Glow
Lagom
Glow
Lagom
Kitiltja a NOB a transznemű nőket az olimpia női versenyszámaiból
Minden női versenyszámból kitiltja a transznemű nőket a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. A Sky News értesülései szerint a 2028-as Los Angeles-i olimpia előtt egyszeri genetikai vizsgálattal fogják megállapítani, hogy a versenyzők „biológiai nőknek” minősülnek-e. Hírszemle.
–
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) új szabályozása egységesen kizárja a transznemű nőket a női versenyszámokból az olimpiai játékokon és más NOB-eseményeken.
A döntés egy több éve zajló folyamat része. Számos sportág – köztük az atlétika, az úszás és a kerékpársport – már korábban szigorította a szabályait, kizárva a férfi pubertáson átesett transznemű nőket a női kategóriából.
A NOB most ezt a gyakorlatot emeli egységes, olimpiai szintre, lezárva egy hosszú ideje vitatott és sportáganként eltérően kezelt kérdést.
A döntés nem visszamenőleges hatályú, és nem érinti a szabadidősportot. A szervezet szerint az intézkedés a tisztességes verseny, a biztonság és a női kategória védelmét szolgálja.
Az indulási jogosultságot egy genetikai vizsgálathoz kötik, amelyben az SRY-gén jelenlétét vizsgálják. Ez a gén az Y kromoszómán található, és a magzati fejlődés során elindítja a férfi nemi jellemzők kialakulását. A NOB érvelése szerint ennek vizsgálata lehetővé teszi, hogy azonosítsák azokat a sportolókat, akik férfi nemi fejlődésen estek át, és így esetleg előnyt élvezhetnek a női mezőnyben.
A szakirodalom ugyanakkor vitatja ezt a megközelítést, mondván, a genetikai vizsgálat önmagában nem mutatja meg a tényleges fizikai teljesítőképességet, hiszen az izomtömeg, az állóképesség, a robbanékonyság és más adottságok a pubertás, a hormonális állapot és az edzés hatására alakulnak.
Az új szabályozás nincs tekintettel arra, hogy a biológiai jellemzők – például a kromoszómák, a hormontermelés vagy a nemi fejlődés egyes elemei – nem minden esetben illeszkednek tisztán a sport által használt, merev kategóriákhoz – Milanovich Domi fogalommagyarázója erről itt.A kétszeres olimpiai bajnok futó, Caster Semenya esete korábban már rámutatott arra, milyen nehéz egységes és mindenki számára elfogadható szabályokat alkotni. És hasonlót láttunk Imane Helif algériai bokszoló esetében is, akinek biológiai nemét rengetegen megkérdőjelezték; sokan azt állították, az ökölvívó valójában férfi vagy interszex (eddigi tudásunk alapján ez utóbbi sem igazolódott be).
A sportolónők nemének megkérdőjelezése gyakran társul rasszizmussal is, erről Mózes Zsófi írt korábban. És hogy milyen sportdiplomáciai folyamatok alakították ezt a diskurzust 2024-ben, arról Csepelyi Adrienn írt.
Kijelölték az irányt
A NOB új elnöke, Kirsty Coventry hivatalba lépése után kifejezetten azt a célt tűzte ki, hogy egyértelmű, minden sportágra érvényes irányelveket alakítsanak ki. Indoklása szerint már minimális különbségek is döntőek lehetnek az élsportban, ezért a szabályozás nem kerülheti meg a biológiai tényezők kérdését. Egyes sportágakban – különösen a küzdősportokban – a biztonsági szempontok is hangsúlyosak.
A döntés nem függetleníthető a politikától sem. Az Egyesült Államokban az elmúlt időszakban szintén előtérbe került „a női sport védelmének kérdése”.
A NOB lépése összecseng Donald Trump amerikai elnök rendeletével, amelyben megtiltotta, hogy transznemű lányok és nők versenyezzenek női csapatokban vagy női sportágakban, és azt is kimondta, hogy a szövetségi támogatást visszavonhatják azoktól az oktatási intézményektől vagy sportprogramoktól, amelyek ezt mégis engedélyezik.
A rendelet a születéskor megállapított biológiai nemet hozza alapul a részvétel meghatározásához, elválasztva ezzel a nemet a nemi identitástól.
A kiemelt kép forrása: Getty Images/Maja Hitij