–

Amikor 1970-ben a nagy árvíz elvitte az addigi épületeket a faluban, az újjáépítéskor két alaprajzból választhattak az emberek: kérhettek kétablakos „kockát” vagy egyablakos „zsinórházat”. Slussz. Az persze messze vezet, mekkora terhet rótt az árvíz a környékre, és milyen alapanyagokból, milyen minőségben épültek meg ezek a házak (tudnék mesélni), most maradjunk szigorúan az építészeti kérdéseknél: Kelet-Magyarország számos falvában mindenki ugyanolyan házakban lakik, a család létszámától, összetételétől és életformájától függetlenül.

Ahány ház, annyi szokás – de akkor miért nem tartjuk szem előtt, hogy ahány szokás, legyen annyi ház is?

Ez nyilván nem a legszörnyűbb dolog a világon, de annyit elmondhatok: olykor vicces, de legtöbbször iszonyú frusztráló, amikor a lakóterünk nincs harmóniában a szokásainkkal. Ráadásul az azóta eltelt 50 évben kiderült, hogy ami elfogadható volt akkor a fiatal családoknak, az megfizethetetlen és nem fenntartható az elöregedő, egyedül maradó lakosságnak.

Terek és emberek

A fővárosba kerülve tucatnál is több albérletben fordultam meg, és többnyire már egészen rövid idő után is rendre kiderült, hogy mennyire különböznek az igényeink. Ami az előző lakónak szuperül működött (hiszen ő alakította így), az engem képes volt az őrületbe kergetni – és az általam eszközölt változtatások miatt meg nyilván az bukott majd ki, aki utánam érkezett.

 „A kevesebb több”

Néhány évvel ezelőtt a festői cseh városkában, Brnóban végre sikerült bejutnom a világ első modernista épületeinek egyikébe, a szinte teljes amortizáció után történelmi alapossággal helyreállított Tugendhat-villába. Az épületet Mies van der Rohe, a Bauhaus iskola egyik vezéralakja tervezte, és nem véletlenül övezi áhítat a dizájnrajongók körében. Amikor körbevezettek az 1929-ben épült házban, konkrétan megváltozott az életem. Egész pontosan: az élettérről való gondolkodásom.

Mies olyan körültekintéssel, olyan igényességgel tervezte meg a híres villát, hogy az még mai szemmel nézve is döbbenetes: az ablakok tájolása és mérete a fűtésszámlát csökkentette, a légkondicionálástól (!) a tárolásig mindent a legmagasabb színvonalon tervezett meg (semmi sincs szem előtt, de hihetetlen mennyiségű cuccot nyelnek el a szekrények). A felhasznált anyagok tekintetében pedig fikarcnyit sem engedett.

Ott, abban a házban járva elhatároztam: ha egyszer nekem is saját életterem lesz, akkor arra törekszem majd, hogy átmentsek valamit ebből a lenyűgöző szellemiségből, amely a funkciót tartja a legfontosabbnak, de jottányit sem enged a szépségből.

A szakértő kérdez, aztán válaszol

Giba Ágnes belsőépítészt gyerekkorunk óta ismerem, természetes volt, hogy életem első saját lakásprojektjénél tőle kérek segítséget. Eléggé meglepett azonban, amikor a munka első lépéseként mindenféle kérdéseket tett fel, amelyek többsége addig fel sem perült bennem, pedig akkor már hónapok óta a lakáskeresés töltötte ki minden szabad percemet. Ágnes azt mondja: a nagy építészirodák (sőt: az igazán komoly belsőépítész cégek) őrületesen hosszú kérdéssorok segítségével faggatják a megrendelőiket, amelyekben a legapróbb dolgokra is kitérnek. Így kapnak ugyanis átfogó képet arról, mire van valójában szüksége az ügyfélnek.

Munkája során Ágnes gyakran szembesül rosszul tervezett vagy átalakított terekkel.

A problémák nagy része szerinte elkerülhető volna, ha olyan gondossággal és annyira átgondoltan terveznénk a lakókörnyezetünket, mint ahogyan például autót választunk: esztétikai, technikai, funkcióbeli és pénzügyi szempontok alapján.

Arra kértem hát Ágnest, állítsunk össze egy alap kérdéssort, amelynek segítségével bárki közelebb kerülhet ahhoz, mire van VALÓJÁBAN szüksége, amikor építkezésbe vagy felújításba fog. Ezek a kérdések természetesen mind továbbvezetnek, és csak sorvezetőül szolgálnak, annyit viszont tapasztalatból tudok: megnyugtató, mekkora segítséget jelentenek azzal, hogy beindítják a térről, lakásról, kényelemről való gondolkodásunkat.

Íme.

