Aki korán kezdi: Csepelyi Adrienn

„Nálam már november elején elkészült a fa, ez egy viszonylag új hagyomány: Réka barátnőmmel minden évben arról ábrándozunk már nyáron, milyen legyen a fám. Neki három van, de hogy kiélhesse dekoratőri vágyait, az enyémet is együtt szoktuk díszíteni. Az idén arany-fekete, és annyi az érdekessége, hogy advent idején folyamatosan készítem rá az art deco ihletésű gyöngydíszeket, így karácsonyra áll majd teljes pompájában. A lebontás néha összecsúszik a húsvéttal… De hát mit tegyek? Imádom.” 

Akinél magától áll, de szerintem nem a fára gondolt: Szentesi Éva

„Nálunk minden áll magától, hahaha, főleg a forgalom.”

Akinél a magyar Télapó állítja Angliában: Pásztory Dóri

„Mi önző módon keverjük az angol és a magyar hagyományokat. Az üres fát a Télapó hozza december 6-án (vagy ha nem fért rá a szánjára, mint idén, akkor pár nappal később), és együtt díszítjük fel. Ez az együtt díszítés nekem nagyon tetszett, de szerettem volna egy kis varázslatot megőrizni.

Ilyenkor már nagyon jót tesz a lelkemnek, hogy ünnepibe burkolózik a ház, és az év végi rohanás közepette a feldíszített fa emlékeztet ennek az időszaknak a szépségére.”

Aki barátnők segítségével állít: Krajnyik Cinti

„A legjobb barátnőimmel már tízéves hagyomány, hogy a karácsony előtti hétvégén összegyűlünk nálam, felállítjuk a fámat, eszünk, iszunk, beszélgetünk, kicsit együtt hangolódunk. Többen a lányok közül már külföldön élnek, úgyhogy különleges pillanat, amikor össze tudunk jönni. Idén tehát már 18-án állni fog a fa!”  

 

Akinél sokáig áll: Pichler Zsófi

„Mi december 22–23-án szoktuk felállítani, attól függ, mikor jutunk odáig. A szüleimnél igazi fa szokott lenni, ami addig áll, amíg már nagyon gyászosan nem néz ki, olyankor leszedjük, és az összes tűlevél a földre potyog. Nálunk műfenyő van (tudom, nem annyira környezetbarát, de PVC-mentes, és sokáig fogjuk használni), úgyhogy azt január közepéig simán fenn hagyjuk. Imádom rajta a fényeket meg a karácsonyi hangulatot, januárban is szükségünk van erre a kis melegségre.”

Akinél a macskák megzavarják az állítást: Filákovity Radojka

„Mindig szenteste napján csináljuk: én állítom, a férjem meg gyönyörködik benne, közben régi karácsonyi zenék szólnak.

A macskák meg néha szét akarják trollkodni a dolgot.”

Aki évről évre díszesebbet állít: Tóth Flóra

„A gyerekkori karácsonyi emlékeim közül kifejezetten azok a kedvenceim, amikor már mindenki tudott mindent a varázslatról, és a húgommal osztoztam a fadíszítés privilégiumán, pedig végtelen ideológiai vitákat folytattunk (a húgom a teljes minimalizmus és monománia híve, ha karácsonyfáról van szó, én meg… hát épp az ellenkezője). Éppen ezért biztos voltam benne, hogy hiába a csodás hagyomány, nálunk a fát sosem fogják az angyalok vagy a Jézuska hozni, akkor sem, ha gyerekeim lesznek, mert a közös díszítés a karácsony fénypontja.

Ennek megfelelően mi 24-én délelőtt vágunk bele (és amióta tudatosan figyelek arra, hogy ne vállaljam túl magam az utolsó napokon, nem is nagyon csinálok mellette mást), és minden évben az adventünk része, hogy a család összes tagja választhat egy-egy karácsonyfadíszt, így szaporodnak, miközben a fa mérete egy ideje fix (elmentünk a plafonig ugyanis). A lebontásban viszont keményvonalas vízkereszthívő vagyok, nálunk nem állhat tovább a fa. Főleg, hogy zalai származásúként én máig élőfapárti vagyok, számtalan, eddig sikertelen kiültetési próbálkozással, de nem adom fel.”

Aki otthon ritkán állít: Szabó Anna Eszter

„Én ebben a tekintetben gyerek maradtam. A szüleimtől távol töltött egyetlen karácsony a Covid alatt volt, akkor egy minicserepes fát díszítettünk 24-én este a gyerekekkel. De amúgy az a szokás, hogy 24-én délelőtt együtt díszítünk, közben pedig szól A betlehemi királyok bakelit. Már amennyire, mert recseg-ropog már szegény.

A gyerekkompatibilis díszítés lényege, hogy a törékeny díszeket különválogatjuk és magasra tesszük, a gyerekek pedig a nem törékenyek felelősei az alsó szinteken.” 

Aki állít, de nem akar: Fiala Borcsa

„Én egy Grincs vagyok a fát illetően: 24-én felállítom és feldíszítem a műfenyőt, majd amint lehet, le is bontom (legkésőbb január legelején), mert zavar az a nagy valami a lakásban, amit kerülgetni kell. Inkább az ételekben élem ki az ünnep meghittségét, nem a fában.” 

 

Aki idén nem állít: Dián Dóri

„Mi idén nem állítunk karácsonyfát. Tavaly volt egy megörökölt, eléggé lestrapált műfenyőnk, aminek ráadásul a háromlábú talpából csak kettő volt meg, így duplán kellett kikötözni az étkezőasztal meg a radiátor közé, hogy megálljon, és macskabiztos is legyen. Ezt a csoffadék fát lomtalanításkor kiköltöztettük, és mivel a barátom kikötötte, hogy igazi fával nem hajlandó szenvedni, én meg a műfenyőtől határolódom el, így idén nem lesz. De az ünnepeket úgyis vidéken fogjuk tölteni a családjainknál, ahol lesz fa, amit 24-én kora délután díszítünk fel. Hogy a macskának is meglegyen az öröme, majd előtúrok neki egy horgolt díszt, amit hajkurászhat, de valószínűleg nem fog annyira lelkesedni érte, mintha magának vadászná le a fáról, amire – ugye – idén nem lesz lehetősége.”

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/AlenaPaulus

Tóth Flóra