DIY kutyafekhely

Amikor az élet egészen véletlenül úgy hozta, hogy Franci egyik napról a másikra hozzám került, az első közös – ismerkedős –órákat azzal töltöttem, hogy valamiféle puha és kényelmes kutyafekhelyet dobjak neki össze. Persze, volt szőrmeszőnyeg is itthon, amin ugyanúgy elaludt volna, mint egy boltban kapható kutyaágyban, de olyan megoldást szerettem volna, ami egyedi, hosszan tartó, és mosással könnyedén tisztítható. 

Körbenéztem otthon, és találtam egy korábban vásárolt paplant, amit elsősorban a színe miatt vettem meg, és jórészt csak vendégek érkezésekor használtam hébe-hóba. Fogtam a szabóollómat, egy vastagabb flízt, tűt és cérnát, és egy-két óra alatt össze is raktam az egyedi kutyafekhelyet. 

Franci persze végig a takarón feküdt, és amikor elkészült a három oldalról puha karimával szegélyezett fekhely, rögtön birtokba is vette. Azóta ez a kedvenc alvóhelye a hálószobában, már amikor éppen nem a nappaliban heverészik a kanapén.

A paplanból levágott részt varrógéppel szegtem be, és az autóba került ülésvédőnek. Tudom, lehet venni hiper-szuper autós kutyaplédeket is, én is szemeztem velük, de őszintén szólva, nekem ez is teljesen bevált, megvédi a huzatot a kutyaszőrtől.

Egyébként ez lett egyben az utazós fekhelye is, ha valahova úgy érkezünk autóval, hogy ott is töltjük az éjszakát, csak kikapom az ülésről és ez lesz a mobil fekhelye. Ragaszkodik hozzá, bár tény, hogy olykor nagyon viccesen használja.

Kutyatál garázsvásárról

Az előző gazditól kaptam fém tálakat, és fél mondattal megemlítette, hogy ebben a száraz kutyatáp azért eléggé tud „zörögni”. És valóban, ráadásul Franci szeret malackodva enni, bevesz pár darabot a szájába, majd azok kipotyognak onnan vissza a tálba. Vizes tálnak tökéletes a fém is, az étel számára a még szóba jöhető műanyag helyett viszont egy porcelán tálkát választottam, amit egy közeli garázsvásáron vettem mindössze 500 Ft-ért.  

Ebben nem zörög úgy az étel, mosogatógépben is mosható, és szerintem még jobban is néz ki, mint egyes készen kapható verziók. Természetesen a meglévő fém tál sem veszett kárba, elvittem a faházhoz, és ott vizestálkaként funkcionál. 

Kutyatáp tárolás stílusosan

Franci nemcsak tápon él, és a termete miatt a napi előírt adag sem jelentős, de azért én is a nagyobb kiszerelésű, kedvezményes áron kapható, légmentesen záródó zsákkal veszem meg neki a szárazeledelt. Na most, ennek eddig nem volt helye a lakásban, hisz a berendezés és tárolóhelyek kialakításakor egyáltalán nem számoltam kutyával Az élet viszont szerencsére így rendezte, úgyhogy egy kis újratervezéssel ezt is megoldottam. Az is egyértelmű volt, hogy nem fogom a konyhában tartani a pult alatt vagy a sarokban, mert amellett, hogy helyet foglal, szerintem rontja az összképet. Így végül egy kis átrendezéssel csináltam neki helyet a kamrából lett kabátos/táskás/cipős gardrób egyik szegletében, ahol kényelmesen hozzá lehet férni, de mégsem esem át rajta. A légmentes záródás miatt pedig nem lesz „kacsás táp” illata egyik holmimnak sem. 

Viszont, nem ide járok be napi szinten kiadagolni a mennyiséget. Nem-nem. Fogtam egy régi, szintén légmentesen záródó üveget, és ebbe töltöm bele néhány naponta Franci eledelét. Ez aztán ugyanabban a polcos szekrénykébe kerül, ahol a zabpehely, rizs, bulgur, kuszkusz és hasonlók sorakoznak, ugyanilyen tárolókban. Kapott egy helyes kis feliratot is, na, nem mintha nem lehetne felismerni a tartalmát, de így mégiscsak pofásabb. 

Maszatos falak

Ahol háziállat van, ott célszerű néhány otthont védő praktikát is bevetni. A kedvenc helyeket érdemes erre a célra kinevezett pléddel letakarni, ami akár menő is lehet, ha a lakás színeihez, stílusához is passzol. A falakat érdemes olyan festékkel bevonni (akár az alsó egyméteres sávban), ami könnyedén tisztítható, mosható, sőt, ha kell, még dörzsölhető is.

Nálam először a hálószobában lettek foltok a falon. Hiába a sétáltatás utáni rendszeres mancsmosás, a kutya a szőrével is sok port és koszt szed össze, és ahogyan a tiszta kézzel használt villanykapcsoló körül is egy idő után szürkés (kosz)folt lesz, ugyanúgy a házikedvenc rendszeresen igénybevett helyein is előjön ez a probléma. 

Franci ráadásul sokszor alszik háton, lábait pedig a falhoz támasztva vált pózokat. A több rétegben felkent matt latex festék viszont egy csapásra nyújtott erre megoldást, és még a hálószobának is jól áll ez a „dió” fantázianévre hallgató árnyalat. 

Morzsaporszívó kutyaszőrre?

Igen. Nálam ez az egyik jolly joker háztartási eszköz a kanapé környékének tisztántartásához. Persze, így a morzsaporszívót a konyhapulton már nem használom, de nagyjából fél éve kenyeret sem eszünk, szóval a morzsák sem annyira jellemzőek már. A pár ezer forintos „szőrporszívóval” könnyen tisztán tudom tartani azokat a részeket, ahol a kutya előszeretettel fetreng. Másik klassz módszer a ragasztószalag vagy a ruhatisztító henger alkalmazása, úgy szedi fel a szőrt a felületről, mint a gyanta a lábunkról.

Az ötletek, praktikus megoldások sorát a végtelenségig lehetne még folytatni, nyilván, ahány ház, annyi kedvenc és ezzel együtt megannyi szokás. Nálam ezek működő dolgok, és amikor majd lesz megint cicám, akkor a stílusos macskaalom kérdését is boncolgatni fogom. 

Végül pedig csak annyit mondanék, hogy bármilyen háziállatotok is van, viseljétek gondját lelkiismeretesen, mert amellett, hogy egy cuki, bújós, ragaszkodó társ, a legfontosabb mégis az, hogy ti mit nyújtotok neki felelős, szerető gazdiként. 

JUDITU

A képek a szerző tulajdonában vannak