Egészségesen napozni olyan, mint egészségesen cigarettázni: lehetetlen

–

Miért kell egyáltalán naptej?

A mindenki által ismert rövid válasz erre: azért, hogy ne égjen le a bőrünk, mert az nemcsak egészségtelen, de piszkosul is tud fájni. A hosszabb válasz szerint a barnulás a bőr védekező mechanizmusa az UV-A és az UV-B sugarak ellen. Amikor védelem nélkül éri a bőrünket a napsugárzás, a bőrünkben megnövekedik a bőrpigmentek, más néven melanin mennyisége, és emiatt lesz barnább a bőrünk. Ha pedig túl erős a sugárzás, akkor a bőr leég, ami egy első fokú égési sérülésnek felel meg.

De nem csak a fájdalmas leégés az egyetlen káros következménye annak, ha védelem nélkül tesszük ki a bőrünket a napsugárzásnak. Az UV-A és UV-B sugarak hatására ugyanis gyorsabban öregszik a bőrünk, ráadásul rákkeltő hatásúak is. Arról, hogy mitől függ még, hogy leégünk-e a napon, vagy „csak” lebarnulunk, ebben a cikkben írtam korábban.

Mikor és hova kenjük?

Pónyai Katinka szerint a kérdésre nagyon egyszerű a válasz: ha szeretnénk, hogy lassabban öregedjen a bőrünk, az év 365 napján kenjük magunkat fényvédővel azokon a testrészeinken, amik kilógnak a ruhából és közvetlenül éri őket a napsugárzás. Igen, télen is.

A naptejet ugyanis nemcsak nyáron, a melegben kell használni, hanem mindig, amikor süt a nap.

A káros UV-A és UV-B sugarak, bár kisebb mértékben, de a téli és az őszi időszakban is érik a bőrünket, így ilyenkor is gondoskodnunk kell a megfelelő védelemről. A szakember szerint sem könnyű ezt mindig, minden körülmények között betartani, de ha valaki biztosra akar menni, akkor így kell eljárnia.

Milyet és mennyit kenjünk?

A bőrgyógyász szerint az általános ajánlás, hogy minimum harminc-, de inkább ötvenfaktoros naptejet használjunk. Ám ha megvettük a flakon szerint megfelelő védelmet biztosító fényvédőt, még a közelében sem járunk annak, hogy megóvjuk a bőrünket. Ahhoz ugyanis, hogy ténylegesen akkora védelmet nyújtson a termék, mint ami a csomagolására van írva, jó vastagon kell bekennünk magunkat.

Hogy mennyire? Amikor a naptejeket ellenőrzik a hivatalos szervek, azt nézik, hogy az adott fényvédő megfelelő védelmet nyújt-e akkor, ha azt két milligramm per négyzetcentiméter mennyiségben kentünk fel.

Ám Pónyai Katinka szerint általában ennek a mennyiségnek a felét sem kenik magukra az emberek, ezáltal pedig korántsem kap annyi védelmet a bőrünk, mint ami a flakonon szerepel.

Mikor és hányszor kenjük?

Az általános ajánlás szerint fél órával azelőtt kell felkenni a naptejet, mielőtt közvetlen napfénnyel érintkezik a bőrünk, ugyanis a fényvédő úgy tud igazán hatékony lenni, ha beszívódott. Ha strandra megyünk, arra is figyelnünk kell, hogy úgy kenjük be minden egyes porcikánkat (ideértve a hajlatokat, kéz- és lábfejet, tényleg mindent), hogy nincs rajtunk a fürdőruha. Ezen felül kétóránként újra kellene kenni ugyanabban a mennyiségben, ha pedig kétszer húsz percet már eltöltöttünk a vízben, akkor is jöhet az újabb kör kenegetés.

Milyen fényvédők vannak?

Kétféle fényvédő létezik: kémiai és fizikai. A fizikai kvázi úgy működik, mint egy napernyő: blokkolja a fénysugarakat, nem engedi, hogy az UV sugárzás elérje a bőrt. Az előnye az, hogy nagyon széles spektrumon és jól véd, valamint nem allergizál. Hátránya viszont, hogy egy részük sűrű és erőteljes fehér színű, ami meglátszik a bőrön, a modern nanotechnológiának köszönhetően azonban léteznek már kozmetikailag megfelelő, a bőr színéhez illeszkedő termékek is.

A másik a kémiai fényvédő, ami elnyeli az UV sugarakat, és utána kibocsátja magából. Ezek elég instabilak tudnak lenni a szakértő szerint, hamar lebomlanak, és gyakrabban allergizálnak vagy irritálhatják a bőrt.

Általában a kettőt kombinálni szokták a termékekben, az az ideális.

