Ebből a 10 jelből láthatod, ha a gyerekedet zaklatják az iskolában
A zaklatás témája sajnos mindig aktuális. Ilyenkor év vége felé ráadásul mindenki fáradtabb, ezért gyakran sokkal több a konfliktus az iskolában. Ha úgy látod, hogy a gyereked érintett (vagy van a környezetedben olyan, aki érintett), az első és legfontosabb dolog a megértő figyelem biztosítása számára, hogy merjen és tudjon beszélni arról, mi történik vele. Ez után (az ügy egyedi jellemzői alapján) kell végiggondolni, hogy mit lehet tenni, hogyan lehet segítséget nyújtani. De hogy honnan veheted észre, hogy a gyereked valószínűleg érintett? Ebből a tíz jelből például. Dr. Gyurkó Szilvia írása.
–
Magyarul is elérhető egy zseniális sorozat (Big Little Lies a címe – azaz Hatalmas kis hazugságok), és azon túl, hogy ajánlom mindenkinek, aki többet szeretne tudni családon belüli erőszakról, női barátságról, hűségről, házasságról, csalásról, van egy (gyermekjogi szempontból is) nagyon izgalmas vonal a sorozatban: hogyan ismerheti fel a szülő, hogy iskolai zaklatás áldozatává vált a gyereke.
1. Megmagyarázhatatlan, gyakori, ok nélküli fejfájás, hasfájás és hasonló egészségügyi panaszok, megbetegedések
Ezek a stressz és a szorongás okozta tünetek, amelyek okot adnak arra, hogy a gyerek otthon maradhasson, és ne kelljen bemennie az iskolába. Ha feltűnik neked, hogy a gyerek gyakran hivatkozik hasonló fájdalmakra, betegségre, akkor mindenképpen érdemes visszajelzést adni, például így: „Mintha mostanában sokszor éreznéd magadat rosszul. Szerinted mitől lehet ez?” Fontos, hogy ne legyél számonkérő, és ne tűnjön úgy, mintha megvádolnád valamivel. A gyereknek azt kell éreznie, hogy érdeklődsz, valódi kérdést teszel fel, és őszintén kíváncsi vagy a válaszra.
2. Alvásproblémák
Amikor idegesek vagyunk és aggódunk, nehezebb elaludni, és éjszaka is gyakrabban felébredünk, az álmunk sem nyugodt. Ez ugyanígy van a gyerekeknél is. Ha reggelente azt látod rajta, hogy karikásak a szemei, nyúzott, és úgy tűnik, mintha nem aludt volna rendesen, akkor érdemes fokozottan odafigyelni rá. Kisebb gyerekeknél az éjszakai bepisilés is tünete lehet annak, hogy valami nincs rendben.
3. Sérülések
Ha a gyerek nem tudja megmagyarázni (vagy nehezen hihető a magyarázata) a sérülésekre, amikkel hazajött az iskolából. Ha rendszeresen baleset éri, vagy gyakran esik kár a ruházatában, iskolai felszerelésében, az szintén jele lehet iskolai zaklatásnak. Tipikus tünet lehet a dolgai (játék, könyv, kütyük) gyakori „elvesztése”.
4. Problémák az étkezés körül
Iskolai zaklatás tünete lehet, ha a gyerek kihagy étkezéseket az iskolában, ha rendszeresen éhesen jön haza, pedig be van fizetve az ebéd, és saját elmondása szerint „nem volt ideje enni” vagy „nem volt finom az étel”. Vagy ha kiderül, hogy nem ette meg a tízóraiját, odaadta valakinek, esetleg a pénzt, amit azért kapott, hogy ételt vegyen magának, „elveszítette”. (Az étel és a „kajapénz” gyakran szerepel zsarolással is együtt járó iskolai erőszak esetekben.)
5. Ha nem akar a gyerek iskolába menni
Ez persze bármikor előfordulhat (és nem csak iskolai zaklatás miatt), ezért fontos, hogy minden ilyen esetet beszéljünk végig. Ha egy dolgozat miatt szorong a gyerekünk, akkor is fontos, hogy megerősítést adjunk neki, és azt érezhesse, hogy mellette állunk. De ha iskolai zaklatás áll a háttérben, akkor is éreznie kell, hogy bennünk megbízhat, és bármit is fog elmondani, mi megértjük, meghallgatjuk őt, és igyekszünk vele együtt megoldást találni a helyzetre.
Iskolai zaklatás esetén általában ez a tünet kiegészül azzal is, hogy a gyereknek rosszabbak lesznek a jegyei, elveszíti az érdeklődését a tanulás iránt, és általában kihagyja az iskola utáni elfoglaltságokat is, ahol osztálytársakkal vagy iskolatársakkal találkozhatna.
6. Erőszakossá válik
Ha egy gyerek bántalmazás áldozata, annak gyakori tünete, hogy maga is erőszakossá válik (például a testvérével, kisebb gyerekekkel). Az erőszak olyan „kommunikációs forma”, amit a gyerek el tud tanulni, és nem csak fizikai erőszakban nyilvánulhat meg. Ha gyakran kiabál, szélsőséges érzelmi reakciókat mutat, esetleg megpróbálkozik érzelmi zsarolással, stb., akkor érdemes végiggondolni, hol érhetik őt hasonló hatások.
7. Önértékelési problémák
A bántalmazás és erőszak egyik leglátványosabb jele, ha a gyerek önbizalma csökken, korábbi magabiztossága szertefoszlik. Okkal gyanakodhatunk valamilyen problémára, ha radikálisan megváltozik a magatartása.
8. Önbántás
Szintén jele lehet annak, hogy a gyereket bántják, ha falcol, ha saját magát vagdossa, ha beveri az öklét, esetleg önmagának okoz fájdalmat. Lehet az önsértés érzelmi is (tehát amikor saját magát vádolja szélsőségesen vagy indokolatlanul, és ha lekicsinylően nyilatkozik magáról). Iskolai bántalmazás tünete lehet, ha a gyerek elszökik, illetve azt fontolgatja, hogy „elbújik a világ elől”, ahogy az is, ha arról beszél, hogy véget vet az életének.
9. Online aktivitások
Az X, Y, Z generáció számára az iskolai erőszak nem korlátozódik az iskola épületére és a suliidőre. Online is előfordulhatnak atrocitások, amik az iskolához kötődnek (például: a gyerek kiközösítése online iskolai vagy osztály csoportokból). Ilyen esetekben olyan tüneteket láthatunk, amelyek azt mutatják, hogy a gyereknek megváltozik a viszonya az online jelenléthez. A korábban aktív gyerek passzívvá válhat, esetleg bizonyos alkalmazásokat kerülhet. (És ha rákérdezel, nem tud jó magyarázatot adni arra, hogy miért.)
10. Szomorúság, levertség
Ha a gyerek viselkedése, magatartása, személyisége megváltozik, az jó eséllyel azt mutatja, hogy valamilyen trauma érte. Ha ideges, szomorú, levert, és ennek nincs különösebb (tudott) oka, az is jele lehet bántalmazásnak.
A gyerekekkel szembeni erőszak egyetlen formája sem tekinthető elfogadottnak vagy megengedhetőnek. Az iskolai bántalmazás nem természetes része az iskolai életnek, ezért minden felnőttnek feladata, hogy a hasonló eseteket megelőzze, és a már megtörténtekre jó válaszokat adjon. A szülők lehetőségei korlátozottak, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen eszköztelenek lennének. Hiszen az áldozattá vált gyerek számára az önbizalom és önértékelés helyreállítása, az önvédelmi képességek megerősítése elsősorban a családban (vagy a családtagok, szülők segítségével) történhet meg.
Dr. Gyurkó Szilvia
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/ozgur_oral