Okosabb az orrod, mint hinnéd – a monogámiának, a mellráknak és a közeledő halálnak is van szaga

–

Szagos tények

Az eredeti feltételezések szerint az orr közel tízezer különféle illat és szag elkülönítésére képes, épp ezért volt mindig is kiemelten fontos szerepe az emberi faj túlélésében. A szaglás segített ugyanis abban, hogy őseink előre tudják, ha egy étel romlott vagy gyanús. Éles szagérzékelés kellett ahhoz is, hogy a távolban felcsapó tüzeket, vagy az ellenséges fajok közeledtét észrevegyék. 

De pontosan hogyan működik a szaglás? A kérdés sokakat érdekelt és a válasz 2004-ben Nobel-díjat is ért Richard Axel és Linda B. Buck kutatók számára. A korábban együtt, később párhuzamosan dolgozó szakemberek ugyanis fáradságos munkával azonosítottak egy közel ezer génből álló géncsaládot, melyek mindegyike egy-egy szagra, illetve illatra van kódolva – írja a National Geographic. 

Ezután persze arra próbáltak rájönni, miként lehetséges, hogy a mindössze ezer gén ellenére egy átlagember mégis közel tízezer szagot képes megkülönböztetni, Arra jutottak, hogy a különféle, szagingert kiváltó molekulák egyszerre több receptorsejthez is kötődnek, így az egyes kombinációk határozzák meg az érzékelt szag jellegét és intenzitását.

Alig tíz évvel később azonban a szaglást vizsgáló kutatások még tovább mentek, és a dr. Andreas Keller által vezetett kutatógárda már úgy vélte,

az orr és az agy közös munkája nem tízezer, hanem legalább egymillió különféle szag azonosítására képes.

Ennek bizonyítására arra kérték az alanyokat, hogy különféle illatfiolák tartalmának azonosításával és elkülönítésével határozzanak meg egyes szagokat. 

Az eredmények egyértelműek voltak: a résztvevők nagy része képes volt megkülönböztetni az illatokat akkor, ha azok legfeljebb ötven százalékban egyeztek. Az ötven és kilencven százalék közötti egyezések esetén egyéni eredmények születtek, ugyanakkor senki sem volt képes arra, hogy kilencven százalékos átfedés felett is képes legyen különbséget tenni az egyes elemek között. Ezekből az eredményekből becsülték meg az egymilliós – feltehetően alsó határnak számító – értéket.

Mint arra a kutatócsapat rámutat, a szaglás sokkal összetettebb képesség, mint a hallás vagy a látás, hiszen míg a több milliónyi különféle szín megkülönböztetésében az ember segítségére van a színingerek hullámhossza és intenzitása, a közel félmillió érzékelni képes hang elkülönítésében pedig a frekvencia és a hangerő, addig a szaglásnak nincsenek ilyen ismert komponensei.

„Az üzenet az, hogy szaglásunk érzékenysége jelentősebb, mint amennyit tulajdonítunk neki. Csak nem figyelünk rá, és nem használjuk a mindennapi életben" – mondja dr. Keller, a kutatást vezető tudós.

A szaglás betegségei

Mivel a szaglás betegségei a Covid-járvány előtt viszonylag kevéssé voltak jelen a köztudatban, azok típusairól eddig meglehetősen kevés szó esett. Pedig az időszakos vagy tartós szaglásvesztés, illetve -módosulás jelentős hatással van az életminőségre. Ennek oka, hogy szaglás hiányában lényegében elveszítjük az ízérzékelés képességét is – mutatnak rá az összefüggésekre a tudósok.

A szaglás leggyakoribb betegségei a hyposmia, azaz a szagok érzékelésének csökkent képessége, az anosmia, a szaglás képességének teljes elvesztése (ennek veleszületett verziója is ismert), a parosmia, amikor bizonyos mások által is érzékelt szagokat az egyén teljesen másként érzékeli, valamint a phantosmia, azaz egy olyan szag érzékelése, mely valójában az adott helyzetben nincs is jelen.

Ezek az érzékelésmódosulások önmagukban is jelen lehetnek, sok esetben azonban más, fül-orr-gégészeti, hormonális vagy akár neurológiai betegségeket jeleznek előre. Épp ezért, ha rendszeresen tapasztalsz hasonló tüneteket, érdemes komolyan venned a jeleket, és felkeresned háziorvosodat! (Akkor is, ha tartasz attól, hogy komplett hülyének néznek.)

Meglepő, de a szaglás betegségei a párkapcsolati kötődések és a szexuális élet minőségére is hatással vannak. Azok ugyanis,

akiknek szaglása a többi emberhez képest gyengébb, kevésbé bíznak párkapcsolatuk stabilitásában, elégedetlenebbek a kapcsolat minőségével, csökkent szexuális vágyról, férfiak esetében merevedési problémákról is beszámolnak.

