Az első tanács rögtön nem a szakértőktől jön, hanem tőlem: merjünk viccelni… igen, a pénzzel is!

Először azt akartam írni, hogy senki nem akar vajas kenyeret enni a karácsonyi asztalnál. De aztán rögtön eszembe jutott, hogy ma annyiba kerül a vaj, hogy az valójában középosztálybeliként is lassan luxus ünnepi menü lenne, a szegényebb sorsú emberekről nem is beszélve. Na, de ami a lényeg, hogy 

akárhányan ünnepeltek is, a jelenlegi árak és a jellemzően nem annyira (vigyázat: eufemizmus!) inflációkövető fizetések (mondjuk, ezt az inflációt követni…) mellett igenis ki lehet tenni az asztalra, hogy most nem futja arra sem, amire tavaly, hát még arra, amire pár éve. 

És ez olyan családok életében is így van, amelyek még viszonylag biztos anyagi helyzetben vannak, nem nélkülöznek (ez a cikk és az abban foglalt tanácsok elsősorban nekik szólnak). 

Persze nyilván nem könnyek között érdemes bevallani magunknak és a szeretteinknek, hogy egész pulyka helyett maximum csirkét tudunk sütni, hanem abban a biztos tudatban, hogy ők is látják, ők is jártak már boltban az év folyamán (ha nem, mert a személyzetet küldik, akkor idén fixen náluk legyen az ünneplés!). Nem sok más lehetőségünk van, mint röhögni az árakon (aki olyan helyzetben van, hogy változtatni is tud rajtuk, csak még nem jutott eszébe, kérem, most csapjon a homlokára, és intézkedjen karácsonyig). A nevetés egyelőre ingyen van, ne várjuk meg, amíg fizetős lesz a szuverenitásvédelmi kacarászás.

Eddig volt a vicces rész, most már komolyan beásom magam (nem a föld alatt rejtőző aranytaralékokba, hanem) a banki szakemberek tanácsaiba. (ITT olvashatjátok angolul.) 

#1. Oszd meg, ha már nem uralkodhatsz!

Mármint nem szorosan véve a pénzt (bár az sem hülyeség: batyus buli, szétdobott költségek), hanem azt, hogy milyen ötleteid vannak a spúrabb, ámde nem spúrnak tűnő ünneplésre, és gyűjtsd be a többiek gondolatait is. Aztán vond le a következtetést, hogy jó emberekkel barátkozol-e, hányan javasolták a bankrablást, és közülük hányan ajánlották fel, hogy fedeznek/alibit igazolnak, csak legyen steak az ünnepi asztalnál. Olyan eget rengető ötletek biztosan felmerülnek, mint a tavalyi adventi koszorú újrahasznosítása vagy a fagyasztó tartalmának ünnepi menübe passzítható részeinek szemrevételezése.

De lehet az is – különösen nagyobb családnál, társaságnál, hogy idén nem készül mindenki mindenkinek ajándékkal, hanem húzással eldöntitek, hogy ki kitől kap egy nagyobb ajándékot (ami negyedannyiba kerül, mint 6 kisebb). Vagy eldöntitek, hogy csak használt cuccokat lehet adni egymásnak. Biztos mindenkinek vannak az adott ünneplő társasághoz passzoló ötletei a témában, éppen ezért érdemes már most megnyitni ezt a diskurzust.

#2. Lehet ám nemet is mondani

Persze 

arra vagyunk kondicionálva, hogy legyünk önfeláldozók, de ha az áldozatkészség a saját igényeink teljes figyelmen kívül hagyásával jár, akkor az semmiképpen nem a jó irány. 

Nem kell mindig nekünk vendégül látnunk az egész családot, ajándékot venni az egészen távoli rokonoknak, és beleszállni olyan kiadásokba, amiket nem tartunk fontosnak. Persze a banki szakemberek lehet, hogy nem tudják, hogy 

általában is rohadt nehéz tartani a határainkat a szeretteinkkel, hát még az évnek abban a szakaszában, amikor deklaráltan extra odafigyeléssel kell lennünk egymás iránt. 

