„Perre megyek” – Borbás Marcsi nem hagyja annyiban Kocsis Máté árulózását és vádjait

–

Nagy port kavart Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető vasárnapi bejegyzése, amelyben a kormánypárt választási vereségéhez vezető okok között listázta a „kis, házi árulókat”, akik szerinte „egyszer csak fojtogatónak érezték a hazai levegőt”. A „potyautasok” között említi Borbás Marcsit is, aki értékelése szerint „az évek alatt közel 3 milliárdot kapott a főzős műsoraira, de pont a választások előtt kezdte el azt érezni, hogy neki »kétszer annyit kell dolgoznia ugyanazért a pénzért, mint régen«. Brühühü” – írta.

Fontos megjegyezni, hogy a Kocsis Máté által említett idézet a március 14-én megjelent Én és a pénz című podcastban hangzott el, de a frakcióvezető állításával szemben Borbás Marcsi nem most csodálkozott rá a nehéz gazdasági helyzetre. Már 2024 áprilisában is arról beszélt Both Gabinak adott interjújában, hogy „nagyon nehéz fenntartani egy lapot ma, Magyarországon”. Az akkor 56 éves műsorvezető elmondta, hogy szeretne több szabadidőt – nem háromnapos munkahetet, hanem például szabad hétvégét –, de egyszerűen nem fér bele.

Pert indít Kocsis Máté ellen

A szakács, műsorvezető-szerkesztő előbb Facebook-bejegyzésben reagált Kocsis árulózására, kedden pedig hosszú interjút adott a Partizánnak, amelyben főként erről kérdezték.

„Ezt most muszáj mindenekelőtt helyre tennem, mert ami a legnagyobb port kavarta, az a hárommilliárd. Muszáj tisztába tenni ezt a fogalmat: én 16 év alatt – pontosan nem tudok utánaszámolni, de feltételezzük, hogy ez egy pontos szám, vagy közelít a pontos számhoz –, 16 év alatt a műsorok számát körülbelül kiszámoltam, körülbelül 800 műsor a közmédia részére, ami ebből elkészült” – hangsúlyozza, hogy ezt az összeget a műsorok gyártási költségére kapták. 

„Soha nem én kaptam ezt a pénzt. Ez az én fő problémám, hogy ezt úgy mondja, mintha én kaptam volna 3 milliárdot”

– teszi hozzá, majd, hogy érthetőbb legyen, így folytatja:

„Ez olyan, mintha egy ház kivitelezője kapna egy bizonyos összeget, felépítené a házat, és akkor azt mondanák, hogy az az ő háza. Nem! Én arra kaptam ezt a költségvetést, erre a 800 műsorra egyenként, hogy a közmédia részére elkészítsem ezeket a műsorokat.”

Borbás Marcsi szerint ezzel Kocsis Máté azt implikálja, hogy törvényt sértett. „Eddig sem, és ezután sem fogok nyíltan politizálni. Most ennyire, amennyire ide belóg a politika ebbe az ügybe, kénytelen vagyok. Mert el kell mondanom a saját nézőpontomat és igazságomat” – magyarázza Borbás, hozzátéve, hogy szerinte Kocsis Máté azt implikálja, hogy jogsértést követett el. „Amiről itt szó van, amivel én meg vagyok vádolva, az bűncselekmény. Közpénzzel való visszaélés bűncselekménye, én ezt nem hagyhatom, hogy egy ilyennel megvádoljanak. Perre megyek” – mondta. Szerinte, ha nem így tenne, azzal elismerné a vádakat. Valamint arra is kitért, hogy furcsának találja, hogy a köztévé miért nem mondott semmit, mert ez nekik is kellemetlen – vélhetően a közmédiában most mással vannak elfoglalva, hogy pontosan mivel, arra Sándor Annának van egy-két tippje.

Közszolgálatiság?

Elmondása szerint soha nem dolgozott a Fidesznek, a közmédia műsorait külsősként készítette. Mint mondta, politikai utasítást ez idő alatt nem kapott, de megneveztek bizonyos személyeket, akiket nem hívhatott be, ennek okát nem tudták neki megmagyarázni. Arra a felvetésre, hogy a közmédia híradásai kritikátlanul közvetítették a Fidesz politikai üzeneteit, azt mondta, 15 éve nincs tévéje, ezért nem látta, hogy mi megy le a műsora előtt vagy után.

„Boldogabb lettem volna, ha ez nincs, ez természetes, mert egy megszállott televíziós vagyok, és megszállott közszolgálatis. Azt gondolom, egy közszolgálati televíziónak az a feladata elsőként, hogy ismerje azt a nemzetet, akinek a közszolgálatát el akarja végezni. Ez a legfontosabb, mert ha ismeri, akkor tudja, milyen társadalmi rétegekből áll, nekik milyen gondjuk, igényük, vágyuk van, és minden igényüket mindig egy hajszállal az adott szintjük fölött tud kiszolgálni” – mondta. 

Borbás úgy véli, a jelenség nem egyéni felelősség kérdése, hanem a közbeszéd állapotának következménye. Úgy véli, aki ártott, azt számon kell kérni. De a jelenlegi „lincshangulat” helyett empátiára lenne szükség, még azokkal szemben is, akiket sokan felelősnek tartanak a közélet állapotáért.

Nagy Andi