–

„Jelenleg semmi nem utal arra, hogy egy nagyobb járvány kezdetét látnánk. Természetesen a helyzet változhat, és a hantavírus hosszú lappangási ideje miatt elképzelhető, hogy a következő hetekben további eseteket is regisztrálnak” 

– mondta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője, Tedros Adhanom Ghebreyesus kedden, egy madridi sajtótájékoztatón. Ugyanakkor Ghebreyesus hozzátette: a munka nem ért véget azzal, hogy hétfőn az utolsó utasokat is evakuálták az MV Hondiusról – arról az utasszállító hajóról, ahol az első megbetegedéseket észlelték. 

A holland lobogó alatt közlekedő hajó április 1-jén futott ki az argentin Ushuaia városából, fedélzetén 23 országból érkező 147 utassal és a személyzettel. Az első hantavírussal fertőzött beteg egy 70 éves utas volt, aki április 11-én halt meg a fedélzeten. A BBC azt írja, a holland férfinél már korábban jelentkeztek a fertőzés tünetei, ám még a vizsgálatok előtt meghalt. A 69 éves felesége április 24-én hagyta el a hajót, majd Dél-Afrikába utazott, ahol két nappal később egy johannesburgi klinikán meghalt. A harmadik halálos áldozat egy német nő volt, aki szintén az MV Hondius utasai között volt. A két nő esetében megerősítették, hogy hantavírus-fertőzés okozta a halálukat.

Az elmúlt napokban az utasokat, valamint a személyzet tagjait is repülőgépekkel szállították Hollandiába, illetve saját országukba. A Reuters cikke szerint a WHO minden utasnak 42 napos karantént javasolt. Az MV Hondius hétfőn indult el Tenerife szigetéről, és a tervek szerint május 17-én érkezik meg Rotterdamba. A hajót üzemeltető Oceanwide Expeditions azt közölte, hogy a hajót mindenképpen fertőtlenítik.

A WHO eddig 9 megerősített esetről számolt be, emellett további 2 gyanús fertőzöttet is vizsgálnak.

„Az amerikai és európai járványügyi hatóságok is folyamatosan dolgoznak azon, hogy a fertőzés terjedését megakadályozzák. A kontaktkutatástól kezdve a karanténintézkedésekig mindent nagyon komolyan vesznek. Főleg egy világjárvány után különösen odafigyelnek arra, hogy nehogy nagyobb probléma alakuljon ki. Ráadásul ezekben az esetekben a fertőzöttek köre jól beazonosítható, az érintetteket pedig folyamatosan lehet tesztelni. Nem kell attól tartani, hogy világjárvány alakulna ki, mert ezt a helyzetet jól kézben lehet tartani” – fogalmaz Dr. Madai Mónika.

Óvilági és újvilági hantavírusok – Miben különböznek? 

Dr. Madai Mónika szerint a hantavírusoknak két nagy csoportja van: az úgynevezett újvilági és óvilági típusok. „Az újvilági hantavírusok az amerikai kontinensen fordulnak elő, míg az óvilági változatok Európában, Ázsiában és Afrikában találhatók meg.

Ez utóbbiak elsősorban vesét érintő megbetegedést okoznak, ezeknél a halálozási arány 2 és 10 százalék közé tehető. Ezzel szemben az amerikai hantavírusok főként a szívet, az érrendszert és a légzőrendszert támadják, esetükben a halálozási arány 20 és 50 százalék közötti.

Léteznek Európában olyan hantavírusok is, amik jellemzően csak azokat betegítik meg, akiknek gyengébb az immunrendszere vagy immunszuppresszív kezelés alatt állnak.”

Bár nálunk, az Atlanti-óceán ezen oldalán kevésbé közismertek ezek a kórokozók, az Egyesült Államokban – ahol súlyosabb egészségügyi problémákat is okozhatnak – az emberek jobban ismerik a hantavírust. „A nemzeti parkokban, például a Yellowstone National Park területén is figyelmeztető táblák hívják fel a figyelmet a hantavírus veszélyeire, valamint arra is, hogyan lehet védekezni ellene. Az is benne van a köztudatban, hogy ha valaki belép egy faházba, az első teendő a padló fertőtlenítése, és csak azután lehet elkezdeni a takarítást” – teszi hozzá a kutató.

Miért éppen a parkok? És miért nem elég egyszerűen felsöpörni egy vidéki házban, mielőtt a család a nyárra beköltözik?