap alatt tanulta meg az Othello Desdemonájának szövegét. Haláláig arról volt híres, hogy már az első próbára teljes szereptudással érkezett.

Nagyon szerette volna megélni a századik születésnapját: végül 98 év adatott neki és kegyes halál: álmában érte.

Döbbenetes belegondolni, hogy a kiegyezés után született (24 évvel) Magyarországon, tanúja és átélője volt a történelem összes huszadik századi viharának, és még megérte a rendszerváltást – igaz, csalódni benne már nem volt ideje.

Kurucz Adrienn

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT 

Kiemelt kép: MaNDA fotótár