–

Mostanában az egészségem megőrzése miatti olthatatlan tennivágyásomban többször is elmentem bicajozni. Azért nem mondom, hogy tekerni, mert még félreértenéd. De túlságosan felértékelni sem akarom azt a tevékenységemet, amikor 30-40 percre elhagyom a lakást, és közben a székem helyett a biciklimen ülök. Mondjuk, a seggem legalábbis jobban fáj utána, kicsit olyan, mintha egy kerékpár alakú Anál Intrudert akarnék beszenvedni a hátsó kapun, de a fizikai méretkülönbség miatt még az ülés nagy része is kint reked.

A külvárosi kerékpáros (köztük, illetve az élen természetesen én) szerintem az a típus, aki többször használja a drótszamarat, mint azt indokolttá tenné a mindennapi élete, de a környező utcáknál, vagy maximum az agglomeráció legközelebbi településeinél tovább nem merészkedik. Kicsit olyan, mint az az ember aki Green Dayt hallgat, és ettől már kőkemény rockernek hiszi magát. 

Úgyhogy lássuk, melyek a külvárosi tekerés legfontosabb szabályai!

1. Óvakodj a felesleges kiegészítőktől!

Számomra még a sisak is fura, de ha nagyon akarod, az maradhat. A biztonság kedvéért. Ezen kívül max egy pamut rövidnadrág és egy kinyúlt póló legyen a viselet, különben nem egy helyi arc, hanem igazi látványosság leszel a kertvárosban. A feszülős nadrág még csak egy-egy joviális mosolyt-, a térd és könyökvédő viszont önfeledt hahotázást válthat ki. Ha meg kényes vagy a rosszindulatú megjegyzésekre, akkor az ivókulacsot otthon se használd, nemhogy túra közben.

2. Bogarak ellen

Bringázás közben nem beszél, nem kapkod levegő után, nem ásít! De még egy szélesebb mosollyal is vigyázni kell, mert annyi bogár férhet el benne, hogy ijesztően reális halálnemnek tűnik majd a kórlapon a: „nagy mennyiségű repülő rovar lenyelése”. Szürkületkor még egy átlátszó szemüveget is megéri feltenni, ha nem akarod végigsírni az utat.

3. Négy láb jó, a két kerék meg legalábbis gyanús 

Ne bosszantsd feleslegesen a kutyákat! Amúgy is genetikailag kódolt minden házőrzőnél a „kerekeken guruló idegen” gyűlölete, nem kell ezt ciccegéssel, hadonászással, esetleg gyermeteg fütyörészéssel tetézni.

Jusson eszedbe, hogy minden hosszú kerítésnek vége lesz egyszer, minden nagytestű kutyának támadhat egy vissza nem térő lehetősége a gazdi térde mellett kiosonni az utcára, hogy az arra kerekező balfaszokat lerángassa a nyeregből.

4. Pár szó a megfelelő minőségű hidratálásról 

Tudod, hogy milyen fontos a hidratáció, ezért ne igyál sokat! Mármint alkoholt. Két-három fröccs után még vicces, négy-öt után veszélyes, hat-hét után ijesztő, nyolc fölött meg egyenesen halálos lehet bármilyen aprónak tűnő akadály. Mint, mondjuk, egy mozgó vonat, amit nem veszel észre.

5. „Ha biciklizni mész este...” 

Sötétben ne indulj el várost nézni! Ez a belvárosban romantikus lehet, de a XIX. kerülettől délre a megtett távolság négyzetével arányosan nő az évek óta rosszul befoltozott kátyúk, a kivilágítatlan mellékutcák, a fedetlen munkagödrök, és az elhullott, ám még teljesen szét nem taposott állatok tetemének száma. És ezek bizony mind-mind rontják a kikapcsolódásra szánt idő amúgy sem túl magasról induló élvezeti értékét. Ha mindenképpen el kell indulnod, – a kerékpárodon található gyenge fényű lámpa bekapcsolásán túl – még egy zseblámpával is tudsz magadon segíteni. Persze előfordulhat, hogy így meg út szélén posztoló kurvának néznek, de ennek is megvan az az előnye, hogy legalább lassítanak, miközben elhajtanak melletted. Ha viszont nemcsak lassítanak, hanem megállnak, na, az baj. De ilyenkor kell felidézni a mondást, ami valahogy így van: „Ha biciklizni mész este, ne csodálkozz, ha megbasznak!”

6. Legyél te is Pumped Gabó!

És jöjjön most a felkészült kerékpárosok Szent Grálja, a pumpa! A pumpa olyan, mint a vallás. Nem szabad firtatnod a hasznát, nem kell megértened, nem kell vele állandóan foglalkoznod. De ha nincs veled, amikor égető szükség van rá, akkor nem lesz kihez fordulnod. Akkor majd nem mondhatod, hogy „én azt hittem”, meg „az úgy volt”... Nincs több kifogás, nincs mellébeszélés, nincs kibúvó.

Ha nincs nálad pumpa, egyenesen a pokolba kerülsz!

7. Ne égesd magad!

A bónusz a végén, aminek nem is ezen, hanem a Darwin-díjra felterjesztettek listáján kellene szerepelnie, de szegény ember vízzel főz, ha nincs több ötleted, akkor saját tapasztalatból kell merítened! Szépen kérlek, hogy ne dohányozz bicajozás közben. Egyszerűen nem mutat jól, ha az egészséged érdekében végzett tevékenység közben gyilkolod magad. A futópadon sem felesezel, úszás közben sem zabálsz csipszet. Arról nem is beszélve, hogy a menetszéltől felfűtött parázs bepöccintése a pólód alá bizonyosan megnehezíti a koordinációd, aminek esetleg az lesz a vége, hogy egy baromi nagyot perecelsz a zöldséges bódé előtt, mulatságos történetalapot szolgáltatva ezzel a környék fogatlan alkoholistáinak. És még a cigi is eltörik közben...

Kovács Márk

Borcsa is írt már a városi bicajozásról korábban, olvasd el ITT! 

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Akhenaton Images