WMN: Számodra hol van az önazonosság és az önfeladás határa egy kapcsolatban?

Kormos Anett: Ez a kérdés szerintem főleg csak akkor merül fel az emberben (ha egyáltalán felmerül), amikor a szerelem köde már felszállt. Mert a szerelem tényleg olyan, mint egy drog, és mint ahogy egy drogostól nem lehet elvárni az észszerű viselkedést, úgy egy szerelmes embertől sem. Azt hiszem, igazán szerencsés, aki már megélte, milyen totálisan elveszni egy ilyen párkapcsolatban, még ha visszatekintve nevetségesnek látja is akkori önmagát.

WMN: Amikor valaki igent mond egy elkötelezett párkapcsolatra (akár házassági, akár élettársi formában), akkor valójában mire mond igent?

K. A.: Ki mire. Van, aki arra, hogy örökké szeretni fogja a párját, és kitart mellette jóban, rosszban. Nyilván ez az ideális eset, aztán vagy így lesz, vagy nem. De van, aki csak arra mond igent, hogy végre biztonságban érezheti magát, vagy elköltözhet a szüleitől, vagy csak arra, hogy végre megszervezheti álmai esküvőjét (főleg a vőlegényekre gondolok, nyilván). Én amúgy azt hiszem, elsősorban mindenki a saját boldogságáért felelős, és ha valakiről azt gondoljuk, boldogan le tudjuk élni vele az egész életünket, akkor az már egy jó kiindulópont.

WMN: Te mennyit változtál, változol egy-egy hosszú távú kapcsolatban?

K. A.:

Nem nagyon hiszek abban, hogy az ember ki tud bújni a bőréből,

tehát ha vannak zsigeri különbségek, akkor azok valószínűleg mindig konfliktust fognak okozni a felek között. De ettől még nyilván van létjogosultsága az összecsiszolódás kifejezésnek. Én magam nem feltétlenül a párkapcsolataim hatására változom, de ettől még nyilván változom, és ezt nem mindig könnyű a másiknak követnie.

Forrás: Csiszér Goti/WMN

WMN: Mit jelent számodra a szó: alkalmazkodás?

K. A.: Hogy a másik fél mindenben alkalmazkodik hozzám. De ha ennél szimpatikusabb válasz kell, akkor azt, hogy

mindketten mozdulunk annyit a másikért, hogy képesek legyünk együtt, egy irányba tovább haladni.

WMN: „A szerelemnek múlnia kell…” – énekli Zorán. Egyetértesz vele?

K. A.: A múlást picit erősnek érzem, inkább azt gondolom, hogy a szerelem érzése sokat változik, jó esetben mélyül, szétterjed egy párkapcsolatban. Jegyzem meg, ismerek olyat, aki ismer olyanokat, akiknél évtizedek óta lobog a szerelem tüze. Pataky Attila meg ufót látott, szóval végül is: ki tudja?

Almási Kitti szakmai válaszait ITT, Péterfy Bori személyes vallomását ITT, Pataki Zitáéit pedig ITT olvashatjátok!

Figyelem! Új helyszínre költöztünk, így mostantól a MOMkultban, és 18.30-tól várunk titeket szeretettel – ezúttal április 25-én.

És közben már a májusi Hello, WMN!-estünkre is lehet jegyet vásárolni, EZEN A LINKEN megtalálsz minden fontos információt.