Miközben a világ január első napjaiban azt figyelte lélegzetvisszafojtva, hogy az amerikaiak Donald Trump jóváhagyásával elfogták és az Egyesült Államokba vitték a venezuelai elnököt, Nicolás Madurót, Trump ismét belengette, hogy tervbe vette Grönland megszerzését. 

Trump erről már a 2022-es megválasztását követően beszélt nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. Sőt, az első elnöki ciklusában is felvetette Grönland megvásárlását. Akkor azt a dánok visszautasították, mire Trump megsértődött és lemondta koppenhágai látogatását, írta a hvg.hu.

Az elmúlt évek nyomásgyakorlásának keretében 2025 márciusában JD Vance alelnök és a felesége is elutazott a szigetre, ám kisebb diplomáciai botrány lett abból, hogy a helyiek Vance-t nem fogadták, a feleségének meg nem voltak hajlandóak szállást adni. 

Mindennek tükrében sokkal fenyegőbben hangzott, mikor a hétvégi venezuelai művelet után Trump ismét megfogalmazta igényét a szigetre. Ezután pedig tanácsadója, Stephen Miller kérdőjelezte meg Dánia fennhatóságát Grönland fölött.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök ezek után hétfőn arra figyelmeztetett, hogy egy NATO-szövetséges elleni amerikai támadás a „második világháború utáni biztonsági rend” végét jelentené. 

Kedden Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Nagy-Britannia és Dánia vezetői közös nyilatkozatot adtak ki Grönlandról, írta a Guardian. A nyilatkozatban kijelentették: az északi-sarki terület Dániához tartozik.

„A Dániát és Grönlandot érintő kérdésekben kizárólag Dániának és Grönlandnak van joga dönteni.”

A nyilatkozat nem említi név szerint az Egyesült Államokat, ugyanakkor hangsúlyozza a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának alapelveihez való ragaszkodás fontosságát, különös tekintettel az állami szuverenitásra, valamint a területi integritás és a határok tiszteletben tartására. A szuverenitásra oly kényes magyar kormány nem csatlakozott az aláírókhoz.

Björk keményen nekiment Dániának is

Az izlandi zenész-énekes, Björk az Instagramon fogalmazott meg kemény kritikát – és szolidaritásáról biztosította a grönlandiakat, írja az Euronews.

„Minden grönlandinak áldást kívánok a függetlenségükért folytatott küzdelmükhöz” – kezdte, majd saját hazája történetére utalva folytatta. – „Az izlandiak kifejezetten megkönnyebbültek, amikor 1944-ben sikerült elszakadniuk a dánoktól, így nem vesztettük el a nyelvünket (különben a gyermekeim most dánul beszélnének). Mély együttérzéssel viseltetek a grönlandiak iránt.”

A zenész az 1960-70-es évek „kényszerfogamzásgátlási” botrányára is emlékeztetett: ekkor őslakos, inuit nők ezreinek helyeztek fel a beleegyezésük nélkül spirált, köztük 12-14 éves gyerekeknek-kamaszoknak is. Szintén utalt arra a gyakorlatra, illetve szülői kompetenciatesztre, amellyel még 2025-ben is inuit gyerekeket vettek el a családjuktól és adtak dán nevelőszülőknek. 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Björk (@bjork) által megosztott bejegyzés

Björk szerint „a dánok másodrangú állampolgárként kezelik a grönlandiakat”. Bejegyzése végén Björk a szomszédból együttérzéséről és támogatásáról biztosította a grönlandiakat.

Adalék a területi vita és Björk posztjának hátteréhez 

A Föld legnagyobb szigetén 2020-as adatok szerint mintegy 56 ezren élnek, 88 százalékuk inuit. A sziget földrajzilag Észak-Amerikához, politikailag Dániához, így Európához tartozik. 1979-ben önrendelkezési jogot kaptak Dániától, saját parlamentjük és miniszterelnökük lett. Az amerikai területi igényeket Trump előtt már Harry Truman felvetette 1946-ban – sikertelenül.

 

Sándor Anna

A kiemelt kép forrása: Getty Images/Santiago Felipe, Joe Raedle, Unsplash/Annie Spratt