Mit lehet tudni a most felbukkant Nipah-vírusról?

Fokozott készültség lépett életbe több ázsiai ország repülőterein, miután India az elmúlt hónapban két Nipah-vírusos fertőzést erősített meg Nyugat-Bengál államban. Thaiföld, Nepál és Vietnam is szigorúbb ellenőrzéseket vezetett be a határokon, mivel a vírus rendkívül fertőző, állatról emberre terjed, és kiemelkedően magas a halálozási aránya.

Az indiai egészségügyi minisztérium közlése szerint december óta két megbetegedést regisztráltak, de a hatóságoknak „időben sikerült megfékezniük” a fertőzés terjedését. Közel 200, a betegekkel kapcsolatban álló személyt ellenőriztek, de újabb megbetegedést nem azonosítottak. A hatóságok nem árulták el, milyen állapotban vannak a betegek.

Mi az a Nipah-vírus?

A Nipah-vírus elsősorban állatokról – főként sertésekről és gyümölcsevő denevérekről – terjed emberre, közvetlen érintkezés vagy fertőzött váladék útján. A lappangási idő általában 4–14 nap. A betegség kezdeti tünetei közé tartozik a magas láz, hányinger, hányás és légzési nehézség, amelyek gyorsan tüdőgyulladássá súlyosbodhatnak. Súlyos esetekben az agy veszélyes duzzanata alakul ki, ami aluszékonyságot, görcsrohamokat és neurológiai tüneteket okozhat.

A vírus emberről emberre is könnyen terjed, ezért a WHO az egyik legnagyobb járványügyi kockázatot jelentő kórokozóként tartja számon. Jelenleg nincs ellene védőoltás, a halálozási arány pedig 40–75 százalék között mozog – jóval magasabb, mint a Covid–19 esetében.

Európába is betörhet?

Ellenben sokkal kevésbé fertőző, mint a Covid – mondta a 24.hu-nak Dr. Kemenesi Gábor virológus, a PTE Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője, aki maga is ezt a kórokozót kutatja.

„Emberről emberre csak úgynevezett direkt kontaktus útján terjed testváladékokkal: sokáig és szoros közelségben (például háztartás vagy orvos–beteg kapcsolat) kell egy súlyosan fertőzött emberrel együtt lenni, hogy elkapjuk tőle. Ez pedig óriási különbség a hatékonyan, levegőben terjedő Coviddal szemben”

– fogalmaz a szakértő, aki szerint Európában legfeljebb behurcolt esetként bukkanhat fel, járvány kialakulására nincs reális esély.

Korábbi járványok Ázsiában

A Nipah-vírust először 1998-ban azonosították Malajziában sertéstenyésztők körében, ahol több mint 100 ember halt meg. Nevét arról a faluról kapta, ahol először kimutatták. Azóta szinte minden évben felbukkant különböző ázsiai országokban, köztük Indiában, a Fülöp-szigeteken, Szingapúrban, Bangladesben és Malajziában.

Indiában az első esetet 2001-ben, szintén Nyugat-Bengálban regisztrálták. 2018-ban Kerala államban legalább 17 ember halt meg a vírus következtében, 2023-ban pedig további két áldozatot követelt.

Hogyan kezelik a mostani helyzetet?

A jelenlegi járvány azért különösen figyelemre méltó, mert 2007 óta most először jelentettek Nipah-esetet Nyugat-Bengálban. Az indiai hatóságok megerősített megfigyelést, laboratóriumi vizsgálatokat vezettek be, amelyek szerintük hozzájárultak a fertőzés gyors elszigeteléséhez. A kormány hangsúlyozta: a helyzetet folyamatosan figyelemmel kísérik, és minden szükséges közegészségügyi intézkedést megtettek.  

Ennek ellenére több ország is megelőző lépéseket tett. Thaiföld, Vietnam és Indonézia fokozta a repülőtéri ellenőrzéseket, hőmérséklet-méréseket és egészségügyi nyilatkozatokat kér az Indiából érkező utasoktól. Mianmar nem létfontosságú utazások elhalasztását javasolta Nyugat-Bengálba, Kína pedig megerősítette járványmegelőzési intézkedéseit a határ menti térségeiben.

India ugyanakkor cáfolta azokat a híreket, amelyek az esetek számának ugrásszerű növekedéséről szóltak, „spekulatívnak és megalapozatlannak” nevezve az ilyen állításokat.

Nagy Andi