Na, ezt nem akarod látni a karácsonyfa alatt – Ilyen, amikor a csajok nem örülnek az ajándéknak
2015. november 23.
|
WMN
| Olvasási idő kb. 1 perc
Kaptál már olyan ajándékot, aminek nem örültél? Naná! És megpróbáltál úgy tenni, mintha tetszene? Persze, hiszen volt gyerekszobád, nem igaz? Nem akarsz te megbántani senkit, pláne a szeretteidet. Nekünk is volt gyerekszobánk, de a játék kedvéért ezt most elfelejtettük néhány percre. Eljátszottunk a gondolattal, vajon milyen lenne kimutatni azt, amit gondolunk (és biztos, ami biztos, oda is írtuk). Sőt: eljátszottuk a konkrét helyzetet is, lefotóztuk, és GIF-eket gyártottunk belőle. Ezek azok az arckifejezések, amelyeket biztosan nem akarsz látni a karácsonyfa alatt.
A feleségem és én is állatok közt nőttünk fel, így nem volt kérdés, hogy a közös otthonunkat is megosztjuk majd néhány házi kedvenccel. Először tengerimalacaink voltak, majd macskáink, és évek óta gondolkodtuk azon, hogy kutyánk is legyen. Most eljött az ideje ennek.
Megkérdeztünk egy csomó gyereklányt arról, hogy szerinte milyen lánynak lenni? Ezeket a válaszokat kaptuk. 38 tündéri vélemény lányoktól. A legfiatalabb válaszadónk két és fél éves volt, a legidősebb 19.
Olyan jó lenne, ha ezt a beszélgetést minden szülő elolvasná! Mert biztos van olyan, ahol pont ilyen gondolatokkal küzd a gyerek, csak nem meri elmondani.
Augusztus 23-án van a vak kutyák nemzetközi napja. A kutyák szerencsére jól alkalmazkodnak a környezetükhöz, és mivel sokuknak a szaglás az elsődleges érzékszervük, az orrukkal képesek kompenzálni a szem hiányosságait. Mi okozza a kutyák vakságát? Hogyan lehet látássérült ebet tanítani, szocializálni? És mik azok a dolgok, amikre oda kell figyelned egy vak vagy megromlott látású kutyus gazdájaként?
Kiab 16 éves volt, amikor a bátyja eladta egy kínai családnak. Az eset korántsem egyedi: vietnámi nőket és tinédzser lányokat rendszeresen adnak el „feleségnek”, ám valójában senki sem tudja, mi történik velük, miután átlépik az országhatárt. Leginkább a hegyvidéki, elszigetelt falvakból származó nők válnak az emberkereskedelem áldozatává.
Mivel az irodalom, a színház, a film mélyen megérinti, felkavarja az embert, a művészeti egyetem óráin és szüneteiben sok, nem ritkán személyes, nehéz téma is szóba kerül. Különösen, ha a tanár is fel van vértezve ezekre, és kész ő maga is tanulni a diákjaitól. Az oktató szavakkal segít, de nem is mindig azokkal a legtöbbet. Tompa Andrea írása.
Both Gabi: „Ezt? Nekem? (Ezt neked!)"
dr. Gyurkó Szilvia: „Most tényleg...??!"
D. Tóth Kriszta: „Hö? Vajon hol sikerült ezt a csodát beszerezned?"
Prónay-Zakar Gina: „Nagy levegő, szív sűrít, benntart, kipufog..."
Fiala Borcsa: „Kovácsoltvas fingópárna? Már megint?!"
Csiszér Goti: „Tényleg ennyire nem ismersz?!"
Szentesi Éva: „Mi a f.szom ez?"
Ujvári Bea: „Hííí... na jó, kapsz második esélyt!"
Kormos Anett: „Ilyen, amikor csalódott vagyok. És egyébként az is, amikor örülök... csak az drágább."