Érdemes külön arcra való fényvédőt venni?

Megvan az oka annak, hogy árulnak kifejezetten arcra való fényvédőt. Ennek egyrészt praktikus szempontjai vannak, mert ezek olyan formulák, amelyek matt végeredményt adnak, és lehet rájuk sminkelni. Az egészségügyi ok pedig az, hogy ezekben a fényvédőkben más a hatóanyagok koncentrációja, és mivel az arcbőr sokkal érzékenyebb, ezért egyéb, kifejezetten ennek a bőrfelületnek hasznos hatóanyagok is vannak benne. Ezért érdemes az bőrünk igényeihez választani az arcra való fényvédőt.

Maradt naptej a tavalyi nyaralásból, de már lejárt. Így is használható?

„A lejárati időt maximálisan komolyan kell venni” – mondja Pónyai Katinka. Ugyanis a naptej oxidálódik, bomlanak benne az anyagok, és elveszíti a hatékonyságát. Érdemes olyan fényvédőt venni, amiben vannak antioxidánsok, amik segítik stabilizálni, tartósabbá tenni a naptejeket, valamint a bőr saját védekezőképességét is erősítik.

De valójában nem is kellene hagyni, hogy megromoljon a naptej, mert egy 200 milliliteres kiszerelésű flakonnak el kellene fogynia egy emberen egy olyan egyhetes nyaralás alatt, amikor mindennap kimegy a strandra.

„Ehhez képest az az általános tapasztalat, hogy egy család vesz egy flakont, és annak a fele fogy el négy emberen egy hét alatt”

– mondja a szakember.

Van különbség a drága és az olcsó naptejek között?

Ahogy más termékeknél, a fényvédők esetében is előfordulhat, hogy a drágább esetében a csomagolást vagy a márkát fizetjük meg. Az Európai Unióban engedélyezett naptejeknek a már említett standardhoz kell igazodniuk, tehát a védelem ugyanaz.

Viszont lehet különbség a csomagolásban, hogy mennyire védi a terméket az oxidációtól. Továbbá lehet különbség abban, hogy milyen technológiával készül, tényleg felszívódik-e, van-e olyan anyag benne, ami stabilizálja, és van-e benne olyan plusz antioxidáns, aminek bőröregedés-gátló hatása van.

Irreálisan drágát a bőrgyógyász szerint sem érdemes venni, hiszen azt is fel kell kenni kétóránként, tehát a tartósságában nincs különbség. Azt viszont hangsúlyozta a szakértő, hogy ne vegyünk akárhonnan naptejet, csakis olyat, amiről tudni lehet, hogy az uniós előírásoknak megfelel, mert azt ellenőrzik, és biztosan megfelelő hatékonyságú. Ráadásul a nem megbízható helyről vásárolt termék könnyen allergizálhat, ami további problémákat okozhat.

Lehet mégis valahogy egészségesen napozni?

„Ez olyan, mintha azt kérdezné valaki, hogy hogyan lehet egészségesen cigarettázni. Ilyen nincs. Bőrgyógyászként azt mondhatom, ha valaki a napon lebarnul, akkor ott már valamit elrontott. Nincsenek kiskapuk, és persze ezt nagyon nehéz szigorúan betartani, de törekedni kell rá”

– mondja Pónyai Katinka. Továbbá hangsúlyozza, hogy májustól szeptemberig délelőtt 11 és délután 15 óra között egyáltalán ne menjünk napra, de sem előtte, sem utána nem érdemes kifeküdni napozni.

Aki mégis napozott, és nem égett le, „csak” lebarnult, annak segíthetnek a napozás utáni termékek? 

Mivel napozni sem egészséges, így napozás utáni termékekre sem lenne szükség . Azonban, ha mégis napoztunk vagy lebarnultunk, mert nem kentünk megfelelő mennyiségű naptejet magunkra, akkor arra jók lehetnek ezek a termékek, hogy hidratálják a bőrünket, aminek nagy szüksége van ilyenkor a nedvességpótlásra. Valamint ezekbe sokszor önbarnítót is tesznek, ami rásegít a napozás végeredményére és meg is hosszabbítja annak tartósságát.

Viszont van ártalmatlan barnulási lehetőség!

„Azokban az országokban, amelyekben elterjedt az önbarnító krémek használata, a statisztikák szerint csökkent a rosszindulatú bőrelváltozások száma”

– mondja a szakember. Ráadásul ezeknek az önbarnító krémeknek a hosszú távú használata is teljesen biztonságos, hiszen nem szívódnak fel, csak a felhámot színezik be. Ez az egyetlen barnító technika, valamint a smink, ami biztonságos, minden más káros a bőrünkre – beleértve a szoláriumot is!

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / SolStock

Dián Dóri