A nő, aki miatt felbőszült apák törtek be kirakatokat
Elhunyt Dame Mary Quant brit divattervező
Dame Mary Quant (vagyis egész pontosan Barbara Mary Plunket Greene) kisgyerek korától divattervezőnek készült, már a babáinak is ruhát varrt. Mégsem tanulhatta ezt a szakmát, de kis kitérővel azért eljutott oda, hogy saját készítésű ruháit árulta egy, majd két londoni butikban. Mindez az ötvenes-hatvanas években történt, amikor egyre rövidültek a szoknyák, és egyre szexibbé vált a fiatalok divatja. Bár a miniszoknya feltalálását még szerinte is jogtalanul tulajdonítják neki, de a nevét tényleg ő adta (a kedvenc autómárkája után), és állítólag rövidített is rajta egy kicsit. Nem sokkal később pedig piacra dobta a hasonlóan rövid nadrágot, amit ma már forrónadrágként (vagy kicsit naturálisabban fogalmazva p*csagatyaként) ismerünk. Tóth Flóra írása.
–
Már iskolásként tervezett és rövidítette a szoknyáját
Egészen kiskorától készített ruhákat a babáinak, és nagyon érdekelte a divat, sőt, a saját szoknyáját is felhajtotta állítólag. Több történet kering arról, hogyan jutott el később (más divattervezőkkel nagyjából egyszerre) az egészen rövid szoknyákig. Az egyik az iskolás éveibe nyúlik vissza: a sztepptáncóráinak viseletéből inspirálódott. (A divattervezés mellett egy ideig sztepptáncos is szeretett volna lenni.)
A középiskola befejezése után első generációs értelmiségi szülei (Mildred és Jack), akik wales-i bányászcsaládok sarjaként lettek londoni tanárok, nem engedték divattervezést tanulni, művészet lett a kompromisszum a Goldsmith College-en (ami rajztanári végzettséget is adott neki). Közben Mary a főiskolán találkozott az illusztrátornak tanuló Alexander Plunket Greene-nel, akivel egymásba szerettek. Nemcsak szerelmespár lettek, hanem hamarosan üzlettársak is. Mary tett egy rövid kitérőt diplomaszerzés után: egy kalaposnál volt tanuló, de később férjével és az egyik barátjukkal a Chelsea-i King’s Roadon megnyitották közös üzletüket a Bazaart. Eleinte inkább nagyvállalatok ruháit árulták, és csak néhány saját tervezésű darabot, de Mary merészebb tervei egyre nagyobb figyelmet kaptak, így fokozatosan átálltak erre a profilra. Ez
abban az időszakban volt, amikor a tweed-kosztümöket, hosszú kesztyűket és nagy kalapokat felváltották a miniruhák meg az egyszerűbb, dögösebb, de közben csibészesebb cuccok.
Mary pedig jó időben volt jó helyen, hamarosan lett egy újabb üzletük, a Bizarr, ami a még fiatalabbakat célozta meg, és már 18 alkalmazottal dolgoztak. Az üzletekben nemcsak ruhát árultak, hanem ráerősítettek az úgynevezett vásárlói élményre, volt pezsgő, jazz, a kirakatban fotózták az aktuális kollekciókat, és „mindig történt valami”.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Hogy is volt az a miniszoknya?
Ebben az időszakban jöttek divatba az egyre rövidebb szoknyák, többek között Marynek köszönhetően (a szintén brit John Bates-ről és a francia André Courrèges-ről is mondják, hogy ők „találták fel” a miniszoknyát, és valószínűleg mindenkinek igaza van részben). Mary azt mondja,
már voltak rövid szoknyák a piacon, de ő rövidített rajtuk még egy sort, hogy ne zavarja, amikor a busz után fut.
Az elnevezés mindenesetre egyértelműen hozzá köthető, a szoknyákat kedvenc autójáról, a Mini Cooperről nevezte el (később tervezett autóbelsőt is a cégnek), mert az autókhoz hasonlóan ezekben a szoknyákban sem volt semmi sznobéria, volt viszont csupa fiatalság, szertelenség és könnyedség (mondta ő).
Bár ma már nem tűnik nagy lázadásnak a miniszoknya, akkoriban óriási hatása volt a divat változásának, sok tervező elhatárolódott ettől a „túl erkölcstelen” ruhadarabtól, konzervatív családapák pedig állítólag kirakatokat törtek be, hogy a lányaikhoz ne juthasson el a „bűnös viselet”.
Mary üzlete mindenesetre pörgött, és olyan emblematikus darabok kerültek ki a műhelyéből, mint a geometrikus mintázatú miniruhák, a fehér gallér, ami feldob egy kis feketét is, illetve ő tette népszerűvé az élénk színű harisnyákat és a szintén színes, műanyag esőkabátokat is.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Közben egy újabb egészen rövid ruhadarabot is piacra dobott: ez volt a forrónadrág,
ami az ő esetében még nem volt annyira apró, mint amilyennek ma ismerjük, de azért elég rövid volt.
Közben mindenféle tervezői díjat nyert már a hatvanas évektől kezdve, 2015-ben pedig a királynő női lovaggá (Dame) ütötte a brit divatiparnak tett szolgálataiért. Sokan azt gondolják, ő teremtette meg a mai fast fashion alapját is, mert üzleteiben szintetikus anyagokból gyorsan és egyszerűen előállított ruhákat lehetett kapni.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A magánélete nem volt ennyire kalandos
Élete szerelmeként még egy néhány évvel ezelőtti interjúban is a férjét emlegette, aki 1990-ben hunyt el. Egy fiuk született, Orlando, és később három unokájuk. Mary kedvenc elfoglaltsága a kertészkedés volt, csodálta a királynőt, és azt szerette volna, hogy Tilda Swinton játssza, ha életrajzi film készül róla, mert fantasztikus színésznőnek tartja. Ez pedig akár meg is történhet. Ha így lesz, reméljük, hozzá is eljut valamilyen úton, hogy teljesült a vágya.
További izgalmas információkat ITT, ITT és ITT is találtok Mary Quantról
Kiemelt képünk forrása: Getty Images/ Mike Prior / Contributor
