A magyar nők szerint ez az 5 legégetőbb nőket érintő probléma

–

Az alapítvány problématérkép-kutatásában tíz olyan területet rangsoroltak a válaszadók, amelyek a leginkább meghatározzák a nők mindennapi helyzetét Magyarországon.

A lista élére a láthatatlan munka és a mentális teher került: a kitöltők 71,4 százaléka ezt sorolta a legsúlyosabb problémák közé.

A kutatás szerint a nők jelentős része a fizetett munkája mellett otthon is teljes értékű második műszakot végez. A háztartási feladatok, a gyermeknevelés, az idős hozzátartozók gondozása és az úgynevezett mentális menedzsment – vagyis a család életének folyamatos szervezése – olyan terhelést jelent, amely sokak számára tartós kimerültséghez és kiégéshez vezet. A kettős teher nemcsak a mindennapokat nehezíti meg, hanem a karrierlehetőségekre és a jövedelmekre is hatással van. A láthatatlan munkáról itt írtunk korábban.

„Az Európai Unió 27 tagállama közül Magyarország jelenleg az utolsó előtti helyen áll a nemek közötti egyenlőség terén”

– mondta Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány alapítója. Szerinte a helyzet javításához rugalmasabb, családbarát foglalkoztatási formákra és őszinte társadalmi párbeszédre lenne szükség a nemi szerepekről. A nők lehetőségeiről, a munkahelyi esélyegyenlőségről és a társadalmi akadályokról korábban Mózes Zsófi kérdezte Heal Edinát.

Hasonlóra jutott egy nemzetközi felmérés is, amelyről csütörtökön számoltunk be: a 29 országot felölelő felmérés szerint a fiatal férfiak még konzervatívabbak a nemi szerepeket illetően, mint a boomerek.

Az Egyenlítő Alapítvány felmérése alapján

• a második legsúlyosabb problémának a családon belüli erőszakot és a biztonság hiányát tartják a válaszadók: 66,1 százalék sorolta ezt a top problémák közé – hogy ez hogyan alakult az elmúlt 16 évben Magyarországon, a Látlelet címú sorozatunkban vette végig Mózes Zsófi. A kitöltők közül sokan úgy látják, hogy az áldozatok gyakran nem kapnak megfelelő segítséget az intézményrendszertől. A kitöltők beszámolói szerint a hatóságok sok esetben lassan reagálnak, a távoltartási intézkedések késnek, ami súlyos következményekkel járhat.
• A harmadik helyen a munka és a gondoskodás közötti egyensúly hiánya áll (67,3 százalék), amely szorosan összefügg a láthatatlan munkával. A válaszadók jelentős része úgy érzi, hogy a hagyományos szerepelvárások miatt aránytalanul sok feladat hárul a nőkre a családban.
• A negyedik legfontosabb problémának a bérszakadékot, a munkahelyi diszkriminációt és az egyenlőtlen lehetőségeket tartják. A válaszadók 64,7 százaléka szerint ezek a tényezők továbbra is komoly akadályt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon.
• Az ötödik helyen az egyedülálló anyák anyagi kiszolgáltatottsága szerepel. A felmérés szabad szavas válaszaiban ez a téma különösen gyakran jelent meg: sokan úgy látják, hogy az egyedülálló szülők gyakran „légüres térben” próbálnak boldogulni. A gyermektartásdíj behajtása nehézkes, a bölcsődei és óvodai rendszer pedig sokszor nem alkalmazkodik a munkavállaláshoz.

Így lehetne változtatni

A válaszadók szerint a problémák egy része szemléletváltással kezelhető lenne. A hagyományos nemi szerepelvárások, a láthatatlan munka vagy a gondoskodási feladatok igazságosabb megosztása elsősorban társadalmi változást igényel. Más területeken – például a bérkülönbségek, az egyedülálló szülők helyzete vagy a nők egészségügyi ellátása esetében – inkább jogszabályi és szakpolitikai lépésekre lenne szükség.

A kutatás résztvevőinek többsége ugyanakkor optimista: sokan hisznek abban, hogy a problémák jelentős része megváltoztatható.

A felmérés részletes eredményeit az Egyenlítő Alapítvány A döntés szabadsága című nőnapi konferenciáján mutatta be. A kérdőív kitöltésére még április közepéig lehetőséget biztosít az alapítvány. 

A felmérésben részt vevők 93 százaléka nő volt, többségük 30 és 59 év közötti. A kitöltők fele budapesti, több mint felük párkapcsolatban élő, gyermeket nevelő szülő, és közel kétharmaduk alkalmazottként dolgozik.

Nagy Andi