A szerelem illata

Mandy Oaklander, a Times egészségügyi újságírója 2016-ban osztotta meg tapasztalatait a Smell Dating nevű társadalmi kísérletről, melynek keretében 72 órán keresztül kellett viselnie ugyanazt a pólót, hogy aztán a New York-i Egyetem kutatói tíz másik önkéntes számára továbbítsák a miszlikbe aprított felső egyes darabjait. 

Az ötlet bizarrnak és meglepőnek hathat, azonban egyáltalán nem egyedi, hiszen hasonló, feromon-alapú társkereső szolgáltatások a világ számos pontján működnek. Hasonló elven működnek az olyan feromon-partik is, mint például a Smell Dating. A jelentkezők a bulit megelőző három éjszakán át ugyanabban a pólóban alszanak, majd az így kapott szagos darabokat elviszik a parti helyszínére. 

Ott aztán a többi résztvevő kedvére szaglászhatja őket, és ha valaki úgy érzi, ettől a szagtól nem szívesen szabadulna többé, lefotózza magát az adott pólót tartalmazó zacsival. A szelfiket a buli helyszínén kivetítik a falra, az érdeklődők pedig megkereshetik egymást, hogy kiszagolják, vajon tényleg összeillenek-e.

Az elv mindkét szolgáltatás esetében ugyanaz: az emberi párválasztásban fontos szerepe van az egyén által kibocsátott teljesen egyedi illatlenyomatnak. Az agy persze mérlegel, de a test ösztönösen választ.

Ezt a korábban említett randiszolgáltatások alapjául szolgáló 1994-es büdöspóló-kísérlet is igazolja. Ennek során ugyanis arra kérték a jelentkező férfiakat, hogy két napon át viseljenek egy egyszerű pamutpólót anélkül, hogy bármilyen illatmódósító szert, például dezodort, parfümöt, egyebeket alkalmaznának. Ezután arra kérték a női kísérleti alanyokat, hogy a szagok alapján döntsenek arról, kivel ismerkednének meg közelebbről. 

A választásokat aztán tudományos alapokon ellenőrizték, vagyis minden esetben DNS-tesztet végeztek. A kutatók érdekes megállapításokra jutottak: az egyének minden esetben olyan alanyokat választottak az ismerkedéshez, akik tőlük eltérő kompatibilitási génekkel rendelkeztek.

Vagyis a nők ösztönösen kiszagolták, mely férfiak tudják genetikai előnyhöz juttatni az esetleges majdani utódokat.

Ez természetesen mindkét nemnél működik, szóval a legközelebbi randin érdemes tényleg az orrod után menned. Az ugyanis nem hazudik.

A betegség szaga

A kórházszagot senkinek nem kell bemutatni, aki már egyszer is járt közegészségügyi intézményben. A jellegzetes szag összetevőiről azonban a legtöbben azt feltételezik, hogy elsősorban a hely sajátjai. A valóság azonban az, hogy a szaglás nemcsak abban segít, hogy kiválaszd, melyik ételt érdemes a tányéron hagynod, hanem abban is, hogy eldöntsd, kivel nem célszerű közelebbi kapcsolatba kerülnöd. 

Az orr ugyanis érzékeli egyes betegség illatmarkereit. Egyes betegségek megváltoztatják a testnedvek és -váladékok kémiai összetételét, melynek következtében bizonyos természetes illékony vegyületek párolgásának szaga is megváltozik. Ezeket aztán az agy azonosítja, és ösztönösen figyelmeztet a veszélyre. 

Erre mindenki képes, az érzékelés mértéke azonban teljesen egyedi. Vannak, akik megérzik a cukorbetegek acetonos leheletét akkor is, ha a tünetek még csak a kezdeti szakaszban vannak. Mások akár már jóval a diagnózis felállítása előtt kiszagolják a Parkinson-kórt. Mint Joy Milne, aki már tizenkét évvel férje betegségének azonosítása előtt tudta, mi a helyzet. 

A nő a tudósoknak is segített abban, hogy rájöjjenek, miként lehet a korai diagnózis felállításában felhasználni a betegséget jelző, sokak számára egyáltalán nem érzékelhető pézsmaillatot. Ennek eredményeként a Manchester University kutatói kifejlesztettek egy rendkívül egyszerű eljárást, mely egy a nyak hátsó részén végigfuttatott vattapamacs felhasználásával alkalmas a Parkinson-kór diagnosztizálására. 

Hasonló, sokaknak észrevétlen, mások számára pedig teljesen nyilvánvaló változások nemcsak a testnedvek, hanem a lehelet szagában is jelentkezhetnek. Vesebetegség esetén például megnő a tüdőbe kerülő karbamid mennyisége, ez a vegyület pedig nemcsak a vizeletnek ad kellemetlen, szúrós szagot, hanem a kilélegzett levegő szagösszetételét is megváltoztatja – mutatnak rá a kutatók.

Meglepő lehet, de az orr egyes rákos megbetegedések szagát is képes érzékelni.

A mellrákos betegek izzadsága például jellegzetesen gyümölcsös-virágos illatú, melyet a környezetükben élők gyakran azonosítanak, ismeretek hiányában azonban nem tudnak mihez kötni.

Gyakori az is, hogy a saját testük illata megváltoztatja a rákos betegséggel élők szaglását, melynek oka, hogy a saját testszaguk elnyomja-átalakítja a többi illathoz való kapcsolódás képességét – írja a Mya Care. (Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy más vélekedések szerint a rák kiszagolására csak a kutyák képesek, az emberek nem.)

Az orr a különféle anyagcsere-betegségek, vagy akár a fertőzések szagát is azonosítja, vagyis ösztönösen tudod, ha valakinek ilyen panasza van. A halszag-szindróma például a nevében hordozza magát a tünetet, a hipermetioninémia-betegeket pedig erős káposztaszag kíséri mindenhova. Ahogy arról az Amerikai Mikrobiológiai Társaság is beszámol, a maláriások testszaga a betegség következtében megváltozik, ezáltal pedig nemcsak védtelenebbek lesznek a további megbetegedésekkel szemben, hanem vonzóbbak is más szúnyogfajok számára. 

Az agy és az orr közös munkája nyomán pedig az emberi orr akár a szexuális úton terjedő betegségek kiszagolására is alkalmas – derül ki egy kutatásból. A megkérdezett alanyok ugyanis – az egerekhez és a patkányokhoz hasonlóan – helyesen azonosították szag alapján azokat az embereket, akik gonorreás megbetegedésben szenvedtek.

Sőt, a kórházi dolgozók beszámolóiból az is kiderül, hogy a halál szaga egyértelműen érződik azokon, akik menni készülnek – derül ki az APS cikkéből. Ennek oka, hogy a halál közeledtével a test immun- és anyagcsere-folyamatai megváltoznak, mely lenyomatot hagy a test és a testnedvek szagában. Az orr tehát nem hazudik. A kérdés csak az, hiszünk-e neki.

Az a varázslatos babaillat

Az aprócska újszülöttek illatáért mindenki odavan, de senki sem tudja, miért. Az okok, mint oly sok esetben, az evolúcióban keresendők. Egy 1987-es kutatás bizonyítja, hogy az anyák mindössze tíz percnyi babával való együttlét után helyesen azonosítják a kicsi illatát, ha szükséges. Vagyis történjék bármi, az anya minden érzékszerve segíti az utód védelmét és megtalálását.

Az újszülöttek semmihez sem hasonlítható kellemes illatát egyébként feltehetően maga a magzatvíz és annak speciális összetétele okozza. Mivel a baba ebben az egyedi összetételű „lében” ázik hónapokon át, a bőre átveszi a jellegzetes illatot, mely a születés utáni hetekben azonban „kikopik” a bőrből – írja a Healthline. 

Az egyedi illatmarker ráadásul nemcsak kellemes, hanem az anyát is stimulálja: az újszülött gyerekük illatát érző anyák agyában megnő a dopamin mennyisége, és működésbe lépnek a jutalomérzetért felelős agyi részek is.

Ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy az anyák átvészeljék a gyermekágyas időszakkal járó érzelmi és fizikai megpróbáltatásokat. A babaillat tehát nem más, mint egyfajta természetes doppingszer, hogy az anya bírja a strapát. 

A testszag a félrelépésről is árulkodhat

Azt mondják, egy féltékeny partnernél nincs jobb nyomozó. A helyzet azonban az, ha valakiben felmerül, hogy a kedvese megcsalja őt, az illetőnek nem feltétlenül az önértékelésével vagy a biztonságos kötődéssel van baja. Könnyen lehet, hogy a gondolat nem csupán gyanú, hanem egy öntudatlanul is érzékelt illatmarker.

Egy olasz kutatás tudósai ugyanis azt találták, hogy van kapcsolat a partner testszagának érzékelése és a partner hűsége között. A tudósok szerint nemcsak a hűtlenségnek, hanem a monogámiának is van illata, melyek közül az utóbbi megerősíti a biztonságos kötődést a partnerben. 

Ezt megerősíteni látszik egy másik kutatás is, melyben azt vizsgálták, hogy a férfiak miként reagálnak a szexuális aktusra nyitott, illetve azt elutasító nők feromonjelzéseire. Azt találták, hogy a férfiak ösztönösen „tudták” – vagyis a feromonokon keresztül érzékelték –, ha egy nő nyitott volt a szexre, és ezeket a nőket vonzóbbnak értékelték, mint azokat, akik nem voltak készen egy együttlétre. Ugyanez a különbség megfigyelhető volt egy-egy konkrét nő esetében is attól függően, hogy az illető éppen mennyire volt nyitott.  

Vagyis feltehetően nemcsak a nők szagolják ki a hűség illatát, hanem a férfiak is képesek illat alapján megkülönböztetni, hogy egy nő szeretné a fogadni akár az ő, akár mások közeledését. Szóval aki tilosban jár, annak jó lesz vigyázni, mert ahogy már korábban is mondtam: az orr nem hazudik.

Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Softulka

Z. Kocsis Blanka