Persze lehet, hogy a szakértők is tudják, milyen ez, és pont ezért javasolják, hogy szívjuk fel magunkat.

#3. Írj ünnepikiadás-listát + bevásárlólistát

Tényleg, ezt szerintem is nagyon jól mondják a szakemberek. Azt is hozzáteszik, hogy aszerint osszuk el a kiadásokat, amennyire fontosnak érezzük az adott dolgot – persze a távol élő rokonokhoz utazás költsége nem olyan rugalmas dolog, mint az ajándékokra szánt büdzsé. Annyit tennék még hozzá, hogy érdemes vezetni a költéseket is, amikor már történik a vásárlás, utazás, akármi, mert egyrészt így látjuk, hogy mennyire tudjuk tartani magunkat a tervhez, másrészt nagyon jó tanulópénz a következő karácsonyra.

A bevásárló- és ajándéklista szintén nagyon hasznos, tudom, hogy már későn szólok, de ezt érdemes egészen hamar elkezdeni, és akár folyamatosan gyűjtögetni bele a dolgokat. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy 

nem egyetlen fizetésünket terheljük meg az ünnepekkel, és nagyon sok minden olcsóbb, ha előbb vesszük meg.

Meg ha a tervezett ajándéklistát összevetjük az ajándékokra szánt kiadásokkal, máris láthatjuk, hogy mennyire reális az ünnepi költségvetésünk, és korrigálhatunk. 

#4. Azt hiszem, ez nagyon amerikai: figyeld az akciós appokat, válts ki olyan hitelkártyát, ami kedvezményeket és akár pénzvisszafizetést kínál

Szerintem senki ne váltson ki plusz hitelkártyát az ünnepekre, de azért néhány gyűjtő- vagy kuponakció, hírlevélre feliratkozás beleférhet – sok üzlet kínál ilyesmit az ünnepek előtt. Viszont mielőtt elhiszitek, hogy valamit most elképesztő áron tudtok megszerezni, ha összeszedtek 156 matricát a többi vásárlót is mozgósítva, azért nézzétek meg, hogy tényleg olyan bomba-e az ára a terméknek, és nem lehet-e olcsóbban vagy ugyanannyiért hozzájutni egy másik üzletben. 

#5. Legjobb lesz, ha mind lenyugszunk a p****ba (mintha az olyan könnyű lenne)

Sok mindenkivel megesik, hogy úgy érzi, összecsapnak a feje fölött a hullámok az ünnepi őrületben. Ilyenkor segíthet néhány egyszerű gyakorlat (úgynevezett mindfulness): például ha elképzelsz egy téglalapot, és úgy lélegzel, hogy képzeletben mindig az egyik oldalán haladsz végig a belégzésnél, a benntartásnál, a kilégzésnél, az új lélegzetvétel előtt. Vagy:

megállsz egy pillanatra, és keresel három dolgot, amit látsz, hármat, amit hallasz, és hármat, amit megfoghatsz.

#6. Ne felejtsünk el magunkkal is kedvesnek lenni

Ha az akut stresszt kisebb gyakorlatokkal kezeljük, akkor gondoljunk a terhelt időszakkal járó folyamatos stresszre is, aminek ki vagyunk téve, és keressünk olyan dolgokat, amikben örömünket lelhetjük – és lehetőleg nem kerülnek túl sokba, ha már az anyagi dolgokon úgyis van elég szoronganivalónk. Eléggé közhelyes, hogy egy ráérős zuhany, egy színezéssel vagy olvasással töltött fél óra mennyit számít, és én is hajlamos vagyok elhinni, hogy ezek kicsit túlértékelt dolgok, aztán mindig kiderül, hogy nem.

Ti hogyan próbáljátok enyhíteni az ünnepek előtti szorongásaitokat – ha vannak?

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / gpointstudio

Tóth Flóra