Az már rögtön az elején kiderült, hogy az online kerekasztal-beszélgetés valójában négy felújított lakásban zajlik, és még ha nem mind a négyen gondolnak is vissza boldog nosztalgiával a munkálatokra (de van, aki igen), valójában négy, az otthonával nagyon is elégedett ember mesélt a lakásfelújítási élményeiről – és annak az anyagi oldaláról. Mert nyilván mielőtt bárki most rögtön felcsapja az internetet elérhető szakemberek után kutatva, vagy rohan az első barkácsáruházban a DIY otthonátalakítás kellékeiért, mint Csepelyi Adri tette, azt kell mérlegelnie, hogy van-e elég pénze a lakásfelújításhoz.

Mi nem merünk nyújtózkodni, addig sem, amíg simán érne a takarónk

A felújítás pénzügyi része a 12. terhességi hét és a 25 év közötti, a családdal együtt élő gyereket felmutatni tudó (de egyébként bármilyen konstrukciójú) családok esetében most jelentős állami támogatást kap: ez az otthonfelújítási támogatás, amelynek részletes leírását ITT találjátok. A támogatás rendszere egyébként az, hogy a maximum hatmillió forint értékű munkálatok felét vállalja át az állam, utólag, a bemutatott számlák alapján visszafizetve a költségeket. A program 2021. január 1-jén kezdődött és 2022. december 31-ig tart, és a várakozások szerint nagyjából kétszázezer ilyen típusú felújításra van kapacitása az építőiparnak, szóval sokak életminőségét javíthatja ez a lehetőség. 

Ezzel kapcsolatban merült fel, hogy ha valakinek nincs elegendő forrása a felújítás elkezdéséhez, akkor akár támogatott hitelből is bele lehet vágni. Mi, magyarok azonban nem vagyunk túl bátrak a hitelfelvétellel kapcsolatban. Pedig ehhez a támogatáshoz is lehet társítani nagyon hosszú távú, kiszámítható, szintén támogatott  hitelt, ahogy a különböző CSOK-os lehetőségekhez is. Ezeknek persze vannak feltételei, de 

így is sokkal kevesebben vesznek fel támogatott hitelt, mint ahányan amúgy megtehetnék.

Ez nemcsak az államilag támogatott lehetőségeknél jellemző, hanem általánosságban a piaci hiteleknél is: a magyar lakóingatlanoknak a negyede terhelt jelzáloggal (vagyis valószínűleg lakáshitellel), míg Észak- és Nyugat-Európában ez 75–90 százalék között van. Ezt Kormos Zoltán foglalta össze a beszélgetésben, kiegészítve a GDP-hez viszonyított hitelfelvételi aránnyal, amiből szintén az derül ki, hogy óvatosak vagyunk. Ezért lenne fontos már a tervezés idején pénzügyi szakértő segítségét kérni, mert akkor nemcsak az derülne ki, hogy milyen támogatásokat vehetünk igénybe, hanem az is, hogy pontosan meddig ér az a bizonyos takaró – és lehet, hogy így akár nagyobb, jobb fekvésű, kisebb felújítást igénylő vagy „kertesebb” ingatlanokat is nézegethetünk.

Vegyes falazat, dilatációs rés és szigetelt villanykábel

Szerencsére a beszélgetésben részt vevő szakemberek nemcsak pénzügyi témákban vannak otthon, hanem az úgynevezett átkeretezést is sikerrel alkalmazzák: Borcsa elmesélte, hogy nála a felújításnál volt olyan fal, amiben a vattától a felesüvegekig minden találtak – Hartlieb Balázs szerint ez a vegyes falazat tökéletes példája (irónia!).

A konnektor helyett falba épített hosszabbító megfelelően szigetelt villanykábel, a félig a levegőben lebegő fal pedig a dilatációs rés miatt nem ért fel a plafonig, hogy hő esetén tudjon megfelelően tágulni. Aha.

A dilatációs hézag vagy rés egyébként bizonyos helyzetekben valóban szükséges megoldás, csak éppen burkolatok esetében a legtöbbször valamilyen rugalmas anyaggal szokták kitölteni a rést, és semmiképpen nem a levegőben lógó fal a megoldás a hőtágulás problémájára. De az legalább kiderült, hogy Borcsánál valóban nagy szükség volt a felújításra.

Felújító és hangszeres szomszédok

Bár Borcsa tavaly újíttatta fel az otthonát részben, de épp a napokban merült fel, hogy alsó szomszédja a többkilós gumiszőnyeg ellenére hallja a doboló fiát, így megvan a motiváció a következő körre. Zenélőszomszéd-élménye Kormos Zoltánnak is volt – aki ráadásul első körben igyekezett határozottan fellépni a zajterhelés ellen, a történet hepiendje mégis az lett, hogy pereskedés helyett együtt oldották meg a zongoraszoba hangszigetelését (egyébként szigetelésre is lehet igénybe venni támogatást, csak mondom). A zenélő szomszédoknál talán csak a végtelen felújítással küszködő szomszédok idegesítőbbek – még akkor is, ha néha mi magunk vagyunk azok (de benne lenni sem könnyű, szomszédként szerintem mindig gondoljatok erre). Éppen ezért, tapasztalatból szeretném tanácsolni, hogy a helyzet finomításának a kulcsa a transzparens kommunikáció. 

 

Érdemes segítséget kérni

Az pedig mindenki beszámolójából kiderül, hogy érdemes szakemberekhez fordulni, ingatlanvásárláskor, -felújításkor és pénzügyi tervezéskor is. Csepelyi Adri elmesélte, hogy ő szinte az orvosi papírjait is magával vitte a bankba, annyira felkészülten szeretett volna segítséget kérni – és ez mindenképpen hasznos hozzáállás, mert így nagyobb az esély a személyre szabott támogatások megtalálására. De nemcsak pénzügyi területen, hanem akár az ingatlan kiválasztásában sem kell egyedül döntenünk, mivel a szakemberek sokkal jobban ismerik a piaci helyzetet, hiszen nagyon sok ingatlannal találkoznak. Kormos Zoltán hozzátette, hogy bankfiókjaikban mindenki személyre szabott segítséget kaphat, de aki nem tud eljutni, az akár online is felveheti a kapcsolatot a bank szakértőivel.

Még egy DIY felújításhoz is hasznos egy kis szakmai támogatás, ahogy Csepelyi Adri mondta, őt a belsőépítész barátnője ébresztette rá arra, hogy

egy lakásfelújítás esetében a gyorsaság, a jó minőség és az olcsóság közül kettőt választhatsz, mind a három egyszerre nem fog megvalósulni.

Lehet, hogy nem ez a legpozitívabb konklúzió, de legalább egy realista végszóval engedünk utatokra benneteket. És hajrá a lakásfelújításhoz – hacsak nem épp a szomszédomban élsz.

Ha pedig érdekelnek Borcsa további lakásfelújítós sztorijai, az Adri lépcsőházában kitett felújítási kiírás pontos szövege, vagy a szakértőink gondolatai a következő évek ingatlanpiaci mozgásáról, valamint az online hitelfelvételi lehetőségek, akkor nézzétek meg a kerekasztal-beszélgetésünket ITT!

Tóth Flóra

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/valentinrussanov