Közel-Kelet: Több mint 700 áldozat 4 nap alatt Iránban, „a legkeményebb csapások még hátravannak”

 –

Egy iráni humanitárius szervezet, a Vörös Félhold kedden közölte:

a szombaton kezdődött amerikai–izraeli csapások óta legalább 787 ember vesztette életét Iránban. A szervezet szerint a halottak és sebesültek száma tovább nőhet, mivel több helyszínen még tart a romok átvizsgálása

– számol be a BBC.

Ezzel szemben a norvégiai központú Hengaw emberi jogi szervezet legalább 1500 halottról számolt be, akik közül mintegy 200 civil, a többi az iráni fegyveres erők tagja. Az iráni parlament egészségügyi bizottságának egyik tagja hétfőn arról beszélt, hogy kilenc kórház is találatot kapott. Teherán szerint a támadások nem kizárólag katonai létesítményeket értek, hanem polgári infrastruktúrát is.

Különösen nagy visszhangot váltott ki a Mináb városában történt szombati csapás – a hétvégi történéseket ebben a cikkben foglaltuk össze. Az iráni közlés szerint egy lányiskola épülete semmisült meg, 160-nál is több halálos áldozatot szedve. Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt mondta: az Egyesült Államok nem céloz szándékosan civil intézményeket, az eset körülményeit vizsgálják. Ugyanakkor „a legkeményebb csapások még hátravannak” – jelentette ki a New York Times tudósítása szerint.

Izrael: csapás az iráni vezetési központra

Az izraeli hadsereg közlése szerint légicsapás érte az iráni vezetés több teheráni épületét, köztük az elnöki hivatal környezetét és katonai létesítményeket. A katonai közlemény szerint számos bombát dobtak le az iráni elnöki hivatal épületére és a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács (SNSC) létesítményeire. A hadsereg azt is közölte, hogy katonai kiképzőintézmények és további kulcsfontosságú rezsiminfrastruktúra‑célpontok is megsemmisültek vagy találatot kaptak – írja a BBC.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jelezte: a natánzi nukleáris komplexumban három, a dúsító létesítményhez kapcsolódó épület sérült meg, de radiológiai veszélyt egyelőre nem észleltek a Reuters közlése szerint. 

Támadás érte a rijádi amerikai nagykövetséget

A konfliktus Szaúd-Arábiára is átterjedt: drón csapódott az Egyesült Államok nagykövetségének területére Rijád diplomáciai negyedében. A támadás kisebb tüzet és korlátozott anyagi kárt okozott, személyi sérülésről nem érkezett jelentés – számol be a Guardian.

Donald Trump amerikai elnök jelezte: a támadásra „hamarosan” válaszlépések érkezhetnek. Az amerikai Központi Parancsnokság adatai szerint a háború kezdete óta hat amerikai katona vesztette életét, tizennyolcan súlyosan megsebesültek.

Irán közben a Hormuzi-szoros lezárásával fenyegetett, ami azonnali piaci reakciót váltott ki: emelkedtek az olaj- és gázárak, a részvénypiacok estek.

Magyarok a Közel-Keleten

Hétfő délelőtt már több mint ötezer magyar regisztrált konzuli védelemre a konfliktusos térségben, a legtöbben, 2667-en az Egyesült Arab Emirátusokban, alapvetően Dubajból – jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszter Facebook-oldalán. Az esti órákban pedig arról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy Abu Dhabi és Dubaj repülőterei részlegesen megnyitnak. Ománból, Szaúd-Arábiából és Jemenből járnak repülőgépek. 

Szerdán és csütörtökön kilencvenfős repatriáló járat indul Ammánból Budapestre, hogy hazahozzák azokat a magyarokat, akik szárazföldön el tudnak jutni Jordániába a környező országokból

– jelentette be Szijjártó.

Izraelből két út vezet ki: Egyiptomba, ahol a Wizz Air Sarm es-Sejk-i járatait heti háromról tízre emeli, valamint Jordániába, ahol a repülőjáratok telítettsége miatt a minisztérium különjáratot indít. Jordánia a választott kiindulási pont, mert biztonságos a repülés, és szárazföldi kapcsolattal több térségbeli országból elérhető – írja az MTI.

Közben a 24.hu információi szerint bár Dubajban és Katarban is robbantások voltak,

a helyiek és a magyarok szerint nincs káosz: a légvédelmi rendszerek hatékonyan működnek, a hatóságok folyamatosan tájékoztatnak, és az élet nagy része zavartalan.

Dubajban az utcák és üzletek nyitva vannak, az emberek nyugodtan járnak-kelnek, csak néhányan kerestek ideiglenesen biztonságosabb helyet. Katarban is jól működik a riasztási rendszer, az emberek betartják az óvintézkedéseket, a szolgáltatások és boltok nyitva maradtak. A hamis hírek és álvideók azonban növelik a bizonytalanság érzetét. 

Kommunikációs káosz

A Financial Times arról ír, hogy továbbra sem világos, pontosan miért döntött Donald Trump amerikai elnök a támadás megindítása mellett, az elmúlt napokban egymásnak ellentmondó magyarázatokat adott. Szombati videóüzenetében még az iráni „vérszomjas rezsim” megbuktatásáról beszélt, és arra biztatta az irániakat, hogy vegyék át a hatalmat. 

A háború előtt Iránban hónapok óta fokozódott a belpolitikai feszültség. Az országot az 1979-es iszlám forradalom óta egy vallási alapokon működő, erősen centralizált rezsim irányítja. Mint arról mi is beszámoltunk, az elmúlt hónapokban több városban is kormányellenes tüntetések zajlottak a gazdasági nehézségek, az infláció és a politikai elnyomás miatt. A demonstrációkat tömeges letartóztatások és erőszakos rendőri akciók követték, amelyek rengeteg halálos áldozatot szedtek – hogy pontosan mennyit, nehéz megmondani. A hivatalos iráni adat szerint 3117 ember vesztette életét a tüntetések és az azokat követő kemény kormányzati fellépés során, beleértve civileket és biztonsági erők tagjait is. Az amerikai székhelyű Human Rights Activists News Agency (HRANA) több mint hatezer megerősített halálesetről számolt be, miközben további több tízezer esetet vizsgálnak.

Donald Trump később viszont már arról szólt, hogy tárgyalásokat akarnak kikényszeríteni ugyanazzal a vezetéssel. A Financial Timesnak nyilatkozó demokrata képviselő, Jake Auchincloss szerint

Trump az első 72 órában négy különböző verzióval állt elő.

Felmerült indokként a ballisztikusrakéta-program megállítása és az iráni nukleáris ambíciók felszámolása is, noha Trump tavaly még azt mondta, hogy ezeket már sikerült megsemmisíteni. Szóba került az is, hogy Irán ne támogathasson többé külföldi proxiszervezeteket, illetve hogy egy közvetlen, de meg nem nevezett fenyegetés miatt kellett azonnal lépni.

Hétfőn a Pentagon vezetője, Pete Hegseth hangsúlyozta: ez nem rezsimváltó és nem végtelen háború, hanem célzott művelet az iráni haditengerészet, a rakéták és az ország nukleáris képességei ellen. Este Marco Rubio már azzal indokolta a beavatkozást a Kongresszusban, hogy tudták: Izrael támadni fog, és Irán amerikai célpontokon állt volna bosszút, ezért inkább megelőzően léptek.

A demokraták élesen bírálták ezt az érvelést, mondván: az Egyesült Államok így egy másik ország döntése miatt sodródott háborúba. Közben a republikánus táboron belül is megjelentek kritikus hangok, akik szerint az iráni destabilizáció hosszú távon több problémát okozhat Washingtonnak.

Trump hétfőn már arról beszélt, hogy a konfliktus négy-öt hétig is eltarthat, de akár tovább is, és „még el sem kezdték igazán keményen” támadni Iránt.

Nagy Andi