1. Büdi

„Ha káromkodtam, az volt a büntetésem, hogy meg kellett szagolnom a kutya száját. Mert »ha nekünk el kell viselnünk a szádból jövő mocskot, akkor te is bírd ki az ő bűzét«. Ezt számtalan alkalommal felrótták nekem. Tudom, elsőre butaságnak hangzik, de akkor nem tűnt annak. Könyörögtem, hogy bármit, csak ezt ne kelljen.”

via GIPHY

2. Önbeteljesítő jóslat

„Anyukám mindig azt mondta, ha így folytatom, egy nap börtönbe fogok kerülni. Úgyhogy az volt a büntetésem, hogy nem sarokba kellett állnom, hanem beülni az asztal alá, aminek a tetejére lefelé fordítva egy széket tett, mintha csak rácsok lennének. Vacsorára pedig csak száraz zsömlét és vizet kaptam, mert »ezt adják a börtönökben is«. Évekkel később tapasztaltam meg, hogy bár a börtönben azért távolról sem kitűnő a koszt, azért messze jobb, mint a száraz zsömle és a víz.”

3. A WTF kategória, avagy a szülő, aki nem szereti, ha olvas a gyereke

„Valahányszor rossz fát tettem a tűzre, büntetésképpen a szüleim elvették a könyvtártagsági kártyámat. Úgyhogy megtanultam a kártya számát. Amikor ezzel lebuktam, akkor kerek perec megtagadták, hogy elkísérjenek a könyvtárba, amíg a büntetésem tartott. Úgyhogy önkéntesnek jelentkeztem a könyvtárba, így heti egyszer kénytelenek voltak elvinni…”

4. Lemez lemez

„Amikor 10 éves voltam, anyukám elvette a Nintendo játékomat egy teljes hétre.

Amikor 13 éves voltam, anyukám elvette a Super Nintendo játékomat egy hétre.

Amikor 16 éves voltam, anyukám elvette az üres flopijaimat egy hétre.

Nem világosítottam fel a hibájáról egészen addig, amíg el nem költöztem otthonról.”

via GIPHY

5. Visszavont fuvar

„Általánosban rossz jegyet kaptam egy matekdolgozatomra. Másnap, amikor apám épp kitett volna a kocsiból a suli előtt, az orra alá dugtam, mondván, van itt egy papír, amit gyorsan alá kellene írnia. Olyan mérges lett, hogy hiába voltunk már így is késésben, visszavezetett velem négy kilométert, és mehettem aznap gyalog suliba. Rettenetesen elkéstem.”

6. Tükröm, tükröm, mondd meg nékem

„Ha káromkodtam, anyukám bezavart a fürdőszobába, hogy mondjam a trágár szavakat a tükörnek, hadd lássam, milyen csúnyán festek közben.”

7. Ha el tudod képzelni…

„Valami okból kifolyólag a szüleim megengedték, hogy nekem és a bátyámnak legyen íja és nyila, amivel egy üres kartondobozra lövöldözhettünk a hátsó kertben. Mivel nagyon kicsi és nagyon hülye voltam, egyszer bemásztam a dobozba, amire a bátyám lőtt. Nos, a szüleim nem voltak ettől kifejezetten lenyűgözve. Hogy rávilágítsanak, micsoda veszélyes marhaságot csináltam, arra kényszerítettek, hogy egy teljes napig feküdjek a kanapén, mintha az egy kórházi ágy lenne.”

7. Bűzmirigyért bűzmirigyet

„Igazi seggfej voltam 15 évesen, állandóan az öcsémet nyúztam különböző válogatott gusztustalanságokkal. Beleböfögtem az arcába, az orra alá dugtam a büdös lábamat, ilyesmik. Nagyon utálta, én meg kicsúfoltam, amiért egy síró-picsogó, aki minden apróságtól kiborul. Egyik nap aztán sírva panaszolt be az anyukánknál, aki azt mondta, ha nem hagyom abba a testvérem zaklatását, nagyon meg fogom bánni.

Nem hallgattam rá. Gyerekkorom legnagyobb hibáját követtem el.

Anyukám ugyanis egy kicsi kutyapanziót üzemeltetett. Úgyhogy legközelebb, amikor a testvéremet piszkáltam, büntetésből nekem kellett kitakarítanom a kutyák kenneljét. De ami még rosszabb, segítenem kellett kinyomni a bűzmirigyüket is. Körülbelül hármat naponta. Az eredeti terv szerint egy teljes héten át. De aztán az öcsém, amikor látta, mennyire kivagyok, megkérte, hogy engedje el a büntetés további részét.”

via GIPHY

8. Offline

„A szüleim szerint túl sok Skyrimet (videójáték – a szerk.) játszottam, úgyhogy mindennap elvitték a routert magukkal a munkahelyükre. Milyen klassz, hogy nincs szükséged internetre, hogy egy offline egyszemélyes játékot játsszál!”

9. „Mit ér a név?”

„Egyszer odahamisítottam az anyukám aláírását egy iskolai intő alá. Büntetésből le kellett írnom a nevemet ötszázszor, hogy »legközelebb ne rossz nevet írjak oda«”.

10. A nembüntetés a legjobb büntetés

„Teljesen meghülyültem a főiskola első félévében, és sikerült egy egészen pocsék, minősíthetetlen átlagot összehoznom. A szüleim roppant csalódottak voltak, de azt mondták, tudják, hogy ennél tudok sokkal jobban is teljesíteni. Úgyhogy megbocsátottak, és csak annyit mondtak:

Oké, ezt nagyon elcseszted, de akkor most javítsd is ki, hogy büszkék lehessünk rád.

Az, hogy nem lettek rám mérgesek, óriási terhet rakott rám. Iszonyú lelkiismeret-furdalásom volt, és nagyon szégyelltem magamat. Arra ösztönzött, hogy ne lébecoljak többet. Nekigyürkőztem… és végül sikerrel jártam.”

 

Fiala Borcsa