Ha lemerül, akkor sem szemét – így hasznosulnak újra az elemek és akkumulátorok

–

Mindennapjainkban szinte észrevétlenül használjuk az elemeket és akkumulátorokat: a ceruzaelem a távirányítóban, a gombelem az óránkban, az ólomsavas akkumulátor az autóban. Apró tárgyak, mégis óriási hatással lehetnek a környezetre, ha nem bánunk velük megfelelően.

„Sokaknak fel sem tűnik, de ezek az elemek tele vannak veszélyes anyagokkal, és akár tűz- vagy robbanásveszélyesek is lehetnek”

– mondja Prekly László, a kecskeméti Design Hulladékgazdálkodási Kft. ügyvezetője, aki a MOHU alvállalkozójaként a hordozható elem és akkumulátor hulladék előkezeléséért felel. Az ország minden tájáról érkeznek ide az elemek és akkumulátorok, hogy biztonságosan kezelésre kerüljenek, az előállított másodnyersanyagok pedig hasznosuljanak.

Ha lemerül, akkor sem szemét

Ezek az energiatárolók nemcsak mérgező anyagokat, de értékes fémeket is tartalmaznak, amelyek közül sokat újrahasznosíthatunk. „Ha az ember veszi a fáradtságot, és az elemet visszaviszi a gyűjtőpontra, biztos lehet abban, hogy az valamilyen szinten hasznosulni fog. Ha viszont nem viszi el, egészen biztos lehet abban, hogy nem fog hasznosulni” – magyarázza Prekly László. Szerinte fontos hangsúlyozni, hogy tényleg csak annyit kell megtennünk, hogy amikor az elem elhasználódik, összegyűjtjük, és amikor vásárolni megyünk – vagy a munkahelyi gyűjtőpontokon –, bedobjuk az erre kihelyezett tárolókba. Ezzel máris hozzájárulunk ahhoz, hogy az anyag új életet kaphasson.

„Ma Magyarországon körülbelül 40 ezer gyűjtőpont van, ahova szárazelemet vissza lehet vinni. Ez elég jó szám ahhoz, hogy mindenki megtalálja a hozzá legközelebb eső gyűjtőedényt, de ott vannak a MOHU hulladékudvarai is, ahova szintén ingyenesen vissza lehet vinni az elemeket.

A lényeg, hogy amikor egy akkumulátor hulladékká válik, ne a kommunális szemét közé dobjuk be”

– hangsúlyozza Prekly László. Az elemek leadhatók lakossági gyűjtőpontokon, üzletekben, intézményekben, bevásárlóközpontokban, de akár iskolai gyűjtőprogramokon keresztül is. „Egyetlen apró elem is nagy problémát okozhat, ha nem a megfelelő helyre dobjuk, ezért érdemes tudatosan gyűjteni” – teszi hozzá a szakember.

Az autók, motorok és más robbanómotoros járművek indítását biztosító ólomsavas akkumulátorok sem maradnak ki a veszélyes hulladékok sorából. Ezek a nagyobb méretű energiabankok ólomvegyületeket és savakat tartalmaznak, és ha szakszerűtlenül bánunk velük, súlyosan károsíthatják a környezetet és az egészségünket. A helyes leadás pedig nemcsak biztonságos, hanem kifizetődő is lehet: a MÉH-telepeken még pénzt is kaphatunk az akkumulátor leadásáért.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ezeket tilos a vegyes hulladék közé dobni, otthon tárolni vagy szétszerelni. A jó hír azonban, hogy az ólom és más fémek újrahasznosíthatók, így ha szelektíven adjuk le az elemeket vagy az akkumulátort, nemcsak a környezetet védjük, hanem értékes nyersanyagokat is mentünk meg a jövő számára.

Új élet a régi elemeknek

A begyűjtött elemeket és akkumulátorokat először szétválogatják típus és összetétel szerint, a feldolgozóüzemekben felaprítják, majd különböző eljárásokkal választják szét a bennük lévő anyagokat. A fémek és nemfémek, mint például az acél, a cink, a mangán, a nikkel, a kobalt vagy a grafit, újra felhasználhatóak ipari alapanyagként, akár új elemek vagy más termékek gyártásához.

„Mindegyik típusú elemnek megvan a saját útja. A szén-, cink- és alkáli elemeket az itteni berendezések segítségével mi magunk is fel tudjuk dolgozni – ez nagyjából a beérkező elemek 80 százaléka.

A kézi válogatás után különböző mechanikai eljárásokkal az elemeket részeire bontjuk, szeparáljuk, majd az abból kinyert másodnyersanyagok visszakerülnek az iparba. Így az új termékeket már nem primer nyersanyagokból kell előállítani”

– magyarázza Prekly László.

Ez a körforgásos megközelítés nemcsak az erőforrásokkal bánik takarékosan, hanem csökkenti a bányászatból és az alapanyag-előállításból származó környezeti terhelést is.

A technológiai fejlődés azonban új kihívásokat is hoz. A lítium-ion akkumulátorok – amelyek a legtöbb modern eszközben megtalálhatók – más eljárást igényelnek, mint a hagyományos szárazelemek. Ezek tűzveszélyesek lehetnek, ha megsérülnek, és nem megfelelően kezelik őket. Éppen ezért az újrahasznosításukhoz speciális technológia és képzett szakemberek szükségesek. „Nem kérdés, hogy a technológiai fejlődés a jövő, ezzel együtt azonban meg kell tanulnunk felelősen kezelni a keletkező akkumulátor-hulladékot is” – emeli ki a szakember.

A tudatosság energiája

A tudatos fogyasztói magatartás már az elemek vásárlásakor kezdődik. Érdemes olyan eszközöket választani, amelyek újratölthető akkumulátorral működnek, vagy ha ez nem lehetséges, akkor hosszú élettartamú, minőségi elemeket vásárolni. Az újratölthető megoldások hosszú távon nemcsak környezetkímélőbbek, hanem gazdaságosabbak is, ráadásul a technológia ma már lehetővé teszi, hogy a legtöbb mindennapi használatú eszközt így működtessük – a vezeték nélküli egértől a fényképezőgépig.

A jövőben a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság kulcsszerepet kap az energiatárolás területén is. „A cél az, hogy a használt akkumulátorokat és elemeket ne hulladékként, hanem a MOHU koordinálásával értékes másodnyersanyagként kezeljük. Ha a lakosság is tudatosan részt vesz ebben a folyamatban, valódi változást érhetünk el:

csökkenhet a környezetszennyezés, kevesebb nyersanyagot kell kitermelni, és biztonságosabb, zöldebb jövőt teremthetünk”

– hangsúlyozza Prekly László.

A felelős hulladékkezelés tehát nem hatalmas tettekből áll, hanem apró, mindennapi döntésekből. Ha odafigyelünk arra, hová dobjuk a lemerült elemet, ha a régi akkumulátort nem hagyjuk a garázsban porosodni, hanem leadjuk, máris tettünk valamit a bolygóért.

Mózes Zsófi