„Én is örökölni fogom a demenciát?” – Eszközök, amikkel jobban kezedbe veheted a sorsod (videó)

–

@wmn.hu Aki ismert vagy gondozott már demenciával élő embert, biztosan feltette magának a kérdést: „mi lesz, ha egyszer én is érintett leszek?” Ez különösen aggasztó lehet azok számára, akiknek a szülei vagy nagyszülei is demenciával élnek/éltek. De vajon a genetika valóban elrendeli a sorsunkat? 🧠 🩺 A WMN Creatora, Stoiber Vivien @demenciarol_erthe, a demenciával élők ellátására szakosodott gyógytornász, a Demencia-kisokos sorozatban tisztázza ezeket a tévhiteket. Nézd meg a videóját! ✨ A WMN Creator programunkban kreatív, izgalmas, független tartalomkészítőkkel dolgozunk – tarts velünk! #wmn #wmnmagazin #wmncreator #demencia ♬ eredeti hang – WMN Magazin - WMN Magazin

A demencia nem öröklődik, csak...

Gyakori tévhit, hogy a demencia öröklődő betegség, a valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. A demenciák csupán egy nagyon kis százaléka öröklődik biztosan. 

A legtöbb esetben nem a betegséget magát, hanem csak a demenciára, vagy a demencia valamely rizikótényezőjére való hajlamot örököljük, és az életmódunk nagyban befolyásolja a végkimenetelt.

A jelenlegi tudományos ismeretek szerint több, mint egy tucat különböző rizikófaktor játszhat komoly szerepet a demencia kialakulásában.

Az érrendszer állapota például kulcsszerepet játszik: 

a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint jelentősen növelhetik a kockázatot. 

A mozgásszegény életmód szintén komoly rizikótényezőnek számít, és gyógytornászként kiemelten fontos számomra ez a téma.

Nem elhanyagolható tényező a táplálkozás sem: a túlzott cukor- és transzzsírfogyasztás, valamint az erősen feldolgozott élelmiszerek rendszeres fogyasztása elhízáshoz, gyulladásos folyamatokhoz és anyagcserezavarokhoz vezethet, amelyek negatívan hatnak az agyműködésre.

Megelőző lépésekről beszélve sokak számára meglepő lehet, de a látás- és hallásromlás is összefüggésbe hozható a demenciával, mivel ezek az érzékszervi problémák társas elszigetelődéshez és a kognitív funkciók gyorsabb hanyatlásához vezethetnek.

Lehet dolgozni a demencia ellen

Ne feledkezzünk meg a mentális stimuláció szerepéről sem: az agyunkat úgy kell elképzelni, mint egy izmot – ha nem használjuk, leépül. Az élethosszig tartó tanulás és az új készségek elsajátítása kulcsfontosságú a demencia késleltetése és enyhítése szempontjából.

Amint már utaltam rá, a társas kapcsolatok is fontos szerepet játszanak: a magány és az elszigeteltség növeli a demencia kockázatát, és ennek a veszélye a nyugdíjba vonulás időszakában megsokszorozódhat.

Fontos megérteni, hogy – különösen az Alzheimer-kór esetében – az életkor a legjelentősebb rizikófaktor. 65 éves kor felett meredeken emelkedik az érintettek száma. Az tehát, 

ha egy vagy több idős ember érintett volt a családodban, még egyáltalán nem azt jelenti, hogy a sorsod kőbe van vésve. 

Rengeteget tehetsz a megelőzésért vagy a tünetek megjelenésének késleltetéséért.

Általánosságban inkább a fiatalabb korban kezdődő demenciák esetében kell erősebb genetikai hajlamra gyanakodni.

Remélem, hogy ezzel sikerült néhány félelmetes és nyomasztó tévhitet eloszlatnom az öröklődéssel kapcsolatban. A következő videóban pedig azt is megmutatom, mit tehetsz a megelőzés érdekében, hogy a saját kezedbe vehesd a sorsodat.

WMN szerkesztőség