Trump felforgatta a világrendet, mégsem lesz tartós az öröksége? – Egy év az elnökség tükrében
Egy év telt el Donald Trump második elnöki ciklusából – és csak kapkodtuk a fejünket. Most Grönlandról és Iránról esik inkább szó itthon, de egy hete még mi is Venezueláról, illetve arról a háromgyerekes amerikai anyáról beszéltünk, akit az idegenrendészet ügynöke lőtt le. Aztán itt volt/van a gázai rendezés ingatlanbizniszes terve, az Epstein-ügy, Elon Musk ámokfutása a kormányzatban és az újabb hullámokat vető vámháború is. Az összkép látványos, meg is rengette a több évtizedes gazdasági, nemzetközi jogi és szövetségi berendezkedéseinket. Mégis van egy egyszerű kormányzási szempont, ami arra utal, hogy Trump nem fog nagy hatású elnökként bevonulni az amerikai történelembe. Sándor Anna írása Trump elmúlt évéről és várható örökségéről.
–
Trump többek között azzal a lendületes ígérettel kezdte meg második elnöki ciklusát 2025. január 20-án, hogy egy nap alatt lezárja az ukrajnai háborút. Amikor aztán a rendezési próbálkozások egyik fejezeteként a február végén Washingtonba látogató Zelenszkijt Trump (és az amerikai alelnök, J. D. Vance) nyilvánosan porig alázta az Ovális Irodában, a még forgó kamerák előtt Trump kedélyesen megjegyezte:
„ez jó tévé lesz”.
Csábító, hogy egyetlen megjegyzést kiemelve azt mondjam, ikonikus, novellába vagy (tévé)filmbe illő mondat ez, amely kulcsként is szolgálhat Trump elnöki tevékenységének értelmezéséhez. Az elnök működésében ugyanis a látványosság, a grandiózusság elérése folyamatos cél, az elnök hiúsága, médiatudatossága és türelmetlensége pedig köztudott – ahogy ezek globális léptékű következményei is. Úgyhogy eléggé meglepődtem azon, hogy egyre több elemző veti fel: bár Trump az elmúlt év során elképesztő húzásokkal forgatta ki a világot a négy sarkából, ha így folytatja, mégsem lesz nagy hatású, jelentős örökségű amerikai elnök. Hogy mi?!
Trump első ciklusában – bár az szintén nem nélkülözte a meredek helyzeteket, elég csak a választási vereségét követő nagy fináléjára gondolni a Capitolium ostromával – meghatározó tényező volt a régi nagy republikánus személyiségek befolyása. Ők egyfajta ellensúlyként szolgáltak: a republikánus párton belüli harcokkal és az amerikai demokratikus hagyományok melletti régimódibb kiállással többször is leállították Trumpot. Emlékezetes például, hogy amikor az elnök megpróbálta hatályon kívül helyezni az európai szemmel eleve felfoghatatlanul későn megszületett (2017) szövetségi állami egészségügyi reformtörvényt, az Obamacare-t, ez végül éppen a republikánus párt egyik nagy öregje, John McCain szenátor ellenállása miatt nem tudott megtörténni.
Trump kezét tehát valamennyire lefogták, innen is eredeztethető vonzódása a nyíltan vagy leplezettebben, de despotikus jegyeket mutató vezetők felé, mint amilyen Vlagyimir Putyin vagy Orbán Viktor.
A második ciklusára viszont a republikánus párton belül is erőfölénybe került a trumpista, MAGA-szárny, amely felkészülten érkezett a kormányzásba. 2025-ös hivatalba lépését így feszült várakozás és találgatás előzte meg: mi fog történni, ha amikor Trump „elszabadul”.
A hírhedt első 100 nap
Csatlakozz a WMN-Tagsághoz!
Ezt a tartalmat csak a WMN-tagok olvashatják tovább.
Legyél te is a közösségünk része, támogasd munkánkat!
Szükségünk van a támogatásodra.
Megnézem a tagsági csomagokatvagy bejelentkezem
A kiemelt kép forrása: Flickr/Gage Skidmore, Unsplash/NASA
Források: Euronews, BBC, New York Times, Guardian, 24.hu, Telex, hvg.hu, Szabad Európa, Reuters, AP, CBS, Washington Post, Visual Capitalist, Time, NPR, USA Today, Brookings, Conversation, CNN, Forbes, Hill, Axios, Native News Online, NBS News, ABC News, Sky News, Politico, Harvard, DW.
Glow
Glow