1. Mi az, amiben a jelenlegi élettered nem komfortos vagy akár akadályoz?

Mivel sokan nehezen képzelnek el egy semmiből felépülő ház tereit, ez a kérdés jó kiindulópont lehet ahhoz, hogy kizárásos alapon eljussunk a valós igényeinkhez. Például: jelenleg zárt konyhád van, és rosszul érzed emiatt magad, hiszen amikor ott tevékenykedsz, elzárva érzed magad a család többi tagjától. Ez esetben egyértelmű, hogy az új lakóhelyeden nyitott megoldást kell keresni – ami egyébként sokakat meg idegesít, mert főzés közben szeretnek elvonulni.

Ezek néha nem is túl nagy dolgok, viszont fontos foglalkoznunk velük:

ha például valaki három gyerek számára főz, akik közül kettőnek két különböző ételallergiája van, és heti kétszer sportol, akkor az ő életminősége 20-25 százalékot is emelkedhet kizárólag attól, hogy az új konyhája méretébe belekalkuláljuk egy mosogatógép és egy szárító helyét.

2. Mennyi időre tervezel ezzel az ingatlannal?

Sem a funkció, sem a költségek szempontjából nem mindegy, hogy a húszas éveid elején járva olyan helyre van szükséged, ahol néhány évig élhetsz, és alig vagy otthon, vagy netán egy olyan családi házra van, ahová már a gyermekek életterével is tervezned kell.

Ez egyrészt a szükséges helyiségeket, azok méreteit is meghatározza, másrészt pedig egészen másként kell a költségszámításhoz állnia a szakembereknek. Hiszen más a megtérülési idő, és emiatt jobban megéri a drágább, de a fenntartási költségeket csökkentő megoldásokra fókuszálni, például egy jobb minőségű téglára vagy a megújuló energiaforrások használatára.

3. Milyen az ingatlan viszonya a környezetével?

Egy családi ház esetében a fekvés igen fontos: a lakók hangulatától a fűtésszámláig és a légkondi szükségességéig sok-sok mindent befolyásol. Vegyük figyelembe, merre tájoljuk az épületet és azon belül az egyes helyiségeket! gyönyörű a kert, de nem látsz belőle semmit, mert épp a hálót képzelted el oda? Ágnes azt mondja, a magyar telkeken általában úgy lehet építkezni, hogy az épületnek két vagy három oldalára kerülnek ablakok, ha nem akarjuk, hogy a szomszéd betekintést nyerjen a magánéletünkbe – de fontos átgondolni emiatt a kerítést és a tetőteraszok kérdését is (nemcsak a sajátunkat, hanem a szomszédokét is, ha azok már adottak!).

A szigetelés, a terasz tájolása, a kilátás, a biztonság is éppúgy ebbe a körbe tartozik, mint az, hogy szomszédháborút indítunk-e el egy megkérdőjelezhető látványelemmel, fakivágással vagy rossz helyre felhúzott melléképülettel.

4. Kik élnek majd itt?

Nem csak a közvetlen családtagokra vagy a párodra utal ez a kérdés, kicsit tágabban érdemes megvizsgálnod, hogy kik fordulnak majd meg rendszeresen ebben a házban, lakásban? Csak hetente, havonta egyszer gyűltök majd össze egy közös étkezésre, akkor viszonyt anyós-após, unokatesók és a szomszéd néni is leülne? Ilyenkor kiemelten fontos az étkező! Ha a napi közös vacsora szent és sérthetetlen, de egyébként nem fogadtok gyakran sok vendéget, akkor szintén kiemelten fontos az ebédlő, de elég egy kisebb, komfortosabb is.

A családtagok egy része külföldön él, de havonta egyszer biztosan el kell szállásolnod őket, általában barátokkal, szerelmekkel együtt? Mozaikcsaládban élsz, és heti-kétheti rendszerességel érkeznek a gyerekek néhány napra? Akkor gondold át a gyerekszobák és a vendégszoba kérdését. De ha inkább te utazol a gyerekekhez külföldre, miért tartanál fel egy helyiséget, amit úgyis legfeljebb lomtárként használsz?

Egy 160 cm magas embernek nem csupán a konyhabútorát kell másképp megtervezni, mint egy 190 centisnek: az ajtófélfák magasságától az ablakpárkányokig sok-sok mindent befolyásolnak elsőre teljesen irrelevánsnak tűnő adatok is.

5. Milyen a családtagok életritmusa?

Van, aki hajnalban kel, más akkor ér haza – a legjobb, ha senki sem trappol át a másik hálószobáján, és nem ébreszti fel a későn kelőket a reggeli készülődés során. Ha reggel egyszerre rohan mindenki, és legalább négy embert kell a fürdőnek-vécének kiszolgálnia, akkor érdemes megfontolni, hogy akár két mosdó is legyen. Ha valakinek csendes munkaterületre van szüksége, akkor nem szerencsés, ha a házban mindent egybenyitunk – és így tovább.

6. A főfunkciók mellett mire van még szükséged?

A konyha, a nappali, a háló és a fürdő tartozik az úgynevezett főfunkciók közé, ám emellett lehet olyan egyéb helyiség, ami számunkra fontos: játszószoba a gyerekeknek, sötétkamra, ha analóg fotózással foglalkozunk, mosókonyha, télikert, raktár, gardrób, könyvtár… (A Tugendhat-villában van légmentesen zárható fülke a szőrméknek, ami megvédi azokat a molyoktól…)

7. A jelenlegi élethelyzeted csak átmeneti, vagy érdemes ehhez tervezned a házad?

Sokan követik el azt a hibát, hogy a jelenből indulnak ki, miközben a munkahelytől az egészségi állapotunkig számos dolog megváltozhat.

Harmincévesen szuper ötlet egy dekoratív csigalépcső, ám egy idősebb, ízületi fájdalmakkal küszködő ember biztosan nem fog tudni naponta sokszor le-fölrohangálni rajta.

Most talán nem nagyon van időd az udvar gondozására, de ha lebetonozod, akkor nyugdíjaskorodban sem fogod tudni élvezni – pedig épp azért költöztél oda, nem? (Arról nem is beszélve, hogy iszonyúan forró lesz nyáron…)

8. Szeretnéd-e ezt nézni tíz éven át minden reggel?

Kicsit gonosz kérdésnek tűnik, de nem az, és nem akar senkit lelombozni. Trendek jönnek-mennek, csak épp nem mindegy, hogy egy pillanatnyilag szépnek talált homlokzatszín vagy csempe látványától nem leszünk-e rosszul két év múlva. Ágnes azt mondja: mielőtt a nagy dolgokban döntenénk, képzeljük el, hogy az adott színt, formát, anyagot kell minden áldott reggel bámulnunk fogmosás közben. Ha ez nem tűnik jó ötletnek, akkor érdemes valami jó minőségű, de semlegesebb mellett dönteni.

Ugyanígy gondoljunk bele abba is, milyen érzés lesz megérkezni egy házba: a technológiai szempontok mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni az esztétikumot sem. A látványos homlokzat és tető, a burkolatok, egy szép bejárati ajtó – valahányszor belépünk vagy elindulunk otthonról, megalapozza a hangulatunkat.

Képünk illusztráció - Forrás: Getty Images

9. Mennyi pénzed lesz a fenntartásra?

Remek dolog, ha valamit költségkímélő módon tudunk megoldani, ám nem véletlenül mondják, hogy „olcsó húsnak híg a leve”. A szakemberek segítenek kiszámolni, mennyit jelenthet hosszú távon az, ha odafigyelünk a megfelelő vastagságú és anyagú falakra, a rendes szigetelésre és az okos tervezésre. A rezsiköltségeink a töredékére csökkenhetnek.

De ugyanezt a kérdést kell feltennünk a méret, a belmagasság és a felhasznált anyagok tekintetében is: lesz-e keretem kifűteni, karban tartani, bizonyos időközönként megjavítani, felújítani, vagy okosabb volna egyelőre kisebben gondolkodnom, és csak később bővítenem?

Építkezéskor az alapoktól figyelembe kell venni az ár/érték arányt: egy jó minőségű hőszigetelt tégla vagy szigetelés hosszú távon nagyságrendi különbséget tud jelenteni a rezsiben – az olcsó tető viszont már korántsem éri meg annyira, ha szigetelés híján a tetőtér nyáron lakhatatlan, télen meg kifűthetetlen, és ezzel megkeserítjük a saját mindennapjainkat.

A másik, amin előszeretettel próbálunk  spórolunk, az a szakértő. Pedig mindenkinek vannak horror sztorijai kóklerekről, akikről menet közben derül ki, hogy nem értenek ahhoz, amit elvállaltak – és lássuk be, egyes hibákat akkor sem veszünk észre, ha egyébként gyakran ellenőrizzük a munkát. Érdemes átgondolnunk, hogy ne alkalmazzunk-e művezetőt, aki helyettünk ellenőrzi, rendben folynak-e a dolgok. Emellett jó, ha tudjuk: az igazán jó szakemberre várni is érdemes, és a szakértelem mindig megéri az árát. Hiszen a csálé, rosszul rakott falak, helytelenül lerakott burkolatok akár már rövid távon is komoly gondokat okozhatnak – így aztán duplán fizetünk a végén.

10. Hogyan oldották meg mások?

Ágnes azt mondja: ez az egyik legfontosabb kérdés, egyúttal az igazán testreszabott lakás egyik kulcsa is. Szánjuk rá az időt arra, hogy az interneten utánanézzünk: az előttünk felmerülő problémákat miként oldották meg az emberek Kínától Amerikáig. Számtalan briliáns megoldásra bukkanunk majd, amelyek nekünk sohasem jutottak volna eszünkbe: minilakások esetében például egészen elképesztő, milyen ötletesek tudnak lenni New Yorkban vagy Hong Kongban, ahol nincs más választásuk a picike terek miatt.

A szakértő segítség ebben a kategóriában is kiemelten fontos: olykor döbbenetes, hogy amin mi hetekig rágódunk, arra egy jó szakember két perc alatt három formabontó megoldást kínál.

Csepelyi Adrienn